Nahát Babám: elkészült a Kéknyúl zenekar bemutatkozó lemeze

Premecz Mátyás neve a hazai közönség számára két dologgal forrt össze: lendületes zenekarokkal (többek közt: The Qualitons, Barabás Lőrinc Eklektric, de ő kísérte Jackie Orszáczkyt is utolsó hazai turnéján) és egy óriási Hammond orgonával. Utóbbi hangszer lehetőségeinek határtalan kihasználására alapította a Kéknyúl zenekart, amely most készítette el bemutatkozó lemezét.

Premecz Mátyás hat éve ég Hammond-lázban – 2005 júliusában az A38 hajón fertőzte meg vele Joey deFrancesco. Azóta minden lehetséges fórumot megragad, hogy ezt az egykor roppant népszerű, többszázkilós orgonát újfent a köztudatba emelje. Előszeretettel használja mindazon formációkban, ahol játszott/játszik (Barabás Lőrinc Ektektric, Qualitons, TrioQuartet, Triton, Soultramps, Smárton Trió +1, Random Szerda), tavaly óta többnapos Hammond-fesztiválokat szervez, három éve működő zenekara, a Kéknyúl pedig a napokban gördíti ki bemutatkozó nagylemezét.

„Különös ismertetőjelem a teljes Hammond-őrület, bár egyéb régi villany hangszereket is kedvelek.” – írta évekkel ezelőtt magáról, amikor még a BME informatika szakára és a Zeneakadémia jazztanszakra járt párhuzamosan. 2007-ben vette meg azt az 1953-ban gyártott Hammond B2-est, ami akkor gyakorlatilag roncshalmaz volt, még a bútorzata is hiányzott, úgy kellett utólag asztalossal készíttetnie hozzá egyet. Később ezt fokozatosan kiegészítette B3-as alkatrészekkel.

A hangszer evolúciójával párhuzamosan egyre mélyebbre merült a jazzorgona irodalomba, hisz a kezdetektől többre vágyott annál, amivel a legtöbb rocker megelégszik: egyik kézzel a Hammondra tenyerelni, a másikkal meg V betűt formázva a tömegnek integetni. Sokkal inkább jazzben, bluesban, soulban gondolkodott, hisz ezek azok a műfajok, ahol a leginkább ki tud teljesedni a hangszer varázslatos hangzása, ahol szinte egyszemélyes zenekarként lehet kézzel-lábbal játszani rajta. Joey deFrancesco és John Medeski után szép sorban ismerte meg a többi nagyságot, mindenekelőtt Jimmy Smitht, Jimmy McGriffet, Lonnie Smitht és Reuben Wilsont. 2008 tavaszán pedig elhatározta, összehoz egy Hammond-központú saját zenekart.

A dobos személye adott volt, hisz Badics Márkkal korábban számtalan formációban játszottak együtt, mindenhol jól megértve egymást. A gitáros posztra viszont közel sem volt ennyire egyértelmű jelöltje, a három év alatt négy különböző karakterű muzsikust is elfogyasztott, mire az ötödik, Zádor Tamás betalált. A Hammond-trió mellé pedig fúvósszekciót szervezett, melynek kezdetek óta a szaxofonos Jász András a legstabilabb pontja.

Közel egy évig próbáltak és nyüglődtek, mielőtt 2009 áprilisában az A38 hajón az US3 előtt bemutatkoztak. Azon lehet vitatkozni, hogy a Kéknyúl mennyire megnyerő zenekarnév, akárcsak a debütáló album címe ("Nahát Babám"), de ezekhez egyrészt személyes élmények kötik Premeczet, másrészt a zene lényegét abszolút nem érintik.

Ez az egyórás korong úgy szól, akár egy világprodukció, nemcsak hangzásban veszi fel bárkivel a versenyt, de hangszerelésben és hangszeres játékban is. S úgy tud légiesen könnyed és szívből szórakoztató lenni, hogy közben sosem válik felszínessé és rutinból odakentté, mindvégig ötletes, lüktető, szépen kivitelezett marad.

A zenekar „Nahát babám“ című bemutatkozó lemeze 2011 június 1-én 21.00-tól kerül bemutatásra a Gödör Klubban. Kiadja a Moiras Records.

[2011.05.23.]