Ingyen megtekinthető a Müpa büszkesége

A Művészetek Palotájának 92 regiszteres monumentális orgonáját Fassang László orgonaművész mutatja be az érdeklődőknek.

A látogatók első kézből kapnak információt a hangszer építésének történetéről, működéséről, és megismerkedhetnek fenséges hangzásával.

A részvétel előzetes jelentkezéshez kötött és ingyenes. Időpont egyeztetése a orgonavezetes@mupa.hu e-mail címen lehetséges.

2006. május 22-én avatták fel ünnepélyes körülmények között Európa legsokoldalúbb hangversenytermi orgonáját a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyteremben.

92 regiszter, 5 manuál, összesen 6804 síp, 10 hónapig tartó intonáció – mindezek a számadatok a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem új orgonáját jellemzik.

Az új orgona belső elrendezését az építészetileg adott, 12,5 m széles, középen 5 m mély és 13 m magas orgonafülke, valamint a kialakított homlokzat határozta meg. Az orgonahomlokzatot a számára kijelölt karzatszinten faltól falig nyúló szekrényzet és szabadon álló homlokzati sípok képezik.

Felépítését tekintve az orgona a legbonyolultabb hangszer, működési elve mégis roppant egyszerű: a síp levegő beáramlásakor zenei hangot ad, annek hiányában elhallgat. Ez a folyamat ismétlődik meg számos variációban, miközben a hallgató csodálatos zenei élményben részesül.

Minden 2003-ben kezdődött

A hangversenyterem orgonájának megépítésére a Művészetek Palotájának generálkivitelezője, 2003 tavaszán írt ki meghívásos pályázatot. A meghívott tizenhárom orgonaépítő cég közül hat adott be érvényes ajánlatot.

A pályázatokat elbíráló nemzetközi zsűri munkájában öt orgonaművész, Baróti István, Fassang László, Lantos István, Christophe Mantoux és Pálúr János, valamint a Magyar Zenei Tanács képviseletében Angster Judit, a kulturális tárca képviseletében Homolya László miniszteri biztos, a beruházó képviseletében pedig Sokorai István, a Duna Sétány Székház Kft. ügyvezető igazgatója vett részt. Ugyancsak a szakmai testület tagja volt Bálint Péter, az Arcadom Zrt. vezérigazgatója, az akusztikai tervező Russell Johnson és Zoboki Gábor, a Művészetek Palotáját tervező építész.

A zsűri gondos mérlegelést követően, 2004 februárjában a Mühleisen–Pécs konzorciummal kötött szerződést. A két cég a Művészetek Palotája orgonája teljes felépítésének részfeladatait megosztotta egymás között.

Fassang László, a kiemelkedő tehetségű fiatal orgonaművész, többszörös nemzetközi versenygyőztes nemcsak a szakmai zsűri tagjaként kapcsolódott be az új orgona építésébe, hanem – együtt a nemzetközi hírű orgonaművésszel, Baróti Istvánnal – szakértőként is részt vett a kivitelezésben. A Művészetek Palotája orgonaépítési munkálatairól több ismert nyugat-európai orgonaépítő cég – az olasz Fratelli Ruffatti, a holland Boogard, a belga Schumacher és a portugál Pedro Guimaraes – vezetője is tájékoztatást kapott, s a tervezőkről és a kivitelezőkről valamennyien elismerően nyilatkoztak.

Az orgona diszpozíciója a kezdetektől az előszerződés aláírásáig többször változott. A menzúrák utolsó felülbírálatát a kész hangversenyteremben végzett orgonaakusztikai vizsgálatot követően végezték el. Az orgona homlokzatát Zoboki Gábor vezető építész ötletei és útmutatása alapján több vonatkozásban is módosították; a végleges homlokzatkép 2004 augusztusában alakult ki.

Az orgona műszaki előtervei – természetesen a pályázati diszpozícióhoz alkalmazkodva – már a pályázat összeállításakor elkészültek. A részletes konstrukciós terveken az előszerződés aláírását követően folyamatosan, menet közbeni többszöri módosítással kellett dolgozni. Komolyabb módosítást tett szükségessé például az orgona homlokzatának átdolgozása, később pedig a hangszerbe beépített belső klímaberendezés elhelyezése. Ezekkel együtt az orgonahomlokzat 2004-ben történő felépítéséhez szükséges tervek még 2004 augusztusában elkészültek.

Ekkor kezdődött el és 2005 szeptemberéig folyamatosan tartott az orgona alkatrészeinek elkészítése a két cég műhelyében. Az orgona belső vázának, a nagypedál szélládáinak és sípjainak, az orgonaszekrénynek és a homlokzati sípoknak a helyszíni beépítését 2004. október 4-én kezdték meg. Ez azt jelentette, hogy a világon mindeddig egyedülálló módon – összehangolt szervezésnek köszönhetően – az orgona megvalósítása már a koncertterem építési stádiumában lehetővé vált.

Az alig három hét alatt behelyezett 92 homlokzati ónsíp látványában lenyűgöző összhangban van az őt körülölelő Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem megjelenésével. A legtekintélyesebb ónsíp 9,5 méteres, tömege 480 kg. (A Magyarországon korábban megépített legnagyobb ilyen síp hatméteres.)

Az orgona homlokzata a hangversenyterem próbaüzemének 2005. januári kezdetekor a játszószekrény és a spanyol trombiták kivételével végleges képét mutatta, és zárófelületként részt vett a teremakusztika alakításában.

Az összes további belső alkatrész beépítését és a szerkezet összeállítását 2005. február 28-át követően, a működő hangversenyteremben, éjszakánként végezték. Mindezt úgy kellett megoldani, hogy az orgona homlokzata lehetőség szerint folyamatosan teljes legyen. Ezért a szélládákat, fúvókat, szélcsatornákat, redőnyszekrényeket, illetve minden belső alkotóelemet belül kellett felhúzni, helyére tenni és összeépíteni, s ez néhány esetben csak részleges bontással volt megoldható.

A szerkezet 2005. május 23-ára olyan készültségi fokot ért el, hogy a mintasípok beállításával el lehetett kezdeni az intonációt. Az addig gyűjtött adatok birtokában a két cég intonáló műhelyében párhuzamosan előintonált regiszterek helyszíni intonációja 2005. július 25-étől folyamatosan tartott az év végéig.

Mühleisen 26 szakemberrel dolgozott

A Werkstätte für Orgelbau Mühleisen GmbH 1986-ban alakult Leonbergben. Konrad Mühleisen, Németország egyik legrangosabb orgonaépítője, s a vele együtt dolgozó 26 szakember legfőbb feladatának az új mechanikus orgonák építését tartja. A XIX-XX. századi orgonák restaurálását is mind nagyobb számban végző Orgelbau-Mühleisen mindennél előbbre való szempontnak tartja hangszerei játszhatóságát, artikulációját, ami gondos tervezés, szakszerű anyagmegválasztás és igen pontos kézműves kivitelezés eredményeként születik meg.

Hangzáselképzelései nem illeszthetők egykönnyen földrajzilag meghatározott sémába, leginkább talán dél-németországi és elzászi hagyományokhoz kapcsolódnak. Hangszereik hangzása azonban elsősorban „Mühleisen-hangzás”, amit a tér és a hangszer hangjának intenzív kölcsönhatása teremt meg. Orgonáik valamennyi szerkezeti elemét úgy készítik, hogy azok egyaránt megfeleljenek a rendeltetéssel, a hosszú élettartammal és az esztétikával szemben támasztott magas igényeknek.

A cég munkája során a régi korokban bevált és az újonnan szerzett tapasztalatok szintézisére törekszik. A szélládák és a mechanika készítésének koncepciójához a barokk mesterek művei szolgálnak példaképül, mert azt vallja, hogy az akkor alkalmazott kialakítás, a játszószekrény, a mechanika és a csúszkaládák tengelyirányú, klasszikus elrendezése mindmáig a legegyszerűbb és egyben a legjobb rendszer. Olyan játékmódot tesz lehetővé, amely érzékenységével és artikulációjával a művészi megfogalmazást hitelesen adja vissza.

Ennek további feltétele a széltermelő és -vezető rendszernek a szélmennyiségre és az optimális áramlási viszonyokra vonatkozó pontos megtervezése, valamint a mechanika-alkatrészek megfelelő áttételszámítása. Ezt igazolja az eddig felépített több mint nyolcvan hangszer, az egymanuálos kisorgonától a szimfonikus felépítésű hárommanuálos nagyorgonákig.

Az utóbbi években olyan software kidolgozásában vett részt Konrad Mühleisen, amelynek segítségével még pontosabban meg tudják határozni egy adott helyiségben, milyen méretek alapján lehet a leginkább optimális hangzású orgonát építeni. Minden új orgonának egyéni szélrendszert készítenek, és lehetőség van arra is, hogy a különböző orgonák levegőfelhasználását pontosabban meg tudják határozni.. Egy egészen egyszerű, kisegítő software segít az esetlegesen hibás áramlási technikai és akusztikai elgondolásoknak még a tervezési fázisban való kiszűréséhez.

A pécsiek kicsiben kezdték

A Pécsi Orgonaépítő Manufaktúra Kft. 1992-ben kisebb vállalkozásként kezdett működni, ma azonban már Magyarország legnagyobb orgonaépítő vállalkozása, amely üzemének felszereltsége és a benne folyó munka minősége alapján nyugat-európai színvonalon áll. Szakemberei idehaza, Ausztriában és Németországban tanultak. Túlnyomórészt új orgonák építésével foglalkoznak, de fő tevékenységük mellett történelmi orgonák restaurálását, javítását és karbantartását is végzik.

Munkájuk során speciális igényeket elégítenek ki, mivel minden hangszerüket egyedileg tervezik és illesztik be az adott térbe – szem előtt tartva a helyiség építészeti, akusztikai sajátosságait. Ennek érdekében együttműködnek építészekkel, akusztikusokkal, restaurátorokkal, orgonaművészekkel és orgonaszakértőkkel is.

Alapelvük az orgona számára rendelkezésre álló hely maximális kihasználása, az adott igényeinek leginkább megfelelő szerkezet kidolgozása. Mind külső megjelenésében, mind belső alkatrészeit tekintve megbízható, kiváló orgonák építése. Mindennek alapja a hangszerenként többezer munkaórát igénylő tradicionális orgonakészítésre, klasszikus európai technológiára épülő, igényes kézműves munka.

Az európai elvárásoknak eleget tevő alkatrészeket előállító pécsi manufaktúra évek óta készít különféle orgonaalkatrészeket nyugat-európai cégek számára is. A fa- és fémsípok gyártásának szakértőjeként az Orgelbau-Mühleisen mellett más, piacvezető európai orgonaépítőktől, így a német Glatter-Götztől, az olasz Andrea Zenitől és a holland Stinkenstől is rendszeresen kapnak megrendeléseket.

Munkamegosztás
A Werkstätte für Orgelbau Mühleisen GmbH feladatkörébe tartozott:
• a végleges menzúrák kidolgozása,
• a teljes műszaki dokumentáció elkészítése,
• a két játszóasztal elkészítése,
• a játékmechanika elkészítése,
• a nyelvregiszterek, a homlokzati sípok és a belső fémsípok egy részének beszerzése,
• az elektromos mellékszélládák elkészítése,
• az elektronika beszerzése.

A Pécsi Orgonaépítő Manufaktúra Kft. feladatkörébe tartozott:
• a belső állványzat, a tartószerkezeti elemek, a lépcsők és a járódeszkák elkészítése,
• a csúszkaládák elkészítése,
• a szélrendszer alkatrészeinek elkészítése,
• a redőnyszekrények elkészítése,
• fasípok elkészítése,
• a belső fém ajaksípok egy részének elkészítése,
• a műhelyi részösszeszerelés,
• az erősáramú villanyszerelési munkák,
• a ládaorgona elkészítése,
• a szállítások.

Közösen végzett feladatok:
• az orgona helyszíni felállítása,
• a szerkezet beszabályozása,
• az elektromos és az elektronikus berendezések helyszíni beüzemelése,
• az intonáció és a hangolás

- zene.hu mupa.hu alapján -

[2010.03.23.]