Megnyitotta kapuit az Ördögkatlan! - "Nem vagyunk normálisak!"

Bizony ám! Már pont egy éve várjuk, hogy a 11. Katlan megnyissa kapuit. Kedden, az óriási meleg ellenére sok- sok sorszámért sorban álló embert lehetett látni Nagyharsány főterén és a jegyeket is nagy buzgalommal vettél át az egész hétre érkező fesztiválozók. Jelentjük tehát, a Katlan megnyitott, gyertek!

A 11. Ördögkatlan Baranya megye szívében Kisharsányban, Nagyharsányban, Villánykövesden és Beremenden ad otthont a színház és zene kedvelőinek. A számos program mellett festői tájakon barangolhat a fesztivál színe-java, ha pedig hűsölni vágyik az ember, ellátogathat Siklósra vagy épp Harkányba is.

A fesztivált idén is Wombo Orchrestra, a francia afropunk zenekar nyitotta meg a nagyharsányi Narancsliget helyszínen. Mivel ezen a napon ünnepelte Szabó Attila, a Csík zenekar nagyszerű prímása 50. születésnapját a mulatság nem maradhatott el. Rendkívüli koncerttel emlékeztek meg a nagy napról. Vendégzenészek meghívásával sikerült óriási bulit csapni, amit egy torta átadása zárt.

A fellépők a következők voltak:

Szabó Csanád Anna, Ábel, Edit, Attila)

Kónya Csaba (Kerekes Band)

Makó Péter (Csík Zenekar)

Beck Zoli (30y)

Kohánszky Roy és Nagy Ádám (Roy és Ádám)

Csorba Lóci (Lóci játszik)

Mező Misi (Magna Cum Laude)

Jankó Miklós és Apáti Ádám (Ferenczi György és az 1ső pesti Rackák

Az megnyitó zenei részét Snétberger Ferenc és tanítványai zárták.

„A mamám testvére inspirált, hogy elkezdjek hangszeren játszani, hiszen ő is klarinétos volt”- meséli Lakatos Béci, aki három éve a Snétberger Zenei Tehetség Központ diákja. „Elmondhatatlan, leírhatatlan érzés számomra a zenélés.  Sokkal jobban ki tudom fejezni magam a zene által, olyan dolgokat tudok átadni, melyeket szavakkal nem lehet. Szeretnék szólóhangszeres előadóművész lenni, eljutni külföldre, játszani zenekarokban.”

A központ idén nyáron indította 8. évfolyamát, ahol tehetséggondozás keretében segítik hátrányos helyzetű, főleg cigány gyerekeket zenei fejlődését. A diákok komoly és jazz zenét tanulhatnak egyéni, csoportos és zenekari órák keretén belül. Mindemellett a lexikális tudásukat is fejlesztik, hogy ne csak tudják, de meg is értsék a zenét.

„Az előbb odajött hozzám egy fesztiválozó, megismert, látott a Salföldi Dalföldön.”- meséli Janszó Orsi, operaéneket tanuló diák. „Igazán jó dolognak tartom a fesztiválokon való fellépéseket, hiszen így olyan emberekhez is eljut a zenénk, akik nem feltétlenül hallgatnak komoly zenét. A színpadi létem alatt próbálok minél több érzelmet közvetíteni, hogy az emberek érezzék, nincsenek egyedül az érzéseikkel. Normális dolog szomorúnak lenni, ugyan úgy, mint boldognak. A zene egy igazi terápia!”

Kékesi "Mandarin" Alexandra

Még nincs vége anyagunknak, jönnek a képek a következő oldalon

[2018.08.02.]