2024. május 4. | szombat | Mónika, Flórián nevenapja
 
Regisztráció 
Belépés Belépés
Keresés
RSS RSS Hírek Hírek Meghallgattuk Meghallgattuk Ajánlók Ajánlók Fesztiválok Fesztiválok Interjúk Interjúk
zene.hu a kezdőlapom feliratkozás hírlevélre
 
 
 
zenés állások
Oldal.info
 
 
 
Kapcsolódó cikkek
Óriás, ShellBeach, Grand Mexican Warlock és Plastic Bitch az A38 hajón
Grand Mexican Warlock
Legenda 5 - Jazzékiel és társaik a Gödörben
Turbo, Grand Mexican Warlock és vendégeik a Dürerben
R33 Fesztivál a Gödörben
Megjelent a Grand Mexican Warlock első lemeze
Grand Mexican Warlock lemezbemutató a Szikrában
Kapcsolódó Kiadványok
Grand Mexican Warlock: Aeons
Kapcsolatok
Grand Mexican Warlock
Kapcsolódó események
Grand Mexican Warlock - Aeons lemezbemutató
[2011. március 14.
hétfő 20:00]

Merész indulás, tizenkét dallal - Grand Mexican Warlock: Aeons

Mondhatnánk, hogy az album első fele lendületesebb, a második rész pedig inkább melankolikus, de ez sem igaz egészen. A harmadik dal, a Serpentine például egy erőteljes, pörgős darab, ahogy az ötödik, a Mirror Syndrome is, és valóban inkább a lemez vége felé találhatók letisztultabb, halkabb dalok, de ellenpéldának itt a negyedik dal, a Constellations, ami nem tartozik a lendületesebbek közé, sőt. Ezt a dalt akusztikus verzióban is előadta már az együttes:

A GMW kulcsa a zenészek tehetségén túl talán a dinamikai fokozásokban rejlik, abban, hogy egy dalon belül tudnak pianissimót és fortissimót is produkálni. Ezekben a hangerőkülönbségekben nagy szerepe van az időtartamnak, sokatmondó, hogy egy erős hangsúly után mennyire gyors halkításra képesek (fortepiano), vagy mennyire észrevétlen, folyamatos, megszakítás nélküli lecsendesülést tudnak produkálni (decrescendo), éppen melyikre van szükség. Kiemelném a Reborn with the Sun című számot, amely lágy hangokkal indul, majd nagy hangerőt kap, aztán ismét elhalkul, majd újra felerősödik, a dalban megmutatja a zenekar a dinamikai árnyalások lehetőségeit.

A lemez címadó dala is lágyan indul, egy kellemes zongorajátékkal, amely olykor diszharmóniába csap át, ám később kiteljesül egy dallamban, illetve inkább annak különböző változataiban, a végére pedig az egész megnyugszik.
Az utolsó szám a korongon a Dusk, amely jazzes elemeivel és hangszerjátékaival tökéletes lezárása a lemeznek, igazi katarzis, a kiteljesedés után fokozatosan zárul a dal, és ezzel együtt az album, egyre halkabb és egyre nyugodtabb lesz.

Ez a lemez nagy összpontosítással, koncentrációval készült, rendkívül kidolgozott, így a GMW magasra tette magának a mércét, még ha a sok munkába belefáradva így is nyilatkoztak: „A következőnél az lesz a koncepció, hogy megírjuk, felvesszük két nap alatt a pajtában, rádobunk valami minimál keverést a sufniban, fénymásolunk neki fekete-fehér egyoldalas borítót, és bebasszuk az emberek közé a koncerten.”.

Aki szeretné hallani a zenekart élőben, részt vehet a március 14-én tartandó lemezbemutató koncerten a budapesti Szikrában, a további koncertekről pedig tájékozódhat a zenekar weboldalain (myspace, facebook).

- Pataky Adrienn -

[2011.03.10.]

« előző oldal  (2. oldal)  

Megosztom:

Szólj hozzá! (Ehhez be kell lépned)
lap teteje
 
SÜRGŐS HITELEK szolgáltatás [2024.04.19.]
SÜRGŐS HITELEK szolgáltatás [2024.04.18.]
apróhirdetés
© SirOeshImpresszumMédiaajánlatSiteMap/Honlaptérkép • RandD: Jumu

Megnéztük a Honeybeast koncertjét a Budapest Parkban - képekkel
Megújult Park, új dalok a...

Az elveszett fejedelmek visszatértek a Barba Negrába  - ilyen volt a Lord of the Lost koncert
Ápri...

Koncz Zsuzsa 78 évesen is rocksztár Avagy pár gondolat a múlt heti arénás buliról
A nagyok visszatértek hozzánk végső búcsút venni - Mr. Big koncerten jártunk
Megnéztük a Nyakamon a nászmenet főpróbáját a Tháliában - képekkel
Árnyékból a fénybe - Beyond the Black - Ankor koncertem jártunk
Nem jó érzés rádöbbenni, hogy minden hiábavaló - Az ügynök halála a Centrál Színházban
beszámolók még