Ha szereti a jazzt, akkor azonnal írja fel a naptárjába: minden nap este 5 órakor megnézem a Zene.hu-t, ugyanis ekkor egy-egy népszerű jazzmuzsika felvételét mutatják be. Emellett a legfrissebb híreket is megtalálja a videó melletti keretben. Sőt ha lemaradt az aktuális csemegéről, ne szomorkodjon, hiszen ha feliratkozik jazz-hírlevelünkre, akkor rendszeresen mailben megkapja az érdekességeket. Az ajánló szerepét, minden nap a jazz egy-egy kiemelkedő, elismert alakja, vagy szakértője tölti be. Hétfőnként Ávéd János, szaxofonművész ajánlatát évezhetjük.
Az általános ajánlómtól függetlenül igyekszem egy magyar előadót, zenekart vagy lemezt is ajánlani, ami valamilyen módon kapcsolódik az ajánlott darabhoz. Ez semmiképpen sem hivatott azt sugallni, hogy a magyar zenészek külföldi zenészek epigonjaiként szándékoznának
megjelenni.
Az állandó zenei tanulás során sokféle zenéből táplálkoznak, sokféle inspiráció éri őket, melyre a zene egy adott pillanatában kétségtelenül hasonlítanak. Ez csak egy apró darabja annak kirakónak, amit egész életükben formálnak, a HAMÍSTATLAN SAJÁT ZENÉJÜKET, mely utánozhatatlanul és megismételhetetlenül a pillanatban születik.
Rieger Attila (gitáros) barátom gondolatát továbbgondolva, mely szerint "kortárs zene az, amit ma játszanak", úgy vélem minden "amit a magyarok játszanak, az magyar zene". A magyar zene, a magyar kultúra része, ezért ismernünk kell.
Thelonious Sphere Monk, a kiváló amerikai jazz zongorista-zeneszerző 1917-ben látta meg a napvilágot. Az egyedi improvizációs stílusú zenészt az amerikai zene óriásai között tartják számon, olyan ismert jazz sztenderdek fűződnek a nevéhez, mint az "Epistrophy", "'Round Midnight", "Blue Monk", "Straight, No Chaser" and "Well, You Needn't".
Monk külső megjelenésében is unikumnak számított, jellegzetes öltönyt, kalapot és napszemüveget viselt. Különcségét koncert közben is megcsodálhatta a közönség – míg a zenekar játszott, ő abbahagyta a muzsikálást, felállt a zongorától és néhány percig táncolt, mielőtt visszaült volna játszani.
Első lemezét 1947-ben adta ki a Blue Note (Genius of Modern Music, Volume One), a folytatás 1952-ben került a boltokba. Az Ávéd János által ajánlott Brilliant Corners c. szerzeményt, amely Monk harmadik lemezén, az 1957-ben a Riverside kiadó gondozásában megjelent Brilliant Corners albumon hallható, Monk legbonyolultabb kompozíciójaként tartják számon. 2003-ban a Kongresszusi Könyvtár beválasztotta az év ötven dala közé, így a Brilliant Corner bekerült a „National Recording Registry” adatbázisba.
Szeretne értesülni, minden nap a legújabb jazz slágerekről? Érdeklik a hírek a jazz világából? Iratkozzon fel a hírlevelünkre.