Retro? Igen, akár így is nevezhetjük. Ám az a beat-rock társulat, akit 1969 óta Wastapsként tart számon a zenei közvélemény, inkább igényes muzsikát játszó bandaként határozza meg önmagát. Huszonhárom év szilencium után most életjelt adott magáról, melyet a hosszú ideje Németországban élő muzsikus, Horváth (Szép) Károly, alias Charly Horvath Nice gyúrt össze régi-új formációvá.
A múlt…
Wastaps – így dupla w-vel. Már 1969-es megalakulásukkor is felhívták magukra a figyelmet a brit ízű, mégis magyar zenekari névvel. A Keres- testvérek, Tibor és József (mindketten a szépemlékű, neves színész, Keres Emil gyermekei) Fábri Péter gitárossal aztán szépen beálltak a koppintós bandák hosszú sorába, hogy hétvégi klubnapjaikon interpretálhassák a szórakozásra, kikapcsolódásra vágyó nagyérdeműnek az éppen aktuális nemzetközi slágerlistákat. Ám nem sokáig tartott ez az időszak, hamarosan az igényesebb műfaj felé vették az irányt, muzsikájukat – és újabban saját szerzeményeiket - a hetvenes évek elejére már főként a dzsessz-rock-soul stílus alakította. S, ahogy lenni szokott, jöttek, mentek, cserélődtek a hangszer- és hangszálbajnokok: érkezett Horváth Károly énekes, aki később már Szép Károllyá és egyben meghatározó arccá lett; majd a dzsessz-rock követelményeinek megfelelően fúvósokkal is bővült a zenekar. A teljesség igénye nélkül megfordult itt a tragikus véget ért Szegváry Gábor (ének), aki rövid ideig a P.Mobilt is erősítette, valamint Majsai Gábor, a „Magyar Tom Jones” (ének). A Wastaps zenészei között Fekete „Samu” Tibort (basszusgitár) a Korál bőgőseként ismerhetjük, Postássy Juli (ének) pedig több lányzenekarban, valamint a Generálhoz kötődő Mikrolied vokálban is felbukkant. Nagy István basszusgitáros, aki Török Ádám oldalán a négytagú Mini oszlopos tagja volt 1975-ben igazolt a zenekarba. Hiába a nagy nevek, különböző ORI-haknikban kísérhették a korszak divatos, és szerencsére tehetséges énekesnőit (Kovács Kati, Cserháti Zsuzsa) - emellett jutott hely a műsorban a saját szerzeményeknek is – de mindez kevésnek bizonyult az üdvösséghez, vagyis az akkori élvonalhoz. Érdemei elismerése mellett 1988-ban, húsz kemény esztendő után, a Wastaps letette a lantot.
…és a jelen (no meg a jövő)
A remélhetőleg újabb húsz év idén, 2011-ben kezdődött, mikor is a Németországban élő Charly Horvath Nice összeverbuválta az itthon élő, veterán zenészeket. Mellette Brindzik József billentyűs, Keres Tibor gitáros-billentyűs, Nagy István basszusgitáros és Muszta István dobos alkotják az „új” formációt, akik már mind megfordultak a korábbi zenekarban. Elmondásuk szerint saját szerzeményekkel a jelenlegi harmincas-negyvenes-ötvenes korosztályt szeretnék megcélozni, igényes alternatívát kínálva a piaci alapon működő „olcsó” divatirányzatokkal szemben. Ennek érdekében mindjárt útjára is bocsátottak egy öt dalt tartalmazó demo- anyagot, amely kiválóan tükrözi az ötösfogat zenei törekvéseit. Ősztől állandó klubot kívánnak létrehozni, ahol azok a régi és új rajongók, akik kedvelik az élő, igényes zenét, rendszeresen találkozhatnak az újjáalakult Wastaps zenekarral.