2024. november 22. | péntek | Cecília nevenapja
 
Regisztráció 
Belépés Belépés
Keresés
RSS RSS Hírek Hírek Meghallgattuk Meghallgattuk Ajánlók Ajánlók Fesztiválok Fesztiválok Interjúk Interjúk
zene.hu a kezdőlapom feliratkozás hírlevélre
 
 
 
zenés állások
Oldal.info
 
 
 
Képgalériák
Cloud9
életképek
Halott Pénz
Hurts
Irie Maffia
Majka Curtis
Road
Tankcsapda
Tinie Tampah
Kapcsolatok
EFOTT (Egyetemisták és Főiskolások Országos Turisztikai Találkozója)

EFOTT 2017-en jártunk - képek, életképek, beszámoló

Az Egyetemisták és Főiskolások Országos Turisztikai Találkozójának (EFOTT) történelme, egészen 1976-ig nyúlik vissza. Ekkor rendezték meg első alkalommal Pécs mellett, Abaligeten, méghozzá a KISZ szervezésében. A fellépők között szerepelt például Nagy-Bandó András, a Muzsikás együttes, Sándor György, Cseh Tamás, valamint a Voga-Turnovszky duó is. Ma már valószínűleg kevesen ismernék fel ezeket az előadókat a fesztiválon, de akkor még ők voltak az EFOTT sztárjai.  Már csak ebből is érezhető milyen óriási változáson ment keresztül ez a fesztivál, hiszen ehhez képest pár napja az EFOTT színpadán olyan világhírű fellépők tették tiszteletüket, mint a Hurts, Seaun Paul és Tinie Tempah.
 

Nőtt a fesztivál, változott a világ, változtak az igények is
Az 1976-os bulin mindössze háromszázötvenen voltak, gyakorlatilag annyian, mint egy mai kis klubkoncerten. 1981-ben az EFOTT látogatóinak száma ezerötszáz főre bővült, 1987-ben már négyezer hallgatót vonzott az turisztikai találkozó. A rendszerváltás után a fesztivál politikai ideológiája teljesen eltűnt, helyette a könnyűzene vette át a főszerepet, a látogatók száma pedig évről évre egyre nagyobbra duzzadt, így egyre több híres, világszerte is ismert énekest és együttest tudnak meghívni a turisztikai találkozóra. 2006-ban már több mint ötvenezer fiatal látogatott el a fesztiválra, miközben idén már a fesztivál második napján is több mint harmincezer ember fordult meg. Idén összesen több mint 111 000 ember bulizott Velencén, ezzel pedig új látogatószám-rekordot is döntött az EFOTT.

Az ország legnagyobb múltú, tradicionális fesztiváljának eredeti célja az volt, hogy a fiatalok mindig más-más helyekre látogassanak el, és ismerjék meg az ország legszebb pontjait. Megrendezték már többek között Baján, Orfűn, Sirokon, Zamárdiban, Agárdon, Nyíregyházán, Verőcén, Pécsett, Hajdúszoboszlón, Dunaújvárosban, Dunaharasztiban, Debrecenben és Miskolctapolcán is. A fesztivál egészen 2015-ig meg is őrizte különleges, vándor jellegét. Én is éppen ezért tettem le a voksomat az EFOTT mellett, tíz évvel ezelőtt. Ugyanis imádok utazni, és új helyeket megismerni, ahogy a legtöbb fiatal. 2015 óta azonban minden évben Velence Északi strandja ad helyet a fesztiválnak, ahol már minden korosztály képviselteti magát.  Azt, hogy ez a helyszín végleges-e, egyelőre nem lehet tudni. Ősszel derül majd ki, hogy a 2018-as EFOTT-ot hova álmodták meg a fesztivál szervezői.

Az évek során, a középiskolai nyári táborok hangulatának helyét egyre inkább átvette a modern fesztiválokra jellemző bulizós, sátoros nyaralás élménye, ahol mindenféle különleges dolgot ki lehet próbálni a fiataloknak. Idén például a sport programok mellett, a lovas kocsis túrák, a hab party, a color party és a tó melletti műkorcsolya pálya vonzotta leginkább az embereket a koncerteken, és persze a strandoláson kívül.

Stílus kavalkád a koncerteken

 Az elektronikus zenei műfajoktól, a reggae-n át, egészen a rock zenéig, ma már gyakorlatilag minden zenei stílust meg lehet találni a fesztiválon. Igaz, az évek során jóval kisebb teret kapott a rock zene (ami azért az én szívemnek fáj), hiszen a főiskolásokon, és a rockereken kívül is egyre szélesebb, és színesebb lett a fesztivállakók összetétele is.

A fesztivál területe reggel tízkor szinte még teljesen üres volt, de ahogy telt az idő, fokozatosan telt meg újra élettel, és egyre extrémebb figurákkal a fesztivál. A legtöbben napközben strandoltak, vagy sportoltak, de azt is láttam, hogy sokan már kora délután tábort vertek a nagyszínpad előtt azért, hogy biztosan az első sorból tombolhassák végig az általuk legjobban várt előadók koncertjét. A legtöbben egyértelműen a jamaikai reggae és dancehall király, Sean Paul koncertjére voltak kíváncsiak. Elképesztő. hogy milyen sokan mentek csak azért Velencére, hogy őt élőben hallják, de sajnos koncert közben olyan hangtechnikai problémák adódtak, ami miatt a hátsó sorokban már nem lehetett rendesen hallani az előadót, aki ennek ellenére egy nagyon energikus, pörgős koncertet adott.  Másnapra valószínűleg sikerült kiküszöbölni a problémát, mert a hétvége további részében már semmilyen hangtechnikai probléma nem volt. Szombaton, a nagyszínpadon a Cloud9+ melegítette be a közönséget, majd a Road adott egy fergetegesen jó koncertet. Semmit nem vont le a koncertjük értékéből, hogy még világosban tolták le a bulit. Eddig is így gondoltam, de most már szilárd meggyőződésem, hogy ők az egyik legjobb és legdinamikusabb rock banda a mai magyar zenei palettán. Utánuk a szintipop-ot játszó, brit együttes, a Hurts adott egy igazán nagyszabású, léleksimogató koncertet, ahol Theo Hutchcraft (énekes) olyan látványosan bűvölte el a fiatal főiskolás lánykákat, hogy azt akár tanítani is lehetne. A nagyszínpad szombat esti programját végül a Halott Pénz zárta a hajnali órákban.

A beszámoló ak övetkező oldlaon folytatódik

[2017.07.20.]

  (1. oldal)  következő oldal »

Megosztom:

Szólj hozzá! (Ehhez be kell lépned)
lap teteje
 
-Billentyűs zenész [2024.10.28.] apróhirdetés
© SirOeshImpresszumMédiaajánlatSiteMap/Honlaptérkép • RandD: Jumu

Megnéztük - szuperhősök és vikingek metal bulija a Barba Negraban
November 03-án két...

Megnéztük az Animal Cannibalst a Zene Házában - képekkel
Élő zenekaros koncertet adott az...

Megnéztük Horváth Tomi Halloween partyját a Barba Negraban
Valóban verhetetlen - Frank Turner visszatért Budapestre!
Álom Színházban jártunk - megnéztük a Dream Theater koncertjét Mike Portnoy visszatérésével
Hans Zimmer legendás zenéi élőben: Ilyne volt a New Dimension koncert Budapesten
Brit Floyd koncertbeszámoló - Ha nincs ló, tényleg jó a szamár is!
beszámolók még