Príma koncertet ígér a príma Csík zenekar

 Két kiváló népzenekar egy estén október 21-én az A38-on.

A Magyarpalatkai Banda a táncházmozgalom egyik legismertebb és legkedveltebb adatközlő vonószenekara az erdélyi Mezőségből, amely egyaránt játszik magyar, román és cigány népzenét, a Csík zenekar pedig a hazai népzenei élet egyik csúcsa, akik a Sziget Nagyszínpadán és a legkisebb, eldugott helyeken egyaránt hozzák azt a páratlanul magas színvonalat, amelyért nem véletlenül jelöltek idén őket Prima Primissima díjra.

A program a "Európai Zenekarok" Sorozat keretében valósul meg.  Csík Zenekar koncert, előtte a Magyarpalatkai Banda muzsikál a Petőfi hídnál található klubban.

Csík János zenekarának első formációja 1988-ban alakult meg, mégis jelenlegi összeállításukban jutottak el pályájuk csúcsára. Az együttes Kecskeméten kezdte tevékenységét. A zenekar számára nagy elismerés volt, hogy 2000-ben az olimpiai játékokat kísérő kulturális programhoz őket választották ki, hogy képviseljék Magyarország népi kultúráját Sydneyben. Bár az együttes összetétele az idők folyamán sokszor változott, többen már a kezdeti években az együttes tagjai, vagy előadásaik, lemezeik állandó közreműködői voltak.

2002-ben Csík János nagyon súlyos autóbalesetet szenvedett, amiben a bal karja több helyen eltört. Mivel a sérült kar nem jól forrt össze, sokáig kérdéses volt, hogy vehet-e még kezébe vonót valaha. Az egész népzenész társadalom megmozdult, segélykoncertet szerveztek a prímás és családja megsegítésére, amin sok jelentős zenész ott volt. A zenekar ebben a nehéz időszakban sem szűnt meg létezni, a másik prímás, Szabó Attila vezetésével játszottak. Aztán "Janika" kezdett felépülni, s fokozatosan visszanyerte képességét a hegedű megtartására és a vonó kezelésére.

Hamarosan már nem csak a korábbi szintre sikerült visszakapaszkodni, hanem egyre újabb zenei ötletekkel álltak elő. Egyre gyakrabban építettek be repertoárjukba világzenei elemeket. Átdolgoztak többek között Kispál és a Borz számokat, de Csík János kérésére Lovasi András szöveget is írt nekik. Kísérletezésük átütő sikerrel járt: "Senki nem ért semmit" című lemezük 2007-ben elnyerte "Az év hazai világzenei albuma" kategóriában a Magyar Hanglemezkiadók Szövetségének FONOGRAM-díját, s hamarosan aranylemez lett.

Úgy látták, jó úton járnak, ezért választották legújabb lemezüknek az "Ez a vonat, ha elindult, hadd menjen…" címet. Ez egyrészt egy magyar népdal címe, másrészt arra utal, hogy továbbra is ugyanúgy játszottak autentikus népzenét és világzenét is az új felvételen. Ennek jegyében az új albumon is található Kispál és a Borz átdolgozás, valamint egy szám a Quimby zenekartól. Fontosabb fellépéseikhez ismert zenészek mindig szívesen járultak hozzá, többelk között a szaxofonos Dresch Mihály vagy a szájharmonika virtuóz Ferenczi György.

A Magyarpalatkai Banda a táncházmozgalom egyik legismertebb és legkedveltebb adatközlő vonószenekara. Az erdélyi Mezőségen található Magyarpalatka (románul Pălatca) régóta a környék egyik legjelentősebb zenészközpontja. Az itt élő cigányzenész dinasztiák nemcsak saját falujuk, hanem sok környező település (például Báré, Kötelend, Mezőgyéres, Mezőkeszü, Vajdakamarás, Visa) zenei igényeit is kielégítették. A zenekar egyaránt játszik magyar, román és cigány népzenét.

Számos zenész muzsikált itt, többen a biztosabb megélhetés érdekében más falvakba költöztek át. A zenészek szinte mindannyian rokonságban állnak egymással, tudásukat hagyományosan továbbadják a generációk között. Korábban akár öt zenekart is ki tudott állítani a falu. Jelenleg két zenekar van, melynek közös tagjai is vannak ugyan, de a két banda mégis elkülönül (a faluban úgy hívják őket, hogy az „öreg” és a „fiatal” banda). Az „öreg” zenekar működik aktívabban, nekik van több külföldi, például magyarországi fellépésük is.

A magyarpalatkai vonószenekarok korábban háromtagúak voltak, hegedű-brácsa-bőgő felállásban zenéltek. A 60-as évek környékén tértek át az ötfős felállásra, amit a hegedű és a brácsa megkettőzésével hoztak létre. A két hegedű mindig ugyanazt a dallamot játssza, bár néha a két prímás játékában oktávpárhuzam figyelhető meg. A brácsa az erdélyi zenekarokra jellemző háromhúros brácsa, melyen dallamot nem játszanak, kizárólag kísérőhangszerként alkalmazzák, főként dúr hármashangzatok megszólaltatásával. Bizonyos tánctípusok kíséreténél (például szökős, korcsos) a két brácsa eltérő ritmuskíséretet ad, a többinél egymást erősítve ugyanazt játssza. A bőgős csak a hangszer legmélyebb húrján játszik, melyet a szokásos kontra Á helyett kontra C-re hangol.

Vedd meg a jegyedet ITT, kényelmesen.

Ide kapcsolódó hír, hogy a magyar népművészet és közművelődés kategóriában a Csík Zenekar jelölve lett a Prima Primissima díjra!

A Demján Sándor által alapított rangos díjakat idén december 3-án, a magyar vállalkozók napja alkalmából rendezett gálaesten adják át. Idén is lesz közönségdíj: a www.primaprimissima.hu honlapon szavazhatnak kedvenc primájukra az érdeklődők (sms-ben június végétől), de személyesen a Művészetek Palotájában, a West End City Center és a Pólus bevásárlóközpontokban is lehet voksolni.

- zene.hu -
 

[2010.10.20.]