Keménykedünk Viktorral - punk érzés a XXI. században.

A Something Against You zenekar "énekesével" beszélgetett Kisbazsa

Zene.hu: Szia, Viktor, hogy vagy?
Viktor: Hát a héten elég beteg voltam, láz meg ilyenek, de most már kezdek egyre jobban lenni. Most meg kicsit kapkodásban vagyok, mert épp főzök. 

- Ó, hát akkor jó étvágyat kívánok.
- Még nincs kész, de köszi.

- Te ugye egy klassz kis együttesben nyomod a vokál témákat. A koncertjeitek a negyed órát ritkán haladják meg. Az első ez, amit a legtöbben megemlítenek veletek kapcsolatban. Viszont azért ennél jóval többet is el lehet mondani rólatok. Amellett, hogy bemutatod az együttest a múltat meg jelent felvázolva, mesélj egy kicsit arról, hogy miről is szól a Something Against You. 
-  Ha ahhoz kéne tartani magam, amiben még az elején megegyeztük, akkor azt mondanám, hogy a Something Against You a gyűlöletről szól és az a célunk, hogy minél gecibb zenét játszunk. Persze azért a kemény külső érző szívet takar, és jó nagy mókának is fogjuk fel az egészet. Csak a magam nevében tudok beszélni és remélem a többiek is így gondolják, hogy ezzel a felállással zenélni, mind próbateremben, mind koncerten óriási élmény. Én néha nem is hiszem el, hogy ilyen emberekkel vagyok együtt, akiknek a lemezeit még kezdő punk koromban hallgattam, most meg puszi pajtások vagyunk, és valami közöset csinálunk. A zenekar története lehetne hosszú is szaftos pletykákkal, de röviden annyi az egész, hogy igazi összeférhetetlen alakok, és akit túl jó fejnek találunk magunkhoz képest azt elküldjük, elég kegyetlenül. Aki többre kíváncsi az nézze meg a Homokfürdő című filmet. A rövid koncertekről meg annyit, hogy meg lehet próbálni egy 45 perces vagy 1 órás punk koncertet lenyomni, de úgysem fog sikerülni. Egyszerűen lapos lesz. Mi is olyan egyszerű zenét játszunk, hogy ezt nem lehetne tovább húzni úgy, hogy ne fulladjon unalomba. A Hatebreed is mennyit játszott múltkor, aztán már a felénél kiment az emberek nagy része. Az sem másodlagos, hogy a kevés fekvőtámasztól már a 3. számnál lihegek és pihenőre várok.

-  Azért még mutasd csak be a zenekart! Kik vagytok, meg hol voltatok ezelőtt, ilyesmi. 
-  Kobera a rangidős. Legnagyobb dobása a Hátsó Szándék volt, Gepárd a Coup Da Grace-ben tünt fel többeknek, azelőtt helyi metál meg Biohazard stílusú zenekarokban nyomta, Ördinek meg ezer bandája volt-van-lesz. Rajtunk kívül a RedLine Offside oszlopos tagja, játszik még a Falcongate-ben és a Busman-t se szabad kifelejteni ami az első zenekara volt és mai napig aktívak. Nekem ez az első zenekarom.

- Te punk zenekarnak tartod a Sayt? Mert azért annak ellenére, hogy a zenekart körüllengi markánsan a punk attitűd, a nevetek egy Pixies szám címe, valamint a zenében is fellelhetőek mindenféle egyéb elemek. 
-  A Say-t mi mindig is punk zenekarnak tartottuk és semmi többnek. Abból is a hagyományosabb fajtát szeretnék játszani, a kvint tologatós, rövid és egyszerű fajtát. Persze azért hallgatunk mást is, nem csak punk zenét (néha én már többet is, mint kellene), de amilyen kutyaütők vagyunk, azt nem tudnánk eljátszani. Jah, a nevünk egy Pixies szám, ami azért is lett, mert imádjuk a Pixies-t és ebből volt kavarodás is, mert azt hitték sokan, hogy feldolgozás zenekar vagyunk. Ha a Pixies nem is egy Circle Jerks vagy Ramones azért még bennük is van egy jó adagnyi punkos matéria. Ehhez tartozik ez a remek számcím is, amit mi elloptunk. És még annyit, hogy aki nem volt Pixies koncerten az egy lúzer.

- A te éneklésed nagyjából úgy körülírható, mintha valamilyen közepes/kisebb testalkatú állatot kínoznának gonosz eszközökkel és sikoltozna. Van arra esély, hogy valaha megcsillantod az énekhangodat vagy sikongatsz tovább kitartóan? 
-  Hát igen, a legtöbb kritikát ezért kapjuk, amin lehet tényleg változtatni kéne egy picit. Azért azt sem kell elfelejteni, hogy ez mégis a fülsiketítésről szól, amihez a károgós hangom úgy érzem, passzol, koncerteken úgysem vagyunk magunknál, meg mindig csak azt az utasítást kapom, hogy üvöltsek, mint egy állat. Most már végre elkezdtem mutálni, meg jobban oda fogok figyelni, de tiszta énekhangokat senki se várjon. Másrészt jó is, hogy ez van, mert szabadságot adok így a zeneíroknak, hogy ha az egységtől teljesen eltérő számokat írnak, én úgyis helyre teszem majd a végén.

- Nekem egyébként simán bejön a sikoltás. Viszont kérlek üzenj valamit azoknak a fiataloknak, akik azt mondják, hogy a Say American Nightmare/Give Up The Ghost nyúlás. 
-  Hehe, én is hallottam már, hogy mi/én vagyok a magyar nightmare. Sajnos el kell keserítenem mindenkit mind a két kézfejem meg van még és remélem ez egy ideig így is marad. Különben mindenki azt mond, amit akar. Igaz, hogy mi is hasonló zenét játszunk (nem metált), és a mi szövegeink is az élet sötét oldaláról szólnak, dehát nem tudom, mi van ebben. Az élet nem habostorta és kisebb gondom is nagyobb annál, mint, hogy összetartásról meg ilyen pozitív dolgokról énekeljek. Különben sem akarunk összetartani olyanokkal, akiket nem ismerünk. Visszatérve: lehet, hogy igaz az egész, de itt már újat úgysem lehet csinálni és ez az egész már vagy 10 éve nem erről szól.

- Akkor miről? 
- Arról, hogy jól érezd magad a haverjaiddal és saját magaddal miközben olyan keményen játszol ahogy csak tudsz. Így 2005-ben ebben a műfajban nagyon nem fog szerintem korszakalkotó születni. Nem azt mondom, hogy kifulladt, vagy hogy meghalt. Dehogy, egyszerűen csak elért egy pontra, amit igazán nem lehet túl lépni és nem is kell. Most majd biztos mindenki fenyegetőzni fog ilyen olyan "ezermillió hangot játszunk egyszerre" zenekarokkal, de ők is csak azt ismétlik, amit már réges-rég kitaláltak.

- Lehet. Összefoglalnád nekem a Say kézzelfogható múltját a lemezek tükrében egy kis önelemzéssel. 
- Csak egy Demonk van, amit azt hiszem, 2004 tavaszán vettünk fel (pont ugyan akkor amikor a Count Me Out csinálta a 110-et). Ezen 7 szám volt, és mint a koncertjeink ez is jó rövidre sikerült. Összességében meg vagyunk elégedve az anyaggal, és bár már nem hallgatgatom annyira sokat, de azért büszke vagyok rá. Azóta ugye történt egy kis változás egy gitár mínusz és egy dob csere, ami úgy érzem, még jobban összekovácsolt minket és valahogy most már egységesebb számokat írunk. Találtunk egy hangzást, amit vinni szeretnénk tovább. Idén felveszünk pár számot, amik majd a RedlineOffside-al fognak kijönni egy split lemezen, és ezekkel már szeretnénk külföld felé is nyitni. Meg majd osztogatjuk a nagys**ű-széparcú csajoknak, akik kedvesek hozzánk.

- Ha kevés lemezt nyomtok, akkor szerintem a butábbaknál próbálkozzatok először. Ám, mint mondtad 1 gitár mínusz. De ez egy vokál mínusz is. Nem gondoltatok arra, hogy be kéne venni valakit erre a posztra? És egyébként is, Kicsi miért távozott? Ha azt mondod, hogy közös megegyezésel, paprikás hangulatban találsz hirtelen. 
-  Mármint gitárost vegyünk be vagy vokalistát? + 1 ember az azt jelentené, hogy nekünk kevesebb pénz jut és különben sem találnánk olyan embert, aki együtt játszana velünk, vagy mi nem szekálnánk halálra. Itthon ez úgyis kib***ott belterjes, nincsenek igazán zenészek, akiknek ne lenne másik százezer zenekara, pluszban még ezt a zenét is szeretné játszani, meg velünk is kijönne. Ez már több, mint ami lehetséges. A Kicsi ügyről annyit, hogy személyes problémák miatt távozott. Nem jöttünk már jól ki a vége felé és így nem lehet együtt zenélni valakivel, hogy köszönésen kívül nincs köztetek kommunikáció, akkor az egész csak kötelesség meg munka lenne. Nem akarok sz**t dobálni, lehet mi voltunk a hibásak, nem tudom. Történt, ami történt, emberek vagyunk.

- A zenekar már létezik egy ideje, ezalatt kitermeltetek egy demót, ami tavaly jött ki. Hogy álltok az új számokkal, várható esetleg valami nagylemez szerű, mondjuk 20 percen felüli anyag? 
-  Mint már írtam, új számok vannak. Ha jól tudom, tíznél is több, amik gyorsak, rövidek és jó gonoszak. Idén lesz Split az RLO-val akik végülis a testvér zenekarunk(ha szabad használnom ezt a kifejezést). Nagylemez, hát az még odébb van, és lehet, hogy unalmas lenne ebből a zenéből. 20 perc fölé nem megyünk, nem szeretnénk hibázni és azt csak 1, másfél perces számokkal lehet. De sietnünk kell ezekkel, mert egy jó zenekar csak 2 évig létezik.

- Milyen vagy, amikor éppen nem koncertezel. 
- -  Erre én is szeretnék rájönni, de még fiatal vagyok, hogy következtetéseket vonjak le. Szeretek koncertekre járni, de igazán már csak akkor megyek, ha érdekel valami, nem szeretem a céltalanságot. A zene az életem, köcsögül hangzik de ez az igazság. Jóformán, ha itthon vagyok egész nap csak zenét hallgatok, vagy kritikákat olvasok. Belegondolva elég egyszerű gyerek vagyok. Nem nagyon járok el, legfeljebb a helyi kocsmába megyek, oda is azért mert közel van. Bírom az éjszakát meg az utcán lébecolást. Van pár barátom. Jó lenne egy olyan kisugárzást teremteni magamnak, amitől félnek az emberek, hogy kést rántok rájuk, ööö a magányt már megszoktam, de azért jó lenne, ha folyton lányok fogdosnának. A kedvenc színem a szürke és egyszer nagyon el szeretnék menni Görögországba.

kisbazsa

[2005.12.05.]