Álló vastaps a Cyrano bemutatója után

A Szigetszentmiklósi Sziget Színház történetéhez 13 év alatt több mint 2000 előadás fűződik, így érthető, hogy honlapunk munkatársa Simonyi András is jelen volt a Kitűnő társulat legújabb produkciójának a Cyrano-nak a premierjén. Az ő beszámolóját adjuk közre az alábbiakban.

Budapesten a RAM Colosseumban tartotta a Szigetszentmiklósi Sziget Színház új romantikus musicaljének a bemutatóját. A nagy orrú lovag legendájának történetét a zenés színház világában igencsak jártas Pintér Tibor rendezte, akinek a munkáját olyan kitűnő alkotótársak segítették, mint a méltán elismert dalszövegíró Bradányi Iván és a darab zeneszerzője Szekeres Géza.

Mivel musicalről van szó, ahol a zene legalább olyan fontos, mint maga a történet és a látványvilág jegyezzük meg, hogy nagyszerű munkát végzett a két úr, nem véletlen, hogy az előadás vége után a rendező-igazgató színpadra hívta őket és hosszan méltatta őket. Megis érdemelték, hiszen nemcsak romantikus hanem például rock and roll műfajához tartozó fülbemászó dallamok is szórakoztatták a telt házas közönséget, ami azért is jó mert így nem csak a dalszerzők hanem a színészek is bizonyíthatták sokszínűségüket, előadói képességüket.

A történet a XVII. századi Párizsban játszódik, a főhőse Cyrano de Bergerac, a kiváló költő és kardforgató , aki esküdt ellensége minden képmutatásnak. A férfi nemes lelkű, gyöngéd szerelmes, aki hatalmas orra miatt szerelme viszonzására soha nem számíthat. Szívszerelme, Roxán egy nála átlagosabb észbeli képességű férfit részesít előnyben, Christiant, aki azonban fiatal és jóképű, ráadásul Cyrano barátja. Cyrano Christian nevében udvarol csodálatos versekben Roxánnak, az ő kedvéért védi a fiút a háborúban. Az ifjú azonban mégis elesik, Roxán kolostorba vonul és már túl későn jön rá az igazságra, ki is írta a leveleket valójában...

Mi a fontosabb? Mi az erősebb?

A kérdés örök és időtlen: vajon mi erősebb, a szerelem vagy a barátság, s mi a fontosabb, a szépség, avagy a szellem?

Erre keresi a választ ez a musical, s a rendezőt dicséri, hogy a nézők egyetlen percig sem unatkoznak, kimondottan pörgő ritmusú a darab, nincs agyonkomplikálva, az érzelmekre próbál hatni. Pintér Tibor (Cyrano) és a roppant tehetséges Ilyés Jennifer (Roxán) hangilag és színészileg is bizonyította, hogy az ország legjobbjai közé tartozik, hátukon vitték a darabot, s bár énektudásban Mohácsi Márk (Christian) nem tudta velük felvenni a versenyt, kisugárzása megkérdőjelezhetetlen, s van benne fantázia és fejlődési lehetőség.

A díszletek nem kihívóak, nem monumentálisak, de a cselekményhez illőek, Domján Gábort csak dicsérni lehet emiatt, csakúgy mint Patuzzi Mónika koreográfust.

A Madách és az Operettszínház musicaljeihez képest sokkal kisebb költségvetésből készült a Cyrano, de megkockáztatom az élvezeti értéke nem marad el tőlük, így a műfaj szerelmeseinek nem szabad kihagyniuk ezt a remek előadást, amiért minden elismerést megérdemelnek mindazok akik részt vettek benne.

[2016.04.16.]