˝Lepjél meg!˝ - Interjú Kiss Jánossal, a Győri Balett igazgatójával
Két emblematikus művel ünnepli 35 éves jubileumát a Győri Balett. A Generációk című produkció budapesti premierje október 22-én, a Művészetek Palotája Fesztivál Színházában látható. Ennek apropóján kérdeztük a társulat igazgatóját, Kiss Jánost.
Belegondolok, de hihetetlen még számomra is, hogy harmincöt éve ugyanazon az ajtón nyitok be, ugyanabba a próbaterembe érkezem. Amikor elkezdtük semmi mást nem akartunk, csak a világot megváltani – kezdi Kiss János, a Győri Balett igazgatója.
— Harmincöt éve indult a Győri Balett és ezt a jubileumot egy táncesttel ünnepli, amelynek budapesti bemutatóját október 22-én láthatják a Művészetek Palotája Fesztivál Színházában. Hogyan emlékszik a kezdetekre?
— A művész álmokat sző. Gyermeki naivitás élt a lelkünkben, hogy szeretnénk jobbá tenni azt, ami körül vesz bennünket, és persze mindig mást akartunk csinálni. A közönség tőlünk, mint táncegyüttestől egyet vár, azt, hogy „lepjél meg”. Mi mindig ezt akartuk, meglepni a közönségünket. Semmi más célunk nincs, csupán az, hogy minden bemutatón megváltsuk a világot, s a legjobbak akarjunk lenni.
Lájk, ha kedveled a szerelmes dalokat.
— Mit jelent ez táncszakmai szempontból?
— Gondolatokat szeretnénk a tánc nyelvén kifejezni. Ez a törekvésünk 1979 óta nem változott. Együttes vezetőként és igazgatóként is nagyon szeretem a dramatikus műveket, hiszen a táncművészettel nem csupán esztétikai örömöt szeretnénk szerezni. Szeretnénk megfogalmazni valamit a testünkkel.
Alapításunk óta generációk nőttek fel az együttesben és a közönség soraiban egyaránt. Ezért választottam jubileumi estünk címének is ezt a szót: Generációk.
Ebben az estben a Győri Balett két emblematikus műve, a Bolero és a Carmina Burana került két eltérő generációból érkező koreográfus, Lukács András és Vámos György látókörébe a művészet azon belső késztetésével, hogy mindig újrafogalmazzon valamit, más szemszögből rápillantva.
Szakmailag fontosnak tartom, hogy táncművészeink sokféle stílussal és alkotóval találkozzanak, ezáltal fejlődjenek. Örömmel mondhatom, hogy az együtt töltött évek alatt mindig olyan művészeket sikerül megnyerni a társulatnak, akik fejlődést és örömöt hoztak.
— Mennyire vesz részt a színpadi munkában?
— Nem vetik a szememre, de szeretek beleszólni, kicsit benne lenni, hiszen az a feladatom, hogy sikerre vigyem az együttest. Repertoárunk alakítása is ennek szellemében alakul, mert szeretem a táncosokat és a közönséget is hidegből melegbe dobni. Olyan munkatársakkal szeretek együtt dolgozni, akik jobban értenek egy-egy területhez, mint én, és provokatívak. Amikor egy bemutatóra készülünk, és minden simán megy, félni kezdek, mert kell a botrány, kell a küzdés a marcangolás ahhoz, hogy a végeredmény, ami a színpadon megszületik, jó legyen.
Nézd meg a Győr+ TV Generációkról szóló riportját!
- zene.hu -
Fotó: Győri Balett
[2014.10.20.]