Az álmok és a valóság énekesnője, Magdaléna Rúzsa - beszélgetés Geszti Péterrel

Rúzsa Magdi pillanatok alatt elvarázsolta a nézőket, amikor a Megasztárnak köszönhetően megismerte az ország. A 26 éves énekesnő azóta sikert sikerre halmoz, legutóbb például ’Magdaléna Rúzsa - koncert vallomásokkal’ névre keresztelt fantasztikus esttel bűvölte el közönségét. A estről Geszti Péterrel, az esemény megálmodójával és művészeti vezetőjével, producerével beszélgettünk.

- Gringó Sztár, X-Faktor, család…hogy fér még bele Rúzsa Magdi?
-2006-ban jött az ötlet, amikor Magdi elmesélt nekem egy történetet. Kisgyerekként a nagymama padlásán kutakodva talált rá régi rúzsokra, amiket természetesen azonnal kipróbált. Innen a szójáték, mely végül az esemény címét is viselte, ’Magdaléna Rúzsa’. Csak évekkel később, 2009-ben szóltam Magdinak, hogy el kellene kezdenünk ezen dolgozni. Nagyjából össze is raktuk a dalok sorrendjét, de nem találtunk hozzá pénzt. Két évig szenvedtünk, mire nagy nehezen összejött, és amikor már láttuk, hogy van, akkor szóltunk Fekete-Kovács Kornéléknak, hogy hangszereljék meg a dalokat. Elég nagy munka volt, ráadásul rohamtempóban dolgoztak a végén, mert megcsinálták a lemezt is, ami november 28-án jelent meg. Szerintem egy nagyon érdekes, új dolog született ezzel. Bár elsősorban régi dalokat válogattunk, egy-egy új dal is van benne. Számomra ez azért is fontos, mert más szerzői oldalamat is meg tudom mutatni. A ’Vágy’, vagy a ’Mad World’ magyar verziója, ’A száj, a szem, a kéz’ című dalaink kifejezetten ide készültek, ehhez az előadáshoz. Ez más, mint amit megszoktak tőlem.

- Mi alapján válogattad a dalokat? Ez a darab Magdira volt kitalálva?
- Nem a klasszikus megvalósítás volt, tehát nem úgy volt, hogy adott egy darab és keresünk hozzá énekesnőt. Egyszer felléptettem Magdit egy vállalati bulin, ahol énekelt Pink Martinit. A ’Je ne veux pas traveiller’ hallgatása közben rácsodálkoztam, hogy helyenként olyan hangja van, mint Piafnak. Megfogalmazódott bennem a gondolat, hogy szeretnék neki csinálni egyszer egy olyan estet, ahol ilyen szenvedélyes dalokat énekel. Azt kellett kitalálni, hogy mi lesz ennek a dramaturgiai lényege. Az volt a cél, hogy ne csak egy dalest legyen, amilyen bármelyik énekesnőnek lehet. Csináltam vele egy öt órás mélyinterjút az érzelmeiről, szerelmeiről. Kitaláltuk, hogy ezekről beszéljen a dalai között, és úgy szerkesztettük az ő vallomásait, hogy egy teljesen kötetlen szöveg legyen. Csak a tematika volt meg, de saját szavaival mondhatta el életének egy-egy szakaszát. Van, amikor jól tudja elmondani, van, amikor kicsit csetlik-botlik, de szerintem éppen ettől hiteles.

- Mi jár egy ötletgazda fejében az előadás közben?
- Csak azt figyelem, hogy mikor sodorja magával a nézőt a darab, hol kell mást mondani, milyen dalt hova raknék át, mikor kellene belépni, vagy Magdinak mikor hova kellene fordulni. Jobban izgulok érte, mint ha én lennék a színpadon.

Vedd meg a jegyedet itt az előadásra.

- Mi a célotok ezzel a darabbal?
- Azt szeretném - ami szerintem most alakulóban van -, hogyha Magdiról kiderülne, hogy nem csak AC/DC-t, vagy Janis Joplin-t tud énekelni, hanem hosszútávon egy olyan drámai énekesnővé válhat, aki a színházi műfajban is megállja a helyét. Az egyik célom, hogy ő egy másik dimenzióba emelkedjen, másrészt pedig én is kipróbálhattam valamit. Én raktam össze az egészet, mint producer és szerkesztő. Létrehoztunk egy darabot, ami majdnem olyan, mint amit ugyanebben a színházban játszana. Egy zenés est, ahol az általam elképzelt víziók szerint zajlanak az események és szól a muzsika… nekem ez egy fontos alkotói pont az életemben.

- Hogyan értékeled a mai estét, elégedett vagy?
- Alapvetően azzal elégedett vagyok, hogy működik az elképzelésünk. Rengeteg apró hibát látok, sokkal erőterjesebb hatást lehetne még elérni az est során. Akkor lesz igazán tökéletes, ha még ezek a pici momentumok is a helyükre kerülnek.

- Zárásként áruld el, hogy lehet ennyi felé figyelni?
- Mind a nyolc szememet egyszerre kinyitom [felnevet - a szerk.]. Az a szerencse, hogy ezek a dolgok - hiába tűnik úgy - nem egyszerre valósultak meg. Tehát a Gringó Sztár dalszövegeket és dalokat még januártól júniusig írtuk meg Erdélyi Péter barátommal, miközben már tudtam, hogy lesz a Magdaléna. Már tudtuk, hogy lesz támogató az Uniqua személyében, de a próbákat gyakorlatilag csak szeptember elején kezdtük el. Így pont belefért az időbe. Ahogy véget értek az első próbák, kezdődtek X-Faktor élő adások, szinte váltották egymást. Folyamatos koncentrációra van szükség, hogy egyszerre tudjon működni minden. Leginkább arra hasonlít az életem, mint amikor a kínai mutatványban ezer rúdon ezer tányért forgatnak egyszerre… és egy sem esik le.

- Bíró/Fülöp -

Nyomj egy lájkot, ha bejött az interjú, vagy bírod a szereplőket.

[2011.12.24.]