Ákos újra a színpadon

Igaz, egyelőre csak a nappalinkban, az alig két hónappal megjelenését követően már platina minősítést szerzett Arénakoncert 2011 közvetítésével láthatjuk viszont színpadi környezetben az elmúlt évtizedek legtermékenyebb és legsikeresebb magyar előadóját.  

Lassan egy A4-es lapon is csak akkor fér el az Ákos nevével fémjelzett hanghordozók listája (úgyis, mint diszkográfia), ha igen kis betűméretet használunk a szerkesztés során. A gyűjtőknek, fanatikusoknak, rajongóknak külön polc már nem is elég, komplett szekrény kell a kiadványok mindegyikének tárolásához. 2011. október 20-án egy (vagy több) újabb darabbal bővülhettek ezek a gyűjtemények, hiszen megjelent a 2011. május 14-i, teltházas Arénakoncertet az utókor számára megörökítő anyag dupla DVD, CD illetve – szinte csak Ákos esetében természetesen - BlueRay formátumban is. Már az országos megjelenés dátuma is stílusos. Napra pontosan egy évvel azután került az üzletek polcaira az új élő anyag, hogy a koncert gerincét alkotó stúdióalbum, a 2010-es év hazai rocklemezeként Fonogram-díjat kapott fohász (Katona imája) napvilágot látott.

Többek között az is jó Ákos koncertfelvételeiben, hogy a korábban említett célcsoportokon kívül azoknak is különösen értékesek lehetnek, akiknek ez az egyetlen lemez lesz a birtokukban az előadóművész életművéből, hiszen az ilyen jellegű kiadványai szinte kivétel nélkül vaskos keresztmetszetet adnak abból. Gazdagságuk másban rejlik, önértékükön felül egyediségük teszi őket megunhatatlanná. A 40+ ünnepélyes eleganciájával és ötletgazdagságával vált méltóvá az alkalomhoz, mely életre hívta.

A Szindbád turné 2010 pedig a hamisíthatatlan rockzenétől új erőre kapott „negyvenesek” nagy utazását örökítette meg, melynek során mintegy 120 ezren találkozhattak Ákossal és zenekarával. Az a lemez extráinak egy részével a jövőbe mutatott, hiszen a Katona imájának készületeiről is tartalmazott egy werkfilmet, és a Fénybe nézz videoklipje is helyet kapott rajta. 11 hónappal a megjelenése után most itt az újabb „Ákos-live”. Három év alatt a harmadik. Ennek ereje leginkább az egyszeriségből és a megismelhetetlenségből fakad. Amíg az előbbi kettő egy-egy hosszú, karakterében teljességgel eltérő turnénak állított emléket, az Arénakoncert egyetlen exkluzív estet zár palackba.

Ákos legkevésbé sem presztizsből választotta a koncert színhelyéül a Papp László Sportarénát. Erre nem csak a zsúfolásig telt ház a bizonyíték. Tény, hogy ilyen művészi, szakmai és technikai igényességgel felépített produkció befogadására (és kiszolgálására) ez az egyetlen honi objektum képes. (Itt jegyezném meg, hogy – különösen a hazai előadók közül - igazán annak érdemes az Arénát választania, akiben jóval több van egy fél háznál. Többet veszít – és legkevésbé anyagilag – az, aki e szempontból rosszul méri fel önnön, vagy produkciója értékét. Szánalomra méltó bevállalni az önbecsülés megtépázását annak érdekében, hogy a CV tartalmazhasson egy a „Arénakoncert” bejegyzést is.)

A kiadvány 

Az Arénakoncert 2011-et nem a professzionális stúdiótechnika és az anyag rögzítéséhez használt majd két tucat HD-kamera teszi igazán naggyá. Sokkal inkább az, hogy ezekkel a nagy-ágyúkkal nem verebeket vettek célba. Nem elhanyagolható tény, hogy itt nem öncélú a legkorszerűbb eszközök alkalmazása. Az általuk reflektorozott (vagy éppen rögzített) produkció méltó a hozzá mérhető színvonalú tálalásra és csomagolásra. Külön szerencse, hogy a bedobozolás nem csak az est folyamán el nem fogyasztott, vagy befogadóképességünket meghaladó falatokra vonatkozik, hanem a teljes menüre. Az étlap Tyukodi László koncertfotóival gazdagított, az exkluzivitás érzetét tovább sejtető Super Jewel Box-ban került elhelyezésre. A „címlapfotó” önmagában is nagyon érdekes. Nem veszem a bátorságot arra, hogy megkíséreljem megfejteni „AZ” üzenetét. Lehet az mindenkinek más. Minden esetre hirtelen nem tudtam felidézni még egy olyan albumot, amelynek elején a főszereplő a kamerának háttal, és csak részben látható. Persze az is igaz, hogy a képen helyet kaptak még több ezren a közönség soraiból, csak ők a megvilágítás irányítottsága okán kevésbé látszanak J.

A koncert

A koncert többször említett gazdagsága megmutatkozik a track list-en is. Az első lemez a valamivel több, mint két óra teljes anyagát tartalmazza. Inkább csak érdekes, mint sem meghatározó, vagy értékhordozó, hogy ez kétszer annyi számot jelent, mint amennyit a szegényesnek legkevésbé sem mondható Szindbád turné DVD-jén volt. Csak Ákos bankjában nem romlott a Forint, hiszen egy év elteltével úgy ad „kétszer annyit” azonos áron, hogy e közben a minőség terén nem köt kompromisszumokatJ. 

Ahogy elkezdtem nézni az anyagot, kicsit megijedtem. Határozott csalódásként éltem meg az első néhány percet. Összességében nagyon is jó emlékeim voltam arról a bizonyos májusi estéről. Felfokozott hangulatra, időnként igazi tomboldára, heves érzelmekre, nagyon sok örömre és szeretetre asszociáltam. És arra, hogy mennyire jó felütéssel kezdődött az est. A nyitány és Ákos színre lépése akkor és ott igazán „ült”, nem hagyott kívánnivalót maga után. A DVD-n ebből sokkal kevesebbet éreztem. A felvezető képsorokkal nem sikerült visszahozni számomra a hely atmoszféráját, és várakozásaimmal ellentétben nem sikerült a nappalimból arénát varázsolni a mágusoknak. Ákos megjelenése is furcsa, szinte esetleges volt. Egyszer csak ott termett, de nem tudtam megszeretni sem az ehhez társuló kameraállást, sem a távolságot, de még a fényeket sem.

Ajánlunk egy jó koncertet!

Hamar rájöttem, hogy az első ijedtség dacára komolyabb félnivalóm azért nincs. A 22 kamera megtette hatását, és összességében igenis sokat visszaadott az élményből. Sőt, 44 szemmel természetesen még egy jó néhány olyan mozzanatot sikerült rögzíteni, amit önerőből képtelenség lett volna befogadni, elraktározni. Talán ezért és a szakavatott szerkesztői kezek gondos munkájának köszönhetően is, most már sokkal kevésbé tűnt fáradtnak és elcsigázottnak Ákos és zenekara, mint akkor, élőben. Az is megfordult a fejemben, hogy talán egykoron is csak én láttam bele az estébe ezt az árnyalatni enerváltságot, annak tudatában, hogy két igen hosszú sorozatlövést (gondolok itt a negyvenes és az utazós koncertturnéra) követő egyetlen hatalmas durranás után hosszú csend következik Ákos színpadi szereplései tekintetében. Azóta több fórumon is hallhattuk Ákostól, hogy már nem a színpadi jelenlét a legfontosabb számára.

Sokszor érezte már úgy, hogy mindent kiadott magából. Ha csak az ezt megelőző két koncertfelvétel anyagára gondolunk, jogos is a kérdés, hogy van-e még út feljebb. Vagy egyszerűen csak előre. Ha erre a kiadványra tekintek, azt mondom, igen. Az Arénakoncert meggyőződésem szerint legkevésbé sem pénzügyi vállalkozás volt. Alig hiszem, hogy a befektetett hihetetlen energia, idő, profizmus ebből a szempontból megtérülő beruházás lett volna. De itt korántsem arról van szó, hogy létfenntartó célzattal három azonos jellegű koncertturnéról ugyanazt a bőrt próbálja valaki lehúzogatni. Számomra sokkal inkább egy trilógia kötetei ezek, amelyek sok szempontból kiegészítik, erősítik egymást. Teljesen eltérő karakterisztikájukban a minőség, igényesség és a vitathatatlan profizmus az összekötő kapocs. És nem mellesleg az előadó(k) személye.

Az extrák

Soha nem vettem még kiadványt az extrák kedvéért, és nem is hiszem, hogy valaha fogok. Az extra számomra kicsit olyan, mint a kávé mellé hozott keksz. Nem kértem. Nem is igénylem. Örülök, ha finom, de ha nem túl bíztató, bele sem kóstolok, könnyű szívvel hagyom a tányéron. Az egyetlen elvárásom vele kapcsolatban, hogy ne számolják felJ. Az Arénakoncert mellé négy, a Katona imája albumhoz készült videóklipet és négy kisfilmet kapunk „ajándékba” (a klipek tekintetében ez megintcsak duplája a Szindbád turné 2010 ráadásainak). Nem állítom, hogy a koncert élvezeti értékét növelték számomra azok az érdkességek, amiket a kisfilmekből megtudhattam, de mindenképp cizellálták kicsit a képet, és az archívumok számára is értékesek lehetnek. Ugyanakkor az is lehet, hogy a tányéron száradnak ki. A klipekkel kicsit más a viszonyom, egyszerűen, mert szeretem őket. Ezért hát a birtoklásuk igenis jelent hozzáadott értéket.

Arénán innen és túl

Ákos igazi színpadi lény. Az elmúlt három év három koncertfelvétele bizonyítja, hogy ez vajmi keveset változott az idő múlásával. Az Arénában készült közeli képek azonban azt is elárulták, hogy igenis, megöregedett. És ahogy Ő maga mondta, összes hiúsága kielégült már a színpadon. Manapság a munka azon részét élvezi legjobban, amit maga legkevésbé tart munkának: a dalszerzést. Családfői teendői mellett - melyek a turnékban gazgad évekhez képest nagyobb hangsúlyt kaphatnak az életében – egy, a jövő év tavaszára várható, alapvetően elektronikus, szintetizátor hangzás dominálta lemezen dolgozik.

Vedd mi itt az ARénakoncert CD-t vagy a DVD-t

Kérdés, hogy mikor lép ki legközelebb a nappalimból. Az ő műfaja (legyen az zeneszerzés, ének, szövegírás, klip-rendezés, színészet vagy alkalmazott zene) a kreativitás és a teremtő gondolat megnyilatkozása mellett a személyiség erejéről szól. De bármennyire sokat segíthet 22 kamera és a professzionális technikai háttér ennek az erőnek az átvitelében, a személyes találkozás erejéhez legfeljebb konvergálhat. Az Arénakoncert 2011 jól konvergál.

Láttad Ákos Arénakoncert 2011 DVD-jét? Mi a véleményed az anyagról? VOKS LENT! 

Lájk, ha kedveled Ákost.

- Balázs András -

[2011.12.30.]