A Makám új lemezén az ismert költő verseit zenésítette meg

A Makám új lemezén Sík Sándor verseit zenésítette meg

Sík Sándor, a 130 éve született Kossuth-díjas költő, irodalomtörténész, piarista szerzetes verseit zenésítette meg új lemezén a Makám. Az Encián című anyagot a következő napokban Győrött és Székesfehérváron is bemutatja a csapat.

    A hazai világzenei színtér egyik legfontosabb együttese, illetve vezetője, Krulik Zoltán gitáros-énekes az elmúlt években Petri György, Petőfi Sándor és Weöres Sándor költeményeit is megzenésítette különböző lemezeken.

    "A Sík Sándor-dalok valójában már öt évvel ezelőtt, a költő születésének 125. évfordulójára megszülettek Dóczy Péter összművészeti színházi előadásához, amelyet 2014 őszén A százgyökerű szív címmel mutattunk be a Szent István-bazilika lovagtermében. Akkor ezek egyszálgitáros dalok voltak, aztán az évek során lassacskán megszülettek a zenekari hangszerelések" - mondta Krulik Zoltán az MTI-nek.

    A muzsikus nem tud arról, hogy korábban más is megzenésítette volna a 20. század egyik legjelentősebb vallásos szellemű lírikusának verseit. Mint megjegyezte, Sík Sándor nem igazán szerepel napjaink irodalmi, költészeti kánonjában.

Nagyszerű költő volt

    "Nagyszerű költő volt, igen érdekes családi háttérrel. Zsidó papi családból származott, édesanyja terelte a katolicizmus felé. Sík Sándor költészetében a két világháború közötti időszak auráját hozza, és idő kellett, amíg a fejemben ez be tudott kúszni napjaink gondolatiságába" - idézte fel Krulik Zoltán.

    Az Encián című lemez Sík Sándor nyolc megzenésített versét tartalmazza, ezeket két-két instrumentális darab és Mária-ének egészíti ki, utóbbiakat hosszú évekkel ezelőtt írta Krulik, és most jól illeszkednek Sík Sándor verseihez.

    A hangszerek közül kiemelkedő szerepet kap a hegedű, de hallható két különleges hangszer, az örmény fúvós duduk (megszólaltatója, Juhász Endre az ős-Makámban is játszott) és az ausztrál őslakosok kürtje, a didgeridoo is (szintén vendégként Bálint Péter szólaltatja meg).

    "A két hangszer a Sík Sándor legmeditatívabb versei közé tartozó Nocturnumban és De profundisban szerepel. Zenei világomban a harmóniák csak egy későbbi korszakomban jelentek meg, a Makámban kezdetben egytonalitású, dallam- és ritmuscentrikus zenéket írtam, most ehhez a világhoz tértem vissza. Ez a fajta építkezés jelen van számos keleti, így az arab-perzsa zenében is, amelyet makámnak hívnak. Ami a hegedűst illeti, Szabó Árpád, aki nemrég csatlakozott a zenekarhoz, remek improvizatőr" - magyarázta a zenekarvezető.

    A lemez dalainak többségét Bede Sári énekli, aki az elmúlt tíz év során számos alkalommal lépett már fel a Makámmal, lemezen azonban most először hallható velük. "A Makám-családban most két párhuzamos felállás működik, amelyben a közös pont Boros Attila basszusgitáros és én. Továbbra is létezik az elmúlt évek összeállítása Magyar Bori énekesnővel, Kuczera Barbara hegedűssel, Keönch László ütőhangszeressel és Vázsonyi János szaxofonossal, másrészt a Sík Sándor-dalokra verbuválódott csapat is megmarad, amelyben Bede Sári és Szabó Árpád mellett Gyulai Csaba ütőhangszeres és gadulkás is játszott korábban a csapatban".

    A Makám április 10-én Győrött, 13-án Székesfehérváron mutatja be Encián című új lemezét, a kettő között, április 11-én a költészet napján friss Ady-műsorukat játsszák a veszprémi Hangvillában.

"A megzenésített Ady-versek előadására a költő halálának századik évfordulója kapcsán a bécsi Collegium Hungaricum vezetője kért fel, ezt be is mutattuk januárban a magyar kultúra napján. Terveim szerint az Ady-anyagból is lesz Makám-CD".

    Az együttes idén egy nagy koncerttel és egy vidéki turnéval ünnepli 35. születésnapját.

    A Makámot a magyarországi világzene egyik úttörőjeként szokás emlegetni, szintetizált és több kultúrából hozta össze egyedi muzsikáját. Az együttes szellemi elődjének tekinthető Creativ Studio Öt (C.S.Ö.) 1975-1980 között működött, 1980-tól 1984-ig Makám és Kolinda néven létezett Krulik Zoltán zenekara, amely 1984-ben lett Makám és azóta több mint húsz stúdiólemezt készített.

    Az együttes első nyolc-tíz évére alapvetően az improvizatív kamarazene és a strukturalista minimál zene volt jellemző. A Makám a kilencvenes évek közepén a szabad zene felé mozdult el, az ezredfordulóra a magyar népzene archaikus dallamait ötvözte addigra már kialakult jellegzetes formáival, majd következtek az etnoalapú saját szerzemények és szövegek.

MTI

[2019.04.14.]