|
Jézus utolsó hetének epizódjai úgy elevenednek meg, mint egy álom képei.
Ezt az álmot a hétköznapok lélektelen robotjaiban elfásult emberek álmodják és közben maguk is bűnrészeseivé válnak a történetnek.
Nem ölhetjük meg büntetlenül az emberiség álmait, nem adhatjuk fel a reményt és a várakozást, hogy a történelem pozitív fordulata bekövetkezzen. ezt az alapeszmét sugallja a z előadás záró mozzanata.
|