Megnéztük! Képekben a Sztárcsinálók 2020-as bemutatója

Várkonyi Mátyás – Miklós Tibor Sztárcsinálók rockoperáját mutatták be a PS Produkció, a Zenés Színházért Közhasznú Alapítvány és az UP Újpesti Rendezvénytér együttműködésében, Újpest Önkormányzata támogatásával. A mű ősbemutatója 1981-ben volt, születése óta tíznél is több újragondolást, és ezernél is több előadást élt meg. 2020. február 1-én, és 2-án a Szente Vajk által színpadra álmodott előadás premierjét láthatta a közönség.

1981

Oly távolinak tűnik az akkori Magyarország.

Nem is tudtuk még, hogy a Kádár korszak (1963-1988) utolsó évtizedében járunk. A kor talán legmarkánsabb jellemzője, hogy már a kiváló úttörők is voltak elsőáldozók, bérmálkozók.

Aczél György nevével kapcsoltuk össze a kultúrpolitikát. Hangosan csak a legtitkosabb szobákban hangzott el mely alkotók tartoznak a Tiltott, Tűrt, Támogatott kategóriába, mégis mindenki tudta, ki- hová sorolódik. A  Magyar Hanglemezgyártó Vállalat monopolhelyzetben volt, Erdős Péter gyakorolta a cenzúrát és éberen őrködött a politika irányelveinek megvalósulása felett. A zenei életet az Országos Rendező Iroda, a Nemzetközi Koncertigazgatóság, és az Országos Szórakoztatózenei Központ határozta meg.

Közben pedig, a Palma sub pondere crescit!  (Teher alatt nő a pálma!) latin szállóige igazságát bizonyítva, nagyszerű muzsikusok (és nemcsak muzsikusok) nevelkedtek az országban. A komoly- és könnyűzenészek között azonban, mély árok húzódott. A zenei újdonságok titokban hallgatott rádióadókon érkeztek, vagy a külföldre utazó sportolók, zenészek hozták be az országba magukkal. Kicsit megkésve, de hozzánk is eljutott a progresszív rock, mely a folk-ból és a világzenei motívumokból építkezik, és fő jellemzője a klasszikus zenei igényesség.

1980-ra a szellemi-kulturális élet szabadabb lett, az üzleti világ behatolt a könnyűzenébe, felerősödtek a külföldi zenei befolyások, remek musicalek jöttek az országba.

A táncdalokat lassan háttérbe szorította a zenei sokszínűség: blues, hard rock, folk, rockabilly, funk, reggae, soul,  heavy metal. A zene gitárcentrikussá vált, és egyre nagyobb teret nyer a szintetizátor.

A hanghordozók piacán a mikrobarázdás lemezek mellett megjelent a kazetta, és ezzel együtt könnyen rögzíthetővé, lejátszhatóvá, és másolhatóvá váltak a dalok.

Várkonyi Mátyás és Miklós Tibor alkotópáros a Generál, Syrius dalszerző időszakból ismerték egymást, így indult közös munkájuk a zenés színházért.

Sztárcsinálók

A történet az ókori Rómában játszódik, Kr.u. 54-68 között. Valóságos történelmi eseményeket tartalmaz Néró életéből, de bővelkedik színházi fikcióban. Agrippina (Néró anyja), Senecával (Néró tanítómestere) a sztoikus filozófussal összejátszva, ármánykodás és gyilkosságok útján a fiúból „csinál” császárt, hogy Nérót bábként mozgatva hatalmat gyakoroljon. A fiú azonban gonoszságban, mohóságban, hatalmi mámorban túlnő tanítóin, és felégeti Rómát.  

A cselekmény szála rendkívül bonyolult, mint ahogyan a szereplők viszonyrendszere is az. A műre jellemző, hogy rétegzett mélységet találunk benne. Például, ahhoz, hogy sikerüljön megfejtenünk a keresztényekkel kapcsolatos kérdéseket, meg kell vizsgálnunk az üldözéssel, a hittel, a vakhittel, a manipulálhatósággal és a megtorlással kapcsolatos momentumokat is. Másik példa Agrippina fiához való viszonya a császárság intézményében. A mű felvázolja az anya-fiú, nevelő-nevelt, alattvaló-uralkodó viszonyrendszert. Érdekes mélységeit találhatjuk a szerelemnek és torzulásainak. A jellemek jól kidolgozottak a műben, nyomon követhető fejlődésük, változásuk, és amit nem a szavak mondanak el a jellemvonásokról, azt elénk tárja a zene, az egyes szereplők szólamai, a dallamok a személyiségjegyek ábrázolói is.

Kétség kívül, a mű bátorsága a szövegben rejlik. Miklós Tibor sorai olykor költői képekkel, máskor nyílt megfogalmazással vázolják fel a hatalmi politizálás természetét. (A szöveg a zeneszöveg.hu oldalon olvasható.)

Várkonyi Mátyás zenéje, gyakorlatilag a kor stílus kavalkádjának lenyomatát hordozza, annak minden erényét, sokszínűségét, és kritikáját megfogalmazva.

Számomra a Sztárcsinálók 30 éve is, és most is arról szól, mi történik, ha a hatalomvágy magja, a gonoszság talajára hullik. (Másik boncolható kérdés, hogy a gonoszság talaja az üldözésnek, a kínzásnak, a megbélyegzésnek, megalázásnak következtében alakul ki, de ad-e ez mentességet a gonoszságra magára.)

A Sztárcsinálók a hatalmi- és érdekkapcsolatok mechanizmusát írja le. Azt gondolom, alapmű.

A helyszín

A Sztárcsinálók életében a helyszínek midig új atmoszférát adtak az előadásnak az elmúlt évtizedekben: a Hajógyári Sziget, Ganz-Mávag Művelődési Központ, a MOM, a Pataki István Művelődési Központ, a Margitszigeti Szabadtéri Színpad, a különböző színházak.

Az UP Újpesti Rendezvénytér, egy többfunkciós közösségi tér, egy modernkori agora, üveg palota. A színházteremben tetten érhető a mobilitás, nagyon jó hang- és fénytechnikai feltételeket tapasztalhatunk az előadás közben. A hely szelleme pedig a díszlet fő elemében köszön ránk.

A látvány

A rendező nem egyszer él azzal a lehetőséggel, hogy művészeit a nézőtérre hozza, ott is indul a sztori. A színpadot is a székek közé hosszabbítja. Megteremti ezzel a közösségi élményt, bevonja a civileket is a játékba, mintha Juvenalis, a költő, egy valódi piactéren mesélne el egy tanulságos történetet a népnek.

Erkel László Kentaur díszlete horizontálisan és vertikálisan is felosztja a teret, behívja ezzel a hatalmi alá- és fölé rendelődés képzetét. A fő elem, akár az Újpesti Kulturális Központ egyik fala is lehetne, de gondolhatjuk modern irodaháznak, vagy egy fényes plázának is. A díszlet mintegy felszeleteli a síkokat, de biztosítja az átjárást a szereplők számára. A látványnak a reluxák szabnak határt, nem tudhatunk, nem láthatunk mindent. A díszlet beidézheti a börtön képét, minden esetre a bezártság érzetét kelti, pontosan meghatározza a kereteket, határokat.

Fő anyaga a vas. Hideg, merev zártszelvények, fémvázak adják az alapokat, érdekes képzeteket idéznek elő az üveg felületek. Csak növeli a tehetetlenség érzését, hogy átlátunk rajta, mégis áthatolhatatlan, elzár, a befolyásunk nem tud érvényesülni miatta.

Másik fontos, és jelképet is hordozó díszlet elem a lépcső, mely ebben az előadásban áthelyezhető, a körülményeknek megfelelően mobilizálható. Érdekes és ötletes volt számomra a hatalom megjelenése, a hatalmas érme, melynek lyukas a közepe. Azé a hatalom, aki az érme közepében áll, vagyis a képmását az érmére verik.  

A háttér uralkodó színe a szürke. Az előadás mégis nyugtalanító harsány színekben pompázik a dramaturgiának megfelelően. Madarász János Madár fényei gyakorlatilag végig festik az előadást. Megjelenik a hideg kékség, a buja lila és pink, a pokol minden fénye, a lobogó tűz, a kénköves sárga árnyalatok, a sűrűn fojtogató szürke füst. A világítás nem csak színekkel, hanem formákkal is hangulatot idéz.  

Róma látképe terepasztalokon jelenik meg, de az előadás használja a digitális technikát, a háttér animációban a falakra vetítve is megjelenik a város képe.

A makett forma az előadás más pontján is feltűnik, ráerősítve arra, hogy történetmesélés és nem megjelenítés zajlik a színpadon. A megtorlás jelenetében a keresztények megfeszítésénél a kicsiny keresztek beidézik a temetők sírhalmait. Közben pedig valóságos, hátborzongató hangeffektusok idézik fel a hajdani kivégzési módot, a keresztre feszítést.

Szente Vajk tudatosan használja azt az eszközt, hogy a kegyetlen, brutális gyilkosságok során az elkövetőt és az elszenvedőt másik síkba helyezi és a cselekedeteket felerősített hangokkal kíséri. Újszerű, borzongató érzést keltett bennem ez az ábrázolás.

A méregkeverés módja is modern képben jelenik meg. Csinos lányok, laboratóriumi körülmények között állítják elő a halálos dózist. A munkaasztalok, kémcsövek látványa a gyógyszeripar képét hívja be a fejekben, a szövegben is van erre utalás.

A modern megjelenítésbe illeszkednek Horváth Kata jelmezei. Ő kivételes kapcsolatban van a művel, pontosan, aprólékosan ismeri a karakterek jellemvonásait, nem először álmodja színpadra a jelmezeket. Néró ruhatára, a babarózsaszín meztől, a pompázatos arany öltönyig, az utolsó zokniig, alaposan átgondolt, lekíséri Néró teljes jellemfejlődését. Agrippina uralkodói megjelenésében jelen vannak a férfi energiák. Ruhája fémes csillogású, kontrasztos szoknya-nadrág variáció. Érdemes hosszasan elidőzni a jelmezek megfigyelésével, mert apró kódokat fedezhetünk fel bennük. Geometriai mintákat, a római korra jellemző szabásvonalakat, íveket, motívumokat. A kosztümök színvilágukban a fényekkel állnak harmóniában. Nyugtalanítóak, feszültséget keltenek. Kiprios hófehér öltönye az arany indákkal, nyíltan mutat rá, hogy ő a giccs megtestesítője. Seneca öltönyében az ész embere. Az én kedvencem Octavia ruhája a „Csak tenne végre asszonnyá” jelenetben. Az a ruha magába vegyíti a női butaság, a kétségbeesett felkínálkozás, a kiszolgáltatottság, a nevetségessé, szánalmassá válás minden elemét, és talán pont ezért szerethető a karakter.

Octavia jelenete pontosan felvázolja, milyen helyzetben voltak a császárnék, hercegnők, királynék a történelem során. Keserves kínlódásában, a jelenet közben válik a hitvesi ágyból börtön, a szó szoros értelmében is.

Túri Lajos Péter koreográfus nagyon dinamikus, gazdag táncképeket álmodott színpadra, munkáiban megjelenik a káosz és a rend. A mozdulatok egyrészt a zenei stílusokhoz igazodnak. Másrészt csoport specifikusak, például a keresztények jeleneteiben megjelenik az ima, a keresztvetés mozdulata, az égbe nyúló karok látványa. Koreográfiái kifejeznek indulatokat, érzéseket, megjelenik bennük a bujaság, a lázadás, a közöny, a pánik. Mozdulatainak ritmusa, lüktetése képes megidézni egy lovas vonulást.

A hangzás

A Sztárcsinálók zenei vezetője és karmestere Balassa Krisztián.  A mai kornak megfelelően, maga a zeneszerző Várkonyi Mátyás hangszerelte újra a művet. Friss, új, lendületes hangzást kapunk, de a 80-as évek zenei sajátosságai így is jól kivehetőek a műben. A zenekar élőben muzsikál, de a közönség csak a tapsrendben találkozhat a zenészekkel. Balassa Krisztián dirigálását egy hatalmas LED tévéről követhetik a színpadi művészek. Szabó Viktor Színes hangtervező munkája által nagyon jó minőségben szólal meg a mű.

A játék

Szente Vajk rendezésében, Néró tanítása során beidézi a televíziós kvízműsorokat. Új értelmezést ad a táncdalfesztivál jelenetnek Róma Talent néven. A gúny hangján jelenik meg a tehetségkutatók és azok megbundázásának kritikája. Kap egy kis fricskát a színpadon a kor zenéje: az István, a király (1983), a Hobo Blues Band (1980) és az Edda együttes (1980) is.

Várkonyi Mátyás nagyon nehéz dalokat komponált a darabhoz, amik igazán komoly kihívást jelentenek a művészek számára.

Meggyőző szerepjátékot tapasztaltam, nem is volt gyenge láncszem a darabban. Nagyszerű énekhangokat hallottam a tenor szólamokban, virtuóz énektudással rendelkeznek a szereplők. Meglepett, hogy a fiatal művészek is milyen profizmussal álltak helyt a jellemábrázolásban. Gyönyörű példáit láttam a számításnak, a túlbuzgalomnak, a kegyetlenségnek, a szelídségnek, a kétségbeesésnek… Sajnos nem láttam minden szereposztást, ezért csupán Csuha Lajos nevét emelném ki, aki a 39 évvel ezelőtti ősbemutatónak is részese volt Péter apostol szerepében, most Claudius császárt alakította hitelesen. Szintén kivételes helyzetben van Szemenyei János, aki 15 év alatt tökéletesítette ki Néró figuráját, alakításával hihetetlen élményt okozva a nézőknek.

Dicséret illet minden szereplőt, szembetűnő volt az a lelkesedés, szeretet, tisztelet a mű felé, ami a csapatból áradt. 

Szereplők:
NÉRÓ                                Szemenyei János / Cseh Dávid Péter / Károlyi Krisztián 
SENECA                            Pavletits Béla/ Egyházi Géza
AGRIPPINA                       Sári Éva / Kecskés Tímea
JUVENALIS                       Vecsei László / Angler Balázs
KIPRIOS                            Károlyi Krisztián/ Pavletits Béla
ULRIKA                             Veres Mónika Nika / Stéphanie Schlesser
CLAUDIUS CSÁSZÁR       Csuha Lajos / Vadász Gábor
POPPEA                            Kovács Gyopár / Zsitva Réka
OCTAVIA                          Török Anna / Simon Panna Boglárka
PÉTER APOSTOL              Baksa András /Ragány Misa
PÁL APOSTOL                  Ágoston Máté
TIGELLINUS                     Sándor Dávid / Illés Dániel
BURRUS                           Vadász Gábor / Baksa András
BRITANNICUS                  Scheich Dávid 
ZODIUS                             Kovács Péter/Illés Dániel 
LOCUSTA                          Horváth Mónika
BŐVÉRŰ NŐVÉREK         Miklós Eponin, Pethő Dorottya, Porzsolt Éva
Tánckar:
Vincze Kitti, Szabados Tímea, Sinkó Réka, Eöry Mónika
Köpösdi Ádám, Orosz Gergő, Szabó András, Tóth Arnold / Kovács Péter

Összegzés

Szimpatikus számomra az a rendezői megközelítés, hogy Néró szocializációja a hatalmi gépezetben megy végbe, és ettől válik végtelenül gátlástalanná. Az infantilis kamaszt egy paplan alól bányásszák elő az első jelenetében, a történet végére pedig tömeggyilkossá válik. Az igaz, hogy a gyermek, utánzással tanul, sokáig csak mintát követ. A nevelésnek komoly hatása van a személyiség kialakulására. Néróban bizonyára mély nyomokat hagytak az átélt események, de abban lehet, hogy mégis vitatkoznék a rendezővel, hogy Néró őrült volt-e a darab végén, amikor felgyújtotta Rómát.

A Szente Vajk rendezte előadásból, sok erénye közül, azt emelném ki utoljára, hogy élesben, élőben, néhány pillanat alatt képes volt bebizonyítani mennyire könnyű manipulálni egy csapat embert. Velünk történt, akkor, ott. Néhányan a közönség soraiba jöttek, közvetlenül nekünk szegezték az utasítást és a közönség nagyobbik része, a minta alapján, ütemes tapsra skandálni kezdte: „Legyen hát Néró a császár”. Így működik a konform magatartás, egy torz normát kezdünk el követni, csak mert mások is azt teszik. A torz normák követése miatt tudták az emberiséget évszázadokon át vallási, területi, származási alapon leigázni. Bátor rendezői kísérletnek gondolom azt a jelenetet.

Hajós Eszter, Nagy Sarolta, Kékesi Miklós asszisztálásában, Szente Vajk rendezésében remek előadást hozott színpadra Póka Balázs művészeti vezető és Simon Edit producer asszony, amely nemcsak látványos és szórakoztató, hanem mély gondolatokra is sarkallja a nézőket.

Jegyvásárlás

Jagri Ágnes

[2020.02.18.]