Metálistenek, Ørdøg és pokoli jó dalok az Arénában - Judas Priest képekben és szövegben

Kedd este lépett színpadra a heavy metál egyik legmeghatározóbb zenekara, a Judas Priest a Papp László Budapest Sportarénában. Tökéletes látvány, metálhimnuszok és különleges koncertműsor várta a rajongókat. Meg persze egy Harley Davidson.

Igazi metálünnepet ültek kedd este a Papp László Budapest Sportarénában, ahol a heavy metál egyik legjelentősebb képviselője, a Judas Priest adott egész estés koncertet. Előételnek a Superbutt klasszikus felállásának tagjaiból összeverbuválódott, Ørdøg kezdte feltüzelni a metálra kiéhezett közönséget. Tény, hogy előzenekarként nem kaphattak olyan jó hangosítást, mint az utánuk következő Judas Priest, mégis derekasan helytálltak. Érezhető volt, sőt az énekes el is mondta, hogy mennyire megható és fontos pillanat számukra, hogy a metál istenek előtt játszhatnak. Az izgatottság a játékukon is érezhető volt, éppen a félórás koncertműsoruk végére kezdtek belendülni. Tényleg jól és biztos, hogy sok lehetőség van még ebben a viszonylag fiatalnak számító formációban.

Kis átszerelés és izgatott várakozás után, végre színpadra lépett a világhírű heavy metál banda. Az idén ötven éves Grammy - díjas, heavy metalt játszó banda még ma is igazi ikonnak számít a rock rajongók körében, annak ellenére, hogy a fél évszázados fennállása alatt rengeteg tagcserén ment keresztül. Ma már Ian Hill, basszusgitáros az egyetlen, aki alapító tagként még mindig a bandában játszik.

A zenekar sokat sejtető nevét egyébként, az együttes első énekese; Al Atkins találta ki, méghozzá Bob Dylan The Ballad of Frankie Lee and Judas Priest című dala adta számára az ihletet. Talán akkor még ők maguk sem tudták, hogy milyen tökéletes névválasztás volt ez a metál istenek számára. Hiszen a mai napig gyakran használják rájuk a "Metal Gods" kifejezést, és a banda jelenlegi, már nem fiatal, de rendkívül energikus, és fantasztikus hangi képességekkel bíró énekesét, Rob Halfordot is a mai napig metálistennek nevezik a legnagyobb rajongók. Ez talán nem is olyan elfogult kifejezés, mint elsőre hallatszik, hiszen az Iron Maiden mellett világszerte a Judas Priest-nek volt a legnagyobb hatása a heavy-metal zenére. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint hogy az évek során több, mint 45 millió lemezt adtak el, arról már nem is beszélve, hogy Halfordnak valóban zseniális hangja van, még most is. Elképesztően széles hangterjedelemben tud énekelni, ami nagyon ritka adottság, és ezt jól ki is használta az évek során. Azért most, hogy élőben hallhattam énekelni feltűnt, hogy az idő nemcsak Halford külsején, de a hangján is nyomot hagyott. Különösen a Painkillernél érződött, hogy a magas hangokat már nem tudja úgy kiénekelni, mint régen, ezért kapott is némi technikai megerősítést az ének. Ez egyébként semmit nem vont le a produkció értékéből, simán el lehet fogadni, hogy valaki nem tudja ugyanazt produkálni idősebb korában, mint élete csúcspontján. Hozzáteszem, hogy Rob Halford még most is elképesztő energiákat képes megmozgatni a színpadon, amire még fiatal heavy-metal énekesek közül is csak kevesen képesek.

Megérdemli

Mindezt figyelembe véve ma már biztos vagyok benne, hogy Halford igenis megérdemli, hogy "Metal God"-nak hívják a heavy metal követői. Így még azt is elnéztem neki, hogy a produkció kedvéért többször öltözött át, mint Madonna. Ez egyébként szintén különleges élmény volt számomra, mert metál zenekaroktól nem nagyon láttam még, hogy az énekes egynél többször átöltözzön vagy inkább levetkőzzön. Halford viszont úgy tűnik, szeret minden számmal harmóniába kerülni az öltözködés terén is, ami akármennyire is mosolyra fakasztott, be kell ismerni, hogy csak hozzátett a produkcióhoz. A kedvenc pillanatom egyébként azt volt, amikor Halford egy gyönyörű ezüst színű Harley Davidsonon gördült be a színpadra. Vártam is, hiszen a szegecses bőrdzseki, és a motorok elmaradhatatlan kellékei egy teljes értékű heavy metál bulinak.

Persze nemcsak az énekes brillírozott a színpadon. Nem lehet elmenni Andy Sneap fejeket szaggató gitárjátéka mellett sem. Az idei év elején a zenekar új albumot adott ki, Firepower címmel, ami elképesztően briliánsra sikerült. Magyarországra is ezt a lemezbemutató koncertet hozták el, amit egyébként sokkal inkább lehetne életmű koncertként fémjelezni, hiszen a nagy klasszikusok jelentős része is felcsendült az Aréna falai között. Így hallhattunk speed metált, power metált, hard rockosabb hangzású és a progreszív rock zene stílusjegyeit megjelenítő Judas Priest szerzeményeket is, méghozzá élőben.

Sajnos az új album megjelenésével nagyjából egy időben, a banda gitárosa Glenn Tipton bejelentette, hogy előrehaladott Parkinson-kórja miatt, az idei turnén már nem tud részt venni, akinek a hiányát azért nehéz volt pótolni. Hiányzott mindenkinek, de a helyére lépő Andy Sneap, aki egyben az új album producere is volt tökéletes választásnak bizonyult. Richie Faulknerel együtt óriási energiát, erőt és fiatalos lendületet vittek a produkcióba, amellett, hogy a játékuk is szinte hibátlan volt. Különösen fontos volt ez, hiszen a legendás Tipton-Downing duó ikergitáros riffjeit és váltott szólóikat, ami a Judas Priestre jellemző kétgitáros heavy metal alapjait jelenti nem könnyű feladat lemásolni és élő koncerteken előadni, persze ez nem is volt tökéletes, de szerintem ezt nem is lehet elvárni, annyira egyedülálló volt. Ettől függetlenül a Sneap-Faulkner duónak ez elég jól sikerült hoznia a Judas Priesttől elvárt igen magas színvonalat.

Ugyan azt nem lehet mondani, hogy a Judas Priest ritkán látott vendég lenne kis hazánkban: 2004-ben a Petőfi Csarnokban, 2011-ben a Szigeten, 2015-ben pedig a FEZEN-en léptek fel. Ez a koncert mégis más volt, hiszen nem egy fesztiválprogram része volt, hanem önálló nagykoncert. Pontosan ezért csodálkoztam kicsit, amikor megláttam, hogy a színpadot keresztben, jobbra eltolva állították fel. Ebből egyértelműen kiderült, hogy az Aréna befogadóképességéhez képest, igen kevés jegyet adhattak el. Persze én örültem annak, hogy nincs tömegnyomor, de egy olyan legendás zenekar esetében, mint a Judas Priest ez azért egy kicsit meglepett.

Külön említést érdemel a színpadkép is. Köztudott, hogy a zenekarnak rengeteg bibliai témájú utalás és szimbólum jelenik meg a dalaiban. Természetesen a koncerten sem spóroltak a vallási szimbólumok megjelenítésével. A dalokhoz készítette animációk, a fények, és a színpadi díszlet együtt tökéletes aláfestést biztosítottak a színpadon játszó világsztárok fenomenális játékához. Egyedül a hangosítás nem volt tökéletes, de összességében igazi életre szóló metál élményt jelentett minden rock zenéért kicsit is rajongó ember számára.

A setlist:

1. Firepower
2. Grinder
3. Sinner
4. The Ripper
5. Lightning Strike
6. Bloodstone
7. Saints in Hell
8. Turbo Lover
9. Tyrant
10. Night Comes Down
11. Freewheel Burning
12. Rising From Ruins
13. You've Got Another Thing Comin'
14. Hell Bent for Leather
15. Painkiller
16. Metal Gods
17. Breaking the Law
18. Living After Midnigh
    
    
    -A-

Még nincs vége anyagunknak, jönnek a képek a következő oldalon

[2018.08.04.]