Sabrina Starke új hang az európai soul énekesek között. Zenéje és üzenetei pontosan olyanok, mint a megjelenése: bájos és könnyed. Az a típusú lány, akibe beleszeretni egy pillanat műve, és akinek a személyisége és zenéje egyaránt elbűvölő. Yellow Brick Road című lemezét hallgattuk meg.
Feltenni a lemezét, belehallgatni dalaiba olyan volt, mintha abba a könyörtelenül hideg és sötét téli napba hirtelen besurrant volna a tavasz. Nem, nem a hőmérő higanyszála kezdett emelkedni, egyszerűen csak itt volt a tavasz energiája. Mindenhol élet, frissesség, finomság, béke, öröm és valahogyan: a növekedés érzete. A dalok üzenetei egyszerűek, mégis megkapóak: szerelemről, szeretetről, otthonkeresésről és az életről szól mindegyik szám, melyeknek szövegét maga Starke jegyzi.
Nem fajsúlyos, nem drámai, ugyanakkor finoman megható, dallamos, könnyed a stílusa. A dalok hangulata a mai kor pop kultúrájában ritkán tapasztalható szabadságot árasztja, olyanfélét, amit az afrikai zenében hallani.
Ez a fajta éneklés szabad és mégis ritmikus, mint a gazellák szökellése a szavannán. Az afrikaiak magukkal vitték más kontinensekre is ezt a zenében megélt szabadságot: Szurinám (Dél-Amerika) holland gyarmatára is. A gyarmatosítók elmentek, de a nyelv és a kapcsolat Hollandiával megmaradt. Így lehetett Sabrina Starke (Hollandiába költözve) immár európai előadóművész.
Ringatóan kedves dala a szeretetről (Do for Love) jó hangulatú, a Woman’s Gonna Try kiváló táncnóta, a Yellow Brick Road maga a legtökéletesebb dal az elmerengéshez.
„These yellow bricks have brought me this far / Can’t believe it but I’m finally here / Been walking down this road like a lost child / Feeling so alone but now I found my home” (Ezek a sárga kövek eddig kísértek engem / el sem hiszem, de végül eljutottam idáig / úgy jöttem ezen az úton, mint egy elveszett gyerek / magányosan bár, de most már megleltem az otthonom)
Nem az amerikai bombasztikus stílust követi (bár Los Angelesben vették fel a lemezt, hogy a nemzetközi színvonalhoz igazodjon), inkább a gyökerekhez, a 70-es évek funky világához és a nagy soulénekesekhez hasonul. A souléneklés minden érzését éli és közvetíti Sabrina: a feszes és „pödört”, improvizációs éneken keresztül a gospelszerű szólista-kórista válaszolgatáson át a rythm&blues-ig.
Sabrina Starke elfogadta, hogy ő az, aki: nem akar sem több, sem kevesebb lenni, mint önmaga… és ezzel olyanoknak, akik sokat küzdenek azzal, hogy azon a bizonyos Sárga köves úton merre is menjenek – reményt ad. És örömet.
Sabrina Starke zenéje kiváló háttérzene kávézókban/teázókban, nagyszerű chill-out zenének is egy kellemes baráti csevelyhez vagy akár egy otthoni, gyertyafényes vacsorához.
Szurkolunk neki, hogy legyen folytatása az albumnak, melyet még nagyszerűbb előadók és erősebb dalok könnyen világhírűvé is tehetnek. De persze, talán ez nem is a cél. Az album magától is, ember és ember által így is eljut azokhoz, akiknek szükségük van Sabrina „lélek zenéjére”.
- Katona Bea és Tóth Dávid -
És annak, aki felkészült arra, hogy Sabrina megsimogassa a lelkét, íme a klip: