Takács Nikolas: "Hinni kell valamiben, teljesen mindegy, hogy miben"

- Nyilván gyakran kapsz leveleket. Mit jelentenek ezek neked?
-  Úgy érzem azokból a levelekből - amiket nap, mint nap kapok - hogy azoknak az embereknek adtam valamit. A fiatalok jönnek és megköszönik azt, hogy elkezdtek újra hinni valamiben, hogy egyszerűen sikerülhetnek azok a dolgok, amiket megálmodtak ők, csak az élet hozta a negatív dolgokat és ott feladták. Látják azt, hogy mindig felálltam, és sikerült. Nyílván kicsit megviselt, de utána továbbléptem.

- Mi a titkod?
-  Hinni kell valamiben, teljesen mindegy, hogy miben. Én Istenben hiszek, valaki az univerzumban, valaki a sorsban. Hinni kell az a lényeg, mert a hit az nagyon sokat segít és előre viszi az embert.

- A műsorban hétről-hétre a hitedet kemény munkával kellett alátámasztani és most is elképesztő sokat dolgozol. Ebben mindenki energiája gyorsan apad…  Ilyenkor a hited mellett mi az, ami előrevisz?
-  Persze, hát én is csak emberből vagyok és nálam is van olyan, hogy elfáradok.  Ám pár éve rákattantam a gospel zenére, és ez nagyon sok energiát ad. Nagyon jó dolog, ha kimehetek a szabadba, régebben ezt gyakran megtettem, de most nagyon kevés az idő, keveset tudok magammal foglalkozni. Folyamatosan történik valami és ilyenkor vagy a kocsiban vagy üres percemben elkezdek hallgatni olyan zenéket, amik erőt adnak nekem. S tényleg a zene, ami segít nekem.

- A menedzsment mennyire mondja meg, hogy mit kell csinálni? Van döntési lehetőséged?
-  Szerencsére van!  A mögöttem lévő csapat látja: ha valamit nagyon rám akarnak erőltetni, az nem fog menni, mert nem leszek hitelesek abban. El lehet játszadozni egy-egy dologgal, de egyszer lebukik az ember. Abszolút van beleszólásom, de nyílván kell kompromisszumokat kötni, azonban én mondom meg, hogy mit szeretnék és mit nem.

- Most azt csinálod, amit igazán szeretsz, készen van az új dalod, készülsz a nagy koncertedre. Mit szeretnél még elérni?
- Nagyon várom már a saját lemezt, ott nagyon sok minden kiderülhet. Remélem, hogy a visszajelzés olyan pozitív lesz, mint az X-faktor lemezzel, amiből több mint 40 ezer példány fogyott el. Ez eszméletlen siker, és nagyon örülnék, ha ezt képes lennék megcsinálni a szóló lemezemmel is.  Nagyon nagy dolog lenne.

-  Egyes hírek szerint külföldre is kacsingatsz...
- Igen, a külföld nagyon ott van a szívemben és úgy érzem, ha Magyarországon sikerült, Szlovákiában sikerült, akkor miért ne sikerülhetne Angliában vagy esetleg Amerikában. Én megteszek mindent az érdekében, dolgozom is. Ha 30 év múlva kiderül, hogy mindent megtettem és nem sikerült, akkor így volt megírva.

- Na, de őszintén: ezt reális célnak érzed?
- Igen, úgy gondolom, hogy ha az ember szerencsés és olyan emberekkel van körülvéve, akik értenek a munkájukhoz, és vannak kapcsolatok; na meg ha én mindent megteszek annak érdekében, hogy „pöpec „ legyen minden, olyan, amilyennek terveztem, minden téren profi, akkor miért ne?! Nem amerikai elnök akarok lenni, hanem olyan előadó, akit több országban is ismernek. Hiszen a zene az mindenhol egyforma és vagy megtetszik valakinek vagy nem.



- Mennyire tervezel, mondjuk 5 évre előre?
- Ez jó kérdés. Álmodozó vagyok. Három év múlva szeretnék a világ felé is felmutatni valamit. Nem azt mondom, hogy világsztár akarok lenni, de szeretném, ha 3 év múlva lehetőségem lenne Amerikában is fellépni.

- Kanyarodjunk kicsit vissza a jelenbe, az első saját dalhoz. Klip várható?
- Természetesen készítünk. Elkészült az angol verziója a dalnak. Szeretném minél hamarabb leforgatni a klipet; reméljük, hogy még a koncert előtt tudjuk rögzíteni.

- Nocsak, tán már elképzelés is van?
- Vannak ötletek, de szerencsére a rendező már küldött nekünk egy szinopszist és megfelel annak a világnak, amit én szeretnék csinálni.

- A lelki állapotod miként változott az elmúlt egy évben?
- Talán az önbizalmam az, amit sikerült visszaszereznem vagy felépítenem, pont a visszaigazolások miatt. Igazából elégedett vagyok és úgy érzem, hogy szinte 1 éve még sehol nem voltam. Ahhoz képest egy hatalmas változás történt az életemben: azt csinálom, amit szeretek és ez a legnagyobb dolog. Elismernek az emberek, elismer a szakma, igazából nincs okom, hogy elégedetlen legyek.

- Zárásként áruld  már el nekem: mennyit szoktál aludni?
-Ez nagyon változó, valamikor 3-4 órát, de van olyan, hogy – igaz ez ritkán van - hetet is tudok aludni.

Fotó: Höltzl Gergely-Arteriadesign

- Havassy - Bíró -