Tiszta Amerika! - Peet Project az A38-on
Milyen jól tették, akik ellátogattak a minap az A38 hajóra! A Peet Project zenélt. De még hogy! A stílusukra mondják, hogy acid jazz, funk, R&B, smooth jazz, igényes pop, de szerintem leginkább egy különleges bulizene, amely igazából most kezd igazán beérni.
Az intro a ruhatárnál ért, és kapásból megfogott a hangulata. Aztán elkezdődött az élő muzsika, és azt láttam/hallottam, hogy egy végtelenül precizen, feszesen felépített profi előadáson vagyok.
A dalok között gyakorlatilag nem volt szünet, nagyon pörgött a műsor. A hajó technikája is megújult kicsit, a zenekart pedig van szerencsém régóta követni, és mindig meg tudnak újulni, mindig fejlődnek. Most különösen a főhős, Peet énektudását emelném ki, aki szerintem óriásit fejlődött az elmúlt időszakban. Számomra mostantól teljes értékű énekes lett. Ha hozzávesszük az ugrálását és a virtuóz hegedű játékát, hát bizony bírnia kell szusszal!
Ezen az estén esélyt sem adtak a hibának, a gagyinak, a bakinak. Tutira mentek a srácok, összepróbált, begyakorolt műsor folyt, ahol a világosító és a hangosító sem véletlenül volt ott. Sok bulival ellentétben a Peet Project koncerten a háttéremberek is tudták, hogy mikor mi következik. Ezt sokan észre sem veszik, de nekem nagyon tetszett.
A dob és a basszus olyannyira együtt volt, mintha ikrek lennének…merthogy valóban ikrek! Gudics Marcell a dobok mögött ült, ikertesója, Martin pedig basszusgitározott. Ezek a srácok tutira egyszerre rúgtak ki már az anyukájuk pocakjából is…fiatalok, profik, igazi XXI. századi zenészek. Feszes, pregnáns ritmusszekció, pontos és egyedi groove-ok, és elképesztő sound!
Szinte teltház volt egyébként, és természetesen megjelentek az első sorokban a sikítozó lányok is, legtöbben Magán Olivér billentyűs előtt tobzódtak. Olivér az a szépfiú-zenész, aki igencsak bedurvul, ha billentyű szólóról van szó. Berkes Gábort meghazudtoló virtuozitással vette nyakba a „nyeles zongorát” is.
Závodi Attila pedig az a kisember, aki egy hihetetlenül nagy szaxofonos. Remek uniszólókat fújt a hegedűs kísérettel, és óriási szólókkal örvendeztetett meg minket.
Saját dalokkal és remek feldolgozásokkal készültek most is a fiúk. Előbbiek közül a Does The Music és a Step Into The Party a két kedvenc, utóbbiak között pedig az I Love You Smile, a Megy a lány és a vadiúj feldolgozás Ringasd el magad tetszett leginkább. A Step Into The Party közben olyan játékkal bántak a dal sebességével, hogy hirtelen csak pislogtam, hogy hé, srácok, most mi van? A végére úgy ugrált a közönség, hogy elképzeltem, ahogy a hajó hullámai elmossák a Boráros teret.
A végén dedikáltak is a srácok, és az egész estének tiszta Amerika feelingje volt. Ezzel sem a levegőbe beszélek, a Peet Project ugyanis már kétszer is szerepelt amerikai jazz fesztiválon nagy sikerrel, idén pedig visszatérnek a kontinensre. De valahogy olyan, mintha odamennének, és ide hoznák nekünk Amerikát.
Én még nem láttam ennyire céltudatos zenekart!
Fotó: Imre Barta Photography
– Sólyom Attila –
[2016.02.08.]