2024. április 20. | szombat | Tivadar nevenapja
 
Regisztráció 
Belépés Belépés
Keresés
RSS RSS Hírek Hírek Meghallgattuk Meghallgattuk Ajánlók Ajánlók Fesztiválok Fesztiválok Interjúk Interjúk
zene.hu a kezdőlapom feliratkozás hírlevélre
 
 
 
zenés állások
Oldal.info
 
 
 
Kapcsolódó cikkek
Újra együtt a legendás Tátrai Band
Tátrai Band
Valótlan információk a Tátrai Band Sportaréna-buli plakátján?
Megérkezett a Rockinform idei utolsó előtti száma - ismét exkluzív anyagok
December 18-án Budapesten térnek vissza! Újra színpadon a legendás felállás
Képgalériák
Képek a Tátrai Band koncert utáni VIP party-ról
Képek a Tátrai Band koncertről
Kapcsolatok
Tátrai Band
Charlie (Horváth Károly)
Csiszár Péter
Pálvölgyi Géza
Tátrai Tibor
Jamie Winchester
Glaser Péter
Horváth Kornél
Solti János
Kapcsolódó események
Tátrai Band
[2009. december 18.
péntek 20:00]

A Tátrai Band megcsinálta, de a nagy kérdést nyitva hagyta - fotókkal

Sorrendben a nyolcadik szám a „Várlak még”, majd ezt követi a „Take it easy”, mindkettő az 1993-as New York, New York c. albumról. A zenészek nagyon pontosan és tisztán játszanak, teljes a harmónia köztük. Pálvölgyi rövidet szólózik, majd a basszusgitáré lesz a főszerep, szép szólót hallunk Glaser Pétertől, akit Tibusz, őt pedig Kovács Kornél perka szólója követ. Mindenki lemegy a színpadról, így aztán semmi nem zavarja Solti János fergeteges tempójú, nagyon pontos, éles és bizony hosszú dobszólóját. Egy helyen rövid időre becsatlakozik mellé a Kovács Kornél. A lábdobot már a szívedben érzed dübörögni, amikor visszaszivárognak a zenészek a színpadra. Miután befejezték a dalt, Charlie mindenkit egyenként bemutat. A közönség tombol! Fütty, kiabálás, majd egy éles váltás…

Filmzenére emlékeztető nyitás Pálvölgyitől. Mi kíváncsian hallgatjuk, mi lesz ebből. Cseppek hangja, morajlás… A „Fekete madár” (1995)! A színpad mögötti vásznon egy hatalmas madár motívum jelenik meg és részünkről az egész számot végigkíséri az áhitatos csend. Eztán jön a „Titkos szerelem” (1992), melyben Csiszi eleinte csak óvatosan fújogat, de a közepén Tibusszal együtt pörgetik fel a számot. Félelmetesen játszanak..., a tempó szinte már követhetetlen, a nézőtéren meccs hangulat, ováció, a végén tapsvihar és fütty, bekiabálások. Ezt hallani kell! Tibi indít lassan, líraian, a háttérben régi képek megint. Tapsolunk a „Valahol, valamikor”-nak (1994), de csak Pálvölgyi szólójáig, mert utána már tombol a közönség. Jó nóta, jól játszva…

Blues-os hangulat a „Nincs menedék”-ben (1989),  nagyon ott van a szaxofon. A következő dal előtt Charlie Kovács Úrra emlékezik, és tapsot kér neki, majd felcsendül a „Hello, barátom” (1989). A háttérben, a kivetítőn Kovács Tamás képei. Charlie végig neki énekel, Tibusz pedig szívből jövő szólót játszik először gitáron, majd "szájgitáron".

A szám végén elköszönnek Kovács Úrtól. Ezt a megható jelenetet követi a „Hold szerelme” és a „Vigyázz magadra”, mindkettő az 1995-ös lemezről. Az utóbbi kicsit tempósabbnak tűnik most, mint ahogy azt régen játszották, vagy ahogy a lemezen hallhatjuk, és a perkától kicsit mintha latinos beütése volna. Nem tudom, de nekem nagyon tetszik, és ahogy látom, a többieknek is! Új, más, jó! A nagybőgő és a szaxofon mennyeien szól együtt, érzéki szólókat hallhattunk ismét.

A koncert utáni VIP party - képgaléria

Ezt követte a „Mexico” (1992), a maga izgalmas lüktetésével és hangvételével. Kellemes zene, hangulatos és hangos, melyet nagy ováció követ. A sorban következő szám „Az utolsó dominó” (1992), amiben Csiszi szólója alatt tombol a közönség. Az érzés leírhatatlan, többen állnak az ülőhelyek előtt, akik lent vannak, táncolnak, csápolnak! A hangulat a tetőfokára hágott. A zenekar stílusosan „A bulinak vége”-t (1993) választotta utolsó számnak, melyben mindenki hatalmasat játszik, fergeteges az egész hangzás, és mivel a bulinak tényleg vége, a szám végén Charlie egyenként bemutatja a zenészeket.

A ráadásban még három szerzeményt hallhattunk. Az első „A hajnali szél” (mindenki énekelte a nézőtéren), aztán a zenekarnak sikert hozó, elmaradhatatlan „New York, New York”-ot (1993), szívszaggató szaxofon szólóval az elején, és az utolsó dalt, a „Küszöbön túl”-t (1991).

Mit mondhatnék? A hatás leírhatatlan volt. A koncert közel három órán át tartott. A hangulat és a hangzás (Dorozsmai Péter) is fantasztikus volt. Úgy játszottak együtt a Band tagjai, mintha el sem telt volna az a 10 év az utolsó Pecsa bulijuk óta. Együtt voltak minden értelemben, Charlie a maximumot nyújtotta, Tibusz ma sem kímélte a húrokat, de Pálvölgyi, Jamie, Solti, Csiszi, Glaser Péter, Horváth Kornél és a vokalisták is hihetetlenül játszottak. Felejthetetlen élményt kaptunk tőlük újra, visszahozva minden régi emléket és érzést a szívünkbe.

Tibusz nem árulta el, hogy lesz-e folytatás, de annyi biztos, hogy ma teltház és tomboló közönség előtt játszottak. Méltó koncert volt a Tátrai Band-hez és méltó a 20. születésnaphoz! Gratulálunk!

- Csiszár Szokoly Izabella -
 

[2009.12.22.]

« előző oldal  (2. oldal)  

Megosztom:

Szólj hozzá! (Ehhez be kell lépned)
lap teteje
 
SÜRGŐS HITELEK szolgáltatás [2024.04.19.]
SÜRGŐS HITELEK szolgáltatás [2024.04.18.]
apróhirdetés
© SirOeshImpresszumMédiaajánlatSiteMap/Honlaptérkép • RandD: Jumu

Nem jó érzés rádöbbenni, hogy minden hiábavaló - Az ügynök halála a Centrál Színházban
...

A Quimby 33 év után sem hagyott fel a kísérletezéssel
Ha három-négy éve valaki azt mondja...

Megnéztük a Triász együttes koncertjét - képekkel
Lángba borult a Barba Negra a Hooligans koncertjén - fotókkal
Megnéztük Majka 360°-os koncertjét az MVM Dome-ban - képekkel
Szörnyek és Valhalla harcosok szeánsza a Barba Negraban
Újra egy varázsos éj - Loreena McKennitt ismét Budapestre látogatott
beszámolók még