10+1 R&B lemez, amit hallanod kell, mielőtt meghalsz – V. rész

Jodeci: The Show, The After Party, The Hotel és Donell Jones: Life Goes On lemezei.

Jodeci: The Show, The After Party, The Hotel - MCA, 1995

A 90-es évek első felében alkotó kollektíva 1995-ös harmadik megjelenésével végleg helyet csinált magának a rhythm & blues hall of fame-ben, kis túlzással az ebben az írásban megjelenő 11 előadó közül a Jodeci négyese szolgált példaként a következő évtized legbefolyásosabb csapatai számára. Az „R&B rosszfiúi” becenévre is hallgató bandát két testvérpár, a DeGrate és a Hailey fivérek vitte sikerre, elindítva olyan zenészek karrierjét, mint a chartokat ma uraló sztárproducer, Timbaland, a rapper Missy Elliott, Ginuwine vagy a Playa.

Az utolsó, „The Show, The After Party, The Hotel” című album 22 dala remekbe szabottan érzékelteti a dalszerzői képességei csúcsára érkezett DeGrate testvér, DeVante Swing produceri erejét, vagy az újkori R&B egyedülállóan érdes hangjának, K-Ci Hailey-nek apadhatatlan energiáit. A lemez első felének tempós dallamain, mint a „Bring On Da Funk” vagy a „Get On Up” a klubok törzsközönsége, a második rész Jodeci balladáin („Freek N You”, „Pump It Back”) pedig a szerelmespárok múlatták idejüket. „A Jodeci interlude-ok 99%-a jobb, mint az azóta megjelent R&B jelentős része.” – mondja valaki válaszul azokra a kritikákra, miszerint a lemez 50%-a (korántsem koncepciótlanul) közbevetésekből áll.

Ha a nyájas olvasó logikát próbál találni abban, hogy miért éppen a Jodeci ’95-ös, utolsó korongja szerepel a listánkon, szemben a ’91-es „Forever My Lady” vagy az azt követő „Diary Of A Mad Band”-del, ne próbálkozzon. A választás a három hanganyag között lehetetlen. A multiplatina sikerek mögött jól olajozott marketing gépezet helyett őstehetségek bújnak meg, akiknek hiányát nyögi a fekete lemezipar.

Donell Jones: Life Goes On - LaFace, 2002

Kevés az olyan előadó, aki minden egyes színrelépésekor kiegyensúlyozottan magas szinten teljesít. Donell Jones 1996-os debütálása óta három évenként állította olyan magasra a lécet, hogy azt rajta kívül csak néhányan tudták átugrani, általában kétséget sem hagyva afelől, hogy éppen aktuális dalcsokra bekerül-e adott évben a legjobb 5 R&B lemez közé. Neve egyetlenként merült fel a 2000-es években alkotók listára kerülésekor, még 2006-os „Journey Of A Gemini” c. stúdióalbuma is esélyesként indult, ami jelenünk döglődő zenei viszonyai között megelégedéssel töltött el.

A lemezlovasok a pörgősnek legkevésbé sem mondható „You Know That I Love You”-t, a „Life Goes On” első kislemezét is bombázták a parkettekre, később a nyári hőségben slágerré vált „Put Me Down”-t Styles P. vendégszereplésével is kellően felkapták az éterben. A sikeres maxik ellenére a „Life Goes On” mindössze félmillió példányban talált gazdára, ami elmaradt elődjétől, a platina „Where I Wanna Be”-től, a Billboard 200-as albumcharton azonban harmadik helyével a legsikeresebb Donell diszk.

Nem kerülhetjük ki Babyface és Antonio L.A. Reid nevét, amikor Donell Jones-ról esik szó. A kezdetben Usher, a 702, a Brownstone és a Silk csapatának zeneszerzőként írogató Jones-nak a két mogul adott lehetőséget LaFace nevű cégüknél az önálló kibontakozásra. Jones eddigi négy produkciójával hű maradt a pároshoz, lemezeit mindmáig a LaFace jegyzi.

 Jackson & Bisop

[2007.04.16.]