Ha szereti a jazzt, akkor azonnal írja fel a naptárjába: minden nap este 5 órakor megnézem a Zene.hu-t, ugyanis ekkor egy-egy népszerű jazzmuzsika felvételét mutatják be. Emellett a legfrissebb híreket is megtalálja a videó melletti keretben. Sőt ha lemaradt az aktuális csemegéről, ne szomorkodjon, hiszen ha feliratkozik jazz-hírlevelünkre, akkor rendszeresen mailben megkapja az érdekességeket. Az ajánló szerepét, minden nap a jazz egy-egy kiemelkedő, elismert alakja, vagy szakértője tölti be. Vasárnaponként Szőke Nikoletta, jazzénekesnő ajánlatát évezhetjük.
Winand Gábor - Gadó Gábor: The game
Mint minden művészre, rám is nagyon sokan hatottak és hatnak inspirálóan, de van valaki, akit mind közül a legnagyobb példaképemnek tartok: Winand Gábor. Tőle választottam mára dalt.
Egy szép napos délutánon ismertem meg Gábort, akinek a férjem, Barcza Horváth József mutatott be 2002-ben. Elég nagy kerülőt tettem, mire eljutottam hozzá, hiszen addigra már túl voltam egy klasszikus énektanáron, valamint egy zenekaron, amelyikben a zongorista "slágergyanús" magyar nyelvű számait énekeltem néhány koncert erejéig. Tudtam, hogy másra vágyom, csak azt nem tudtam még, mire. Éppen akkoriban vette fel Gábor - többek között Józsival - a Corners of My Mind című lemezét, és miután ő megemlített neki, Gábor elmondta, hogy egy újonnan indult zeneiskolában, az Etűd Zeneművészeti Szakközépiskolában tanít. Innen már nem sok választott el a találkozóig, ami egyben a felvételi is volt: néhány sort énekeltem a Killing Me Softly-ból, és már le is fixáltuk az első énekórát. Hát így indult az egész.
Akkor még nem tudtam, hogy a világ egyik legjobb jazzénekese a tanárom, de talán jobb is így, mert valószínűleg nagyon izgultam volna. Ma már persze tudom, és ezzel nem vagyok egyedül: maga Al Jarreau mondta egy magyarországi duettjük után, hogy Gábor egyike a világ négy legjobb jazzénekesének. Egy hang után felismerhető, meleg hangszín, érzelemdús előadásmód és csak a legnagyobb hangszeres előadókra jellemző improvizációk - ez mind Gábor ismertetőjegye, de igazából nem akarom címkékkel illetni, hiszen ennél nekem sokkal többet jelent az ő művészete.
Egy Gadó Gábor szerzeményre esett a választásom. Egyrészt azért, mert a munkakapcsolatuk nagyon régre nyúlik vissza, Gadó Joy nevű zenekarában már 1990-től énekelt Gábor, később pedig a saját lemezeit is Gadóval közösen vette fel. (Az első, a Corners of My Mind rögtön nem akármilyen nemzetközi elismerést, hiszen a francia Jazzman magazin "Choc" értékelésével a 2002-es év legjobb lemezei közé sorolta.) Másrészt azért, mert szerettem volna ezzel Gadó Gábor művészete előtt is tisztelegni. A "The Game" című szerzemény Gadó Gábor 2001-es Homeward című lemezéről való, az alábbi klip pedig a Mol Jazz Fesztiválon készült.