Funky-pop-jazz hegedűn a Peet Projecttől

Ferencz Péterrel, a Peet Project frontemberével beszélgettünk a Pink Spirit című új album megjelenése kapcsán, melyet a BeagleBeat ad ki.

- Hogyan írnád le a zenétek stílusát?
- A Peet Project zenei stílusa eléggé összetett. Zenénk a pop és a funky területein mozog, de bármelyikről is legyen szó, mindkettő ízét a jazz behatása határozza meg. Emellett ott van a hegedű is a dalokban szólóhangszerként, ami bizonyos mértékig szintén tükrözi a számok zenei irányát. Amerikában ezt a műfajt hívják smooth jazz-nek, de egyrészt ezt a kifejezést azért nem szeretem, mert ez lágyságot és tisztaságot sugall, ami nem feltétlenül igaz egy-két nótánkra. Másrészt ha lehet, kerülöm a jazz kifejezést, mert sajnos az a tapasztalatom, hogy még mindig megriadnak tőle az emberek, holott esetünkben erre semmi ok.

- Milyen előzmények után született meg a Pink Spirit album?
- 4 éves korom óta klasszikus hegedűt tanultam, viszont időközben könnyűzenei zenekarokban is közreműködtem szólóhangszeresként hegedűvel. A gimnáziumban találkoztam Lőrincz Ádámmal (a lemez billentyűsével), aki hozzám hasonlóan már akkoriban is foglalkozott zenei producerkedéssel, azaz zenei rendezéssel. Rögtön elkezdtünk együtt dolgozni. A tervünk az volt, hogy a hegedűt jazz-es, popos, funky-s környezetbe helyezzük, s így született meg a Right Plan című dal. A koncepció annyira bejött és olyan pozitív fogadtatást kapott a környezetünkben, hogy a gimnázium elvégzése után belevágtunk egy induló kislemez elkészítésébe. Ádám időhiány miatt időközben már nem tudott részt venni az állandó munkában, én elkezdtem egy kiadóval együtt dolgozni a dalainkon. Megírtam a Be Free-t Mits Marci szaxofonos közreműködésével, amivel megnyertük a Magyar Jazzy Jazz Dalversenyt, így kis átalakulás és kiegészülés után megszületett a debütáló album, a Pink Spirit.

- A lemezen Pély Barnabás is énekel az egyik számban. Hogy sikerült megnyerni a közreműködésre?
- Barna itt tanít Székesfehérváron a Kodolányi Főiskola Jazz-tanszakán, ez tulajdonképpen a helyi könnyűzenei élet központja, amibe szép lassan én is becsatlakoztam az utóbbi pár évben. Közvetetten ismertük egymást, hiszen Ádám rendszeresen járt a Kodós jam session-ökre, később pedig én is állandó látogató lettem. Amikor elkészült a Funky Guy című szám, Ádámmal egyértelműen Barnára gondoltunk, hiszen ismertük énekstílusát és tudtuk, hogy tökéletes lenne a dalban. Elküldtük neki a demót és felkértük, ő pedig egyértelmű igennel felelt. Két héten belül már az ő éneksávjaival kevertem a számot.

- Hány hangszeren is játszol pontosan?
- Ez attól függ mit értünk „játszás” alatt. Én úgy gondolkodom (bár eléggé maximalista vagyok), hogy ha ez a normális, tanult, színpadképes játékot jelenti, akkor egy hangszeren, a hegedűn. De a zenei producerség miatt tudok és szerintem kell is tudnom zongorázni és gitározni valamilyen mértékben, hogy fel tudjam játszani a stúdióban az adott harmóniákat, dallamokat egy-egy dalhoz. Illetve a saját hangszerünk a torkunk… Mostanában nagy hangsúlyt fektetek az éneklésre, szeretnék saját vokális dalokat a jövőben. Volt már rá példa, hogy basszusgitároztam és doboltam is, de ezeket inkább hangszeres kirándulásoknak tekintem. Muszáj ismernem a hangszereket valamilyen szinten ahhoz, hogy zenét tudjak írni.

- A lemezeteket hallgatva nyilvánvaló, hogy nagyon sokféle jó zenét hallgatsz. Kik a külföldi és hazai kedvenceid, példaképeid?
- Számomra itthon az abszolút etalon a United zenekar, és a csapat minden tagjának munkássága külön-külön is. A United olyan egyedülálló dolgot valósított meg itthon, amihez nem kis hozzáértés és elszántság kellett. És ezt most nem azért mondom, hogy így köszönjem meg Barnának a közreműködést! Külföldiek közül a jazz és a funky világából George Duke, mert nagyon közel áll hozzám az, ahogy ő csinálja a zenét, olyan stenk, feeling van, ami tanulhatatlan, ugyanakkor példaértékű. Tavaly itt járt nálunk és volt szerencsém elmenni a koncertjére. Aztán Candy Dulfer, akibe ha tetszik óvodás módon szerelmes vagyok, számomra ő a szaxofon és a funky királynője. Akiket még állandóan hallgatok mostanában, az Michael Bublé, mert szerintem ő a világ legjobb énekese, és Jamie Cullum, mert szédületes, amilyen felszabadultan ugyanakkor profin zenél mind a stúdióban, mind a színpadon. Ő szintén példa.

- A Peet Projecten kívül mivel foglalkozol?
- Bevallom nekem többnyire a zene tölti ki minden szabadidőmet. Jelenleg egy műszaki egyetemre járok, amit mielőbb szeretnék elvégezni, ezen kívül szinte minden időtöltésem a zenével kapcsolatos. Bár a Peet Project a fő irány most az életemben, a zenei producerkedést nem tettem le. Folyamatosan különböző előadókkal dolgozok együtt R&B, hip-Hop és pop műfajban, így sohasem unatkozom, és ezért igazán szerencsésnek tartom magam. Nagy, szerető családom van, így sok program adódik, nagyon szeretek velük lenni, és nagyon hálás vagyok értük. Ugyanez a helyzet a barátaimmal is, akik nagyon fontosak a számomra.

- A párod hogy viseli, hogy szinte minden szabadidődet a zenének szenteled?
- Jelenleg egyedülálló vagyok, ami persze tagadhatatlanul kedvez a zenei karrieremnek, legalábbis idő szempontjából. Amikor viszont nem volt így, akkor is megpróbáltam a megfelelő egyensúlyt felállítani az időbeosztásomban (több-kevesebb sikerrel). Ahogy az előbb is említettem, bőven akad családi és/vagy baráti program, amin igyekszem mindig részt venni.

- 20 éves vagy, megvan a debütáló albumotok, amelyet nem csak a hazai, hanem a külföldi rádióadók is kezdenek felfedezni. Milyen távolabbi céljaitok vannak?
- Nem szeretek nagyon előre tervezni, minden napnak megvan a maga teendője, úgy vagyok, hogy inkább arra koncentrálok, ami a szemem előtt van, a távolabbi célokat én inkább álomként említeném. Először is ezt a lemezt szeretném minél több emberhez eljuttatni, rengeteg koncertet adni, fejlődni hangszeres és zenekari szinten is. Kiadómmal tervezünk egy videoklipet is, amit ezen a területen hatalmas kihívásnak tartok. Nagy álmom, hogy egyszer kijussunk Amerikába koncertezni, személyes vágyam Florida, Miami. A Jazzy Jazz Dalverseny megnyerésével lehetőségünk adódott a következő lemezünket Magyarország egyik legjobb stúdiójában elkészíteni, úgyhogy mindeközben dolgozunk a második korongon is.

- zene.hu -

[2010.03.02.]