A Müpa orgonájának hangján szól Európa himnusza

Christoph Guyard, az Európa Tanács kinevezett zeneszerzője a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem orgonájának hangjait tartalmazó magyar fejlesztésű digitális gyűjteményt, az Inspired Acoustics termékét használta fel a szervezet himnuszának felvételéhez. Az Örömóda dallamát feldolgozó mű zenekari-, zongora- és orgona-átirata eljutott a világ összes jelentős médiumához, így az Európa Tanácsról szóló híradások során milliók hallhatják a francia szerző művét és a Müpa orgonáját.

A Pécsi Orgonaépítő Manufaktúra és a német Werkstätte für Orgelbau Mühleisen együttműködésével 2006-ban elkészült hangversenytermi orgona hangját egy évvel később rögzítette az Entel Kft. akusztikai kutatás-fejlesztési részlege, az Inspired Acoustics. Az orgona minden egyes sípjának hangját 16 másodpercig, a CD-formátumhoz képest négyszeres felbontásban, 192 kHz-en vették fel. A megfelelő eredmény érdekében különleges akusztikai viszonyokat teremtettek a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem hangzókamráinak és függönyzetének beállításával.

Huszty Csaba, az Inspired Acoustics vezető mérnöke kiemelte, hogy a 92 regiszterrel rendelkező orgona a legnagyobb hangszer a világon, amelyről ilyen részletességű virtualizációs felvétel készült, és mivel a hangversenyteremben gyakorlatilag stúdió-körülmények álltak a rendelkezésére, a termék hangminősége is kiemelkedő. Elmondta, hogy az elkészült nyersanyagból 12 ezer munkaóra során olyan adatbázist hoztak létre, amelyből egy lejátszó program használatával bárki számítógépén virtuális orgona kelhet életre. Sőt, ha egy megfelelően előkészített orgona-játszóasztalt összekötnek a programot futtató számítógéppel, hangjában és kezelésében is az eredeti hangszert megidéző szimulátor hozható létre. Igazi ritkaságként egy ilyen eszköz található a Művészetek Palotájának előcsarnokában is.

A technikai újítások iránt nyitott Christoph Guyard az Interneten talált rá a Müpa orgonájának hangkészletére, és mint elmondta, azért döntött mellette, mert a hangszínek változatossága és a hangminőség tekintetében „ennél jobb digitális hangszer nincs a piacon”. Elmondta, hogy sok órányi hallgatás és válogatás után egyértelművé vált számára, hogy ahhoz a modern és újszerű hangzásképhez, amelyre törekedett, a Müpa orgonájának hangja a legalkalmasabb. Munkája során az ismert dallamból – az Örömódából – egy olyan rövid átiratot kellett készítenie, amely protokolleseményeken és híradásokban a 12 csillagot ábrázoló zászlóhoz hasonlóan jelképezi az Európa Tanácsot.

A francia zeneszerző más projektjeihez is a Müpa orgonájából készült virtuális hangszert használja. A svájci Sion városában található Château de Valère falait Bach zenéjének kíséretében Chagall festészetét idéző képekkel világítják meg idén július és szeptember között. Bach d-moll Toccata és Fúgájának modern átiratai is a Müpa orgonájának hangján szólalnak majd meg. A híres franciaországi cseppkőbarlang, az évente több mint százezer fő által látogatott Grotte de la Clamouse látogatóit is Christoph Guyard szerzeménye fogadja majd, aki darabjához szintén a Müpa virtuális orgonáját használta.

Az eredeti hangszert legközelebb Pálúr János szólaltatja meg a Művészetek Palotájában. Március 10-én Bach, Liszt, Dupré és Duruflé mellett Mozart, van Noordt és Gárdonyi Zoltán egy-egy műve csendül fel a Zeneakadémián ma már tanárként is sikeres orgonista előadásában, a debreceni Kollégiumi Kántus és a Partiumi Keresztény Egyetem Kórusa (karigazgató Berkesi Sándor), valamint az Ewald Rézfúvós Kvintett közreműködésével.

Különleges művek, különleges előadó

Éppen 20 évvel ezelőtt játszotta orgonaművészi diplomahangversenyét Pálúr János a Zeneakadémia Nagytermében. A ténylegesen zsúfolásig megtelt terem azt bizonyította, hogy a hazai közönséget érdekli egy olyan fiatalember, aki olyan produkciókkal hívta fel magára a figyelmet, melyekkel kétségkívül új korszak kezdődött a magyarországi orgonaművészetben. A Zeneakadémián évekig emlegették a március 8-i hangversenyt, ahonnan nagy számban fordultak vissza a küszöbről azok, akik egyszerűen nem fértek be. Zsebében 1991-ben már két első díj lapult, de törekvéseit az 1997-es Párizsi Nagydíj igazolta és jutalmazta leglátványosabban, ami az első magyar orgonistának ítélt nagydíj volt Franciaország nemzetközi orgonaversenyein.

[2011.03.09.]