˝Fontosnak tartjuk a zenei gyökerek ápolását˝ -  interjú a GypoCircussal 

Az embernek a GypoCircussal kapcsolatban első hallásra olyan érzése támad, mint mikor lát egy szakácsot főzni, de úgy, mint aki ösztönre teszi bele a hozzávalókat. Nincs előre kitalált recept. A végeredmény mégis csodásan működik, s utána még többet szeretnénk belőle.
A zenekarral sok témát érintettünk, Üdítő mókázás Hegyesi Andrással, Velcsev Dejanov Kostaval és Kecskeméti Sanyival. Váljék egészségetekre!

– Ízes, hangulatos, bőralámászó dallamos muzsika, amit játszotok. Mi a titok nyitja, hogy ennyire egyensúlyban van minden?
– Hegyesi András: Nincs nagy megfejtés, mindenki csinálja ösztönösen a dolgát. Az alapötletek mindig más stílusban íródnak, mint ami végül kisül belőle. De szinte már a legelején éreztük, hogy saját hangja van a zenekarnak. Viszonylag egyszerű szerkezetű dalaink vannak, ezért nagy biztonsággal játszunk koncerteken.
– Velcsev Dejanov Kosta: Fontosnak tartjuk a szakmaiság (hangszerelés, hangszeres tudás, részek egymás utánja) és a bulizós Önmagunk egyensúlyát átültetni a számokon már az írásnál. Amikor előadjuk, akkor pedig az aktuális közönség reakcióira is figyelünk, amellett, hogy kifejezett jó kedélyünk tanúbizonyságaként önfeledten velük bulizunk. Ekkor nyílik lehetőség arra is, hogy az általunk jó ötletnek megszavazott és a próbateremben működő megoldások pontos hatásfokát láthassuk közönségünkön.

– Filmzeneírásban gondolkoztatok már egyébként? Belehallgatva a dalaitokba, nekem egyből az jutott eszembe, hogy szívesen hallanék ilyen stílusú zenét...akár egy Guy Ritchie rendezésnél, de akár egy Scorsese filmnél is.
– Hegyesi András: Ha valaki felkérne minket egy filmzene megírására, biztos nem mondanánk nemet.  Kérdés az, hogy Magyarországon mikor kap lehetőséget egy hasonló stílusú rendező, és akar-e velünk egyáltalán dolgozni.  
– Kecskeméti Sanyi: Ja igen, és Tarantino bácsit is ide sorolnám. Természetesen eszünkbe jutott illetve voltak már kisebb megkeresések is, de konkrétum még nem született, így abból a pénzből sem veszünk babakék lakókocsit Ancinak. Ahhoz pedig, hogy együtt tudjunk dolgozni, természetesen egy két éjszakát muszáj lesz a rendező bácsival átmulatni, hogy érezzük egymást és tudjuk merre van az arra.

– Ethno-punk műfajba vagytok besorolva zeneileg; tulajdonképpen elég sok stílust olvasztottatok egybe, amiről azt gondolnák, nem is passzolnak egymáshoz...ehhez képest mégis gyönyörűen működik. Honnan jött a stíluskeverés ötlete?
– Hegyesi András: Már az elején tudtuk, milyen vonalon akarunk mozogni, de pontosan most se tudatos a stílus. Ha működik próbán, akkor valószínű, hogy működni fog koncerten is. Nagyon nyitottak vagyunk minden stílusra, de a vezérvonalat azért megtartjuk.
– Kecskeméti Sanyi: Egy régi zenei torzó vált valóra a zenekar megalapításával, ahol keveredik minden mindennel, amit mi úgy érzünk, hogy oda való. Egyébként pedig itt vagyunk a balkán szélén, rengeteg hatás ér minket itt-ott. 

– Hogyan kell elképzelni nálatok a dalok létrejöttét? Ki mennyi részt vállal a folyamatokból?
– Hegyesi András: Az alapötletet, meg a szöveget én hozom, de a dal nagy részét már próbán dolgozzuk ki. Nagyon jó a csapat, ezért ha megírom a szöveget, akkor gyorsan haladunk. Tavaly a lemez felvétele előtt minden dalt ledemóztunk próbán, és az például rengeteg plusz ötletet hozott mindenkinek.
– Kecskeméti Sanyi: Igen, első körben mindig jön egy alaptéma szöveggel és egy alap dallammal, majd ezt tupírozzuk, csinosítgatjuk, illetve ritmizáljuk jobbra-balra, majd megkapja a kiállásokat, a pici díszítéseket, és az érzelmi fordulatokat. Számunkra nagyon fontos, hogy a dal valamit kiváltson …ugrálj, táncolj, ordítozz, és egyéb olyan dolgokat csinálj, amelyek felszabadulttá tesznek.

– Volt már arra precedens egyébként, hogy egy hangbeálláson, vagy koncerten improvizatívan jammeltetek egyet, s az annyira jól sikerült, hogy később dal is lett belőle?
– Hegyesi András: Mindig megy a jammelés próbákon, és koncert közben is. Az már más kérdés mennyit jegyzünk meg ezekből.
– Kecskeméti Sanyi: Ja, és itt kiemelt köszönetet mondanék a Memolife, Cavinton és az okos telefonokban található rögzítő applikációnak, amennyiben nem feledjük el bevenni, illetve bekapcsolni azt, azokat.

– Miben más a mostani koncertközönségetek, mint mondjuk a kezdetekben?
– Velcsev Dejanov Kosta: A nyárihoz képest jobban be vannak öltözve a szabadtéri koncerteken. :) Vannak már olyan koncertre járók, akik fújják a szövegeket és húzzák a saját jó hangulatukkal a többi (új) koncertre járót. Ennek mi meg örülünk, és gyorsba veszünk egy gyorsabb tempót. :-P
– Hegyesi András: Most már vannak :-D

– Mik voltak akkor a visszajelzések és mik most? Mennyire befogadó mondjuk a mostani fiatalság a zenétekre? Hisz a legtöbbjük teljesen más stílust hallgat...azt ne is részletezzük, miket.
– Velcsev Dejanov Kosta: Táncolnak rá, fogyasztanak rendesen. Kortól és nemtől független a közönségünk, azonban ez koncepció is az első próba óta. A fiatalság kellően sok sajtó által gerjesztett pop”sztár” után örömmel veszi a produkciónkat, amit semmilyen “nagy nevű hazai sorozat producer” nem segített és dől belőle az őszinte, önfeledt jókedv. (És még a tempók is rendben vannak) :-P
– Hegyesi András: Nagyon örülök annak, hogy egészen fiatalok, mondjuk 8-13-ig is sokan szeretik a zenénket, ami azért jó, mert amíg minket hallgatnak, addig se ömlik rájuk a kereskedelmi szenny, és talán idősebb korukban is nagyobb igényük lesz az élőben jól előadott, kimunkált zenére. Ű

– Mennyire érzitek esetleg küldetéseteknek az ethno vonal hagyományainak ápolását?
– Hegyesi András: Szerintem a mostani fiataloknak már egyáltalán nem meglepő, hogy egy hegedűt, vagy bármilyen népi hangszert látnak a színpadon, mert az elmúlt 10-15 évben rengeteg ilyen produkcióval találkoztak. Természetesen ez azért jó, mert a most nagyon fiatal generáció, nem csak a pop/rock vonal hangszereiben gondolkozik, hanem már szívesen választ magának olyan népi hangszereket is, mint pl. a hegedű vagy a nagybőgő. Én örülök ennek, mert úgy szélesedik a zenei hangzás, hogy közben ápolják a hagyományokat is.
– Kecskeméti Sanyi: Én személy szerint nagyon fontosnak tartom a zenei gyökerek (és nem az ilyen „Helló Lányok” a flancos krumpli tudja, kinek a nagy kedvence című slágerre gondolok ) és hagyományok ápolását. Elég csak körbe néznünk, még ha csak itt az EU-ban, ezt mindenki sokkal komolyabban veszi nálunk. Nem is csoda, hiszen ebben nőttünk, illetve nőttek fel, ez pezsdíti fel a vért és készteti táncra a lábakat. Hála az égnek azért nem vagyunk ebben egyedül, sőt…

– Egymással milyen a viszonyotok? Olyan értelemben, hogy tipikusan a privátban összejárós emberek vagytok, akik még a szabadidejüket is egymással töltik, vagy azért néha kell egy kis különlét is?
– Velcsev Dejanov Kosta: Szoktunk együtt is szabadidőt tölteni és külön is. De van olyan, hogy csak néhányan indulunk el valahova együtt, mert a többiek nem érnek rá. Kellemes időt szoktunk együtt tölteni, de példákat nem szeretnénk mondani.

– Hegyesi András: Mindenkinek van privát élete, de sok időt töltünk együtt is. Nyáron sok koncertünk volt, ezért sok közös élményünk is van, de a zenekari tevékenységeken kívül is eljárunk ide-oda. Például jókat mulatni.  

– Nemrég a Budavári Pálinka- és Borfesztiválon léptetek fel. Milyen fogadtatásban részesültetek?
– Velcsev Dejanov Kosta: Szupppergigamegatotáljóóó! :) Imádtuk!
– Hegyesi András: Rendesen hideg volt, de azért a közönség gyorsan vette a lapot. Az elején még nem tudták, mi is ez igazán, de a harmadik nótánál már ment a döngölés. Jó buli volt, soha rosszabbat!
– Kecskeméti Sanyi: Igazi kabátos idő volt az első két számig...háááát...utána rövidnadrág, póló kombó + kalap :-) csak otthon meg ne tudják, mert nem lesz bundás  kenyér.

– Merre visz az utatok legközelebb? Hova kell elcsábítani azt, aki meg szeretne ismerkedni a muzsikátokkal?
– Kecskeméti Sanyi: Vendégeskedünk egy pár állomás elejéig a Gangxta Zolee és a Kartel őszi turnéján, illetve és a facebook profilunkon folyamatosan frissülnek a dátumok, ott mindig napra kész infók vannak az épp aktuális GPS ( Gypo Pillanatnyi Szolídparty ) találati pontokról. Sálálálájjjjj!

– Rosta N. Napsugár –

[2013.12.21.]