Amit a Himnuszunk rövidebb verziójáról érdemes tudni 

Elkészült Erkel Ferenc Himnuszának másfél perces változata. A zeneszerző által Esz-dúrban és énekkari-zenekari előadásra megfogalmazott kompozíciót most csak zenekari változatban és B-dúr hangnemben, de az eredeti hangszerelésben rögzítette a MÁV Szimfonikus Zenekar.

Az új változat a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) felkérésére készült el. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) az elmúlt időszakban összesítette a világ nemzeteinek himnuszait. A magyar himnusz csaknem 2 és fél perc hosszú volt, ez nem felelt meg a NOB kritériumainak, tehát új felvételre volt szükség, amelynek elkészítésével a MÁV Szimfonikus Zenekart bízták meg.

Somogyváry Ákos karmester, az Erkel Ferenc Társaság elnöke, Erkel szépunokája őrzi a Himnusz eredeti, 1844-es kéziratát.
"Azt kellett szem előtt tartani, hogy bár énekszólam nélküli változatot kértek, a sportolók és a közönség is a felvétel lejátszásával együtt énekelhesse a Himnuszt, az Esz-dúr verziót csak professzionális kórusok tudták hibátlanul megszólaltatni" - mondta el Somogyváry Ákos az MTI-nek. Hozzátette, hogy például az egyházi gyakorlatban, közösségi éneklések alkalmával a jobb énekelhetőség miatt évek óta B-dúrban hangzik el a mű.

Csatlakozz, ha kedveled a retro magyar dalokat. 

A Himnusz hangzását Dohnányi Ernő dúsította föl késő romantikus stílusban - az aktuális szándék és ízlés szerint - ünnepélyesebbé, olyan hangszereket - például, trombitát, pergő dobot - is alkalmazva, amelyek nem szerepeltek az eredeti kéziratban.

Az új változat különlegessége, hogy az első és az utolsó négy ütemben a nándorfehérvári diadalra utaló harangszó is megszólal, amelyet a zeneszerző a kotta külön sorában jelzett, de eddig nem jelent meg a Himnusz-változatokban.

Az utolsó sor ismétlése elmarad - árulta el Somogyváry Ákos. Ezzel, és az Erkel-korabeli verbunkos ritmizálást idéző "gyorsítással" másfél percen belül marad az előadás. Készült 1 perc 40 másodperces "nyugodtabb" hangulatú verzió is, amely szélesebb körben is teret nyerhetne - tette hozzá. 

Somogyváry Ákos levelében így ír Himnuszunk születéséről: Az 1843-1844-es esztendőkben állt igazgatóként a pesti Nemzeti Színház élén Bartay András, a reformkori kulturális vezetés kiemelkedő képviselője. Tevékenysége máig ható eredménye zenei szimbólumaink megszületése. 1843 kora tavaszán zeneszerzői pályázatot hirdetett Vörösmarty Szózatára írandó népmelódiára. 

Ennek nyertese – mint köztudomású – Egressy Béni lett, azt azonban kevesebben tudják, hogy a mű zenekari hangszerelését utóbb alkotótársa, Erkel Ferenc készítette el.

A Honderü 1844. február 24-i írásából kiderül azonban, hogy a nemzeti himnusz iránti vágy Vörösmarty versének megzenésítése után sem lankadt: „Minden nemzetnek megvan a maga néphymnusza, mellyel királyát élteti. A brittnek GOD SAVE THE KINGje, a németnek GOTT ERHALTEja stb. A magyar még nem bir illyennel. Avvagy kevesebb loyalitás melegítené keblünket? Bizonyosan nem. (…) Be dicső volna birni egy nagyszerű néphymnuszt, mellyre Vörösmartynk’ koszorúzott koboza és Erkelünk’ gyönyörű lyrája egyesülnének. Rajta dicső magyar költér!” Alig egy hétre rá, február 29-én Bartay igazgató „…ismét 20 arany pálya díjt tűz ki a’ legjobb népmelodiáért – KÖLCSEY FERENC KOSZORÚS KÖLTŐNK’ HYMNUSÁRA’ ének és zenekarra téve. 

A hetilap június 22-i beszámolója szerint „…egy több műkedvelő urakból alakult választmány” június 15-én hozott egyhangú határozata szerint: „…A beküldött 13 műek közöl…legtökéletesbnek, minden megkívántatóságot magában leginkább egyesítőnek lenni találtatott…az ’Itt az írás forgassátok’ jeligével ellátott pályamű, melly a mondott díjat nyerendi…” Amint az írásból is kiderül, Erkel jeligeként Kölcsey Vanitatum Vanitas című versének első két sorát idézte. A zenei Himnusz születésnapjának tehát 1844. június 15-ét tekinthetjük. (Különös egybeesés, hogy szerzője éppen 120 esztendeje 1893-ban ugyanezen a napon hunyt el Budán, egy Diana úti villában.)

Többen átdolgozták Erkel Himnuszát

Erkel Hymnusát azóta többen átdolgozták és sokféle átirat született, a mű eredeti szépsége, verbunkos jellege, s ebből fakadó tempója azonban nemcsak megkopott, de lassan a feledés homályába is merült. A mindmáig egyetlen autentikus felvétel 2000-ben, a Magyar Millennium esztendejében készült CD-n hallható kottahűen, az eredeti nemzeti színházi zenekari létszámmal Esz-dúrban és az addig csak a templomi gyakorlatban élő, mindenki számára énekelhető B-dúros változatban a Ciszterci Szent Alberik Kórus és a MÁV Szimfonikus Zenekar előadásában.

A közelmúltban a Magyar Olimpiai Bizottság felkérésére ismét Erkel Ferenc partitúráját alapul véve készítettük el a MÁV Szimfonikus Zenekarral a NOB archívuma számára a világversenyeken a jövőben elhangzó magyar himnusz felvételét. A nemzetközi standard elvárásainak megfelelően ez egy ének szólam nélküli zenekari előadás másfél percben, a közösségi éneklésre is alkalmas B-dúr hangnemben. Különlegessége továbbá a zeneszerző által a kotta külön sorában jelzett, ám korábbi hangzó anyagokban még sosem hallott „Harangs(z)ó”, mely egyértelmű utalás arra, amit a magyarság adott örökül Európának az oszmán birodalom felett aratott fényes nándorfehérvári győzelem emlékére. 

Bízvást elmondható, hogy Erkel eredeti művének verbunkos karaktere, lendülete és frissessége méltó kísérője lesz sportolóinknak, és lelkesítő, az összetartozás egységét is kifejező éneke sportszerető szurkolóinknak itthon és szerte a világban. - írta az Erkel Társaság első embere.

Hallgasd meg ITT az új himnuszt, majd értékeld lent!

[2013.09.25.]