A Müpa a 2011-es évad egyik nyitányaként egy olyan különleges produkciót tűzött műsorára, amelynek már a műfaji besorolása is izgalmas kérdés.
Ahogyan a darab rendezője, Böhm György fogalmazott az egyik próbán készült kisfilmben, Michael John LaChiusa Bernarda Albája egy, a műfajok határain túlmutató zenei megoldásokat felvonultató musical-opera. A Frederico García Lorca utolsó műveként megszülető Bernarda Alba Háza című dráma feldolgozását 2006-ban, a New York-i Lincoln Centerben mutatták be.
Az amerikai zenés színház alternatív vonulatát erősítő Michael John LaChiusa merészen nyúlt hozzá a darabhoz: „Ez nem Lorca Bernarda Alba Háza című műve, hanem LaChiusa musicalje. Mások a hangsúlyai is: Bernardáról például jóval többet tudunk meg, mint az eredeti műben” mondta Böhm György, aki öt éve szeretné megrendezni a frissen megözvegyült zsarnoki asszony és lázadó lányainak történetét. A rendező a kezdetektől fogva Csákányi Esztert képzelte el a darab főszereplőjeként. A színésznő szerint a szerep megformálásában a legnagyobb kihívás, hogy megmutassa a darabban szereplő nők életét megkeserítő anya emberségét.
Az előadás zenei világát sem könnyű a megszokott műfaji keretek közé szorítani: a flamenco dominanciája mellett keleti motívumok és az amerikai jazz elemei is megjelennek a zene szövetében. A drámaiságot a speciális hangszerelés - a flamenco gitár valamint a fúvós- és vonós hangszerek szokatlan párosításai biztosítják.
Hírek
