Négymilliónál is több követő a Facebookon, kétmilliónál több követő az Instagramon, koncertjére egy hét alatt elfogyott az összes jegy a Budapest Sportarénába. De tudjuk ki ez a fiú?
- Figyelj, ennek a fiúnak énekel a cselló a kezében, és milyen fájdalmasan szépen! - No és gondolod, ez a cselló akkor is ilyen szépen énekelne, ha ez a fiú nem lenne ennyire helyes? - Hát csukd be a szemed, és hallgasd meg, ahogyan játszik!
A párbeszéd a minap hangzott el két barátnő között Budapesten. Az aktualitást az adta, hogy a világhírű csellista néhány napot töltött hazánkban, és felvillanyozta ezzel magyar rajongótáborát. Apró sztorikkal, posztokkal adta több mint négymillió követője tudtára, hogy Budapesten van, és szemmel láthatóan jól érzi magát. Talán Prágából érkezett, hiszen nagyszabású koncert turnét szervezett, amibe persze jócskán beleszólt a covid járvány. A művész úgy járt - kelt Budapest utcáin, mint bármelyik fiatal, megnézte a nevezetességeket, kiruccant Törökbálintra reggelizni, fotózáson vett részt, és szállodai szobája teraszán, valamint a Halászbástyán felvételeket is készített rajongói számára.
A fiú, akiből csak úgy árad a romantika. Akinek a pillantása felperzsel, olykor azt üzeni, csak neked játszom: mosolyogj! Máskor pedig azt, nem vagyok itt, a zene dimenziójában létezem. A srác, aki akár a szomszédod is lehetne, akivel viccelődhetsz, tortát ehetsz, mélyen elbeszélgethetsz. Másik pillanatban már a megközelíthetetlen világszár, aki csupán a zene mestereinek társaságában szárnyal.
A horvát csellista Pula városban született. Pici gyermekként halotta először a cselló hangját a rádióban, és azonnal beleszeretett. Néhány évig azonban még várnia kellett, hogy az első hangszerét kézben tudja tartani. Az édesanyja küzdött érte, hogy megfelelő cselló tanárt és csoportot szervezzen. A kortársai csúfolták, hogy a „hatalmas hegedűjét” hurcolja a hátán, míg a többiek fociztak a csapattal. Ezért a fiú befelé forduló, magányos lett. Kamasz koráig szinte nem beszélt, az autizmus jegyeit mutatta viselkedésével. Ahogyan a hangszerén egyre jobban és jobban ki tudta magát fejezni, úgy nyílt meg az emberek felé, és érezte, hogy szavakkal is tud már kommunikálni. Ámulattal figyelte azokat a klasszikus zenét játszó művészeket, akik a Pula Arénát nézőkkel tudták megtölteni, és arra vágyott, hogy ő is hasonló sikereket érjen el.
A cél persze megvalósult, de előtte még tanuló évek következtek. Pula után Fiume, egyetemi tanulmányait Londonban végezte, Manchesterben folytatta, és végül az Amerikai Egyesült Államokban fejezte be. Több formációnak volt a tagja. Húsz éves korára minden földrészen muzsikált már. Világklasszisokkal dolgozott mind a komolyzenei, mind a könnyűzenei palettáról.
Barátjával és kollégájával, Luka Šulićcsal 2011-ben megalapította a 2Cellos gordonkaduót, vele Michael Jackson, Guns N’ Roses, Muse és U2 dalokat dolgoztak fel. Kapcsolatuk azonban nem indult felhőtlenül. A két tinédzser művész ugyanis a különböző nemzetközi versenyeken egymás legnagyobb riválisa volt. Sok energiával és szenvedéllyel játszottak mindketten. Volt azonban egy pont, ami után azt érezték, hogy együtt kell játszaniuk. Tudták, ha mindketten megérzik az adrenalint, abból őrületes zenei káosz, improvizáció lesz, felrobban a színpad. Erre a robbanásra vágytak. A robbanások sorozata pedig meg is hozta számukra az igazi világhírt.
A formáció Budapesten is járt 2015 októberében. Útjukon zajos sikert arattak, hatalmas rajongótáboruk alakult ki. Bevallásuk szerint, meg kellett tanulniuk kezelni, hogy rengeteg ember közeledett hozzájuk barátsággal, köztük persze csalók is. Hauser hivatalos oldalain figyelmeztet is arra, hogy nevével sajnos visszaélések történnek.
Évente kétszáz fellépésük volt, hét, nyolc évig teljes gázzal száguldottak a világ színpadai között, mikor a művészek azt érezték, hogy már másra vágynak. Luka Šulić családot alapított, szeretett volna több időt tölteni a gyermekeivel, Stjepan Hauser pedig új utat keresett.
Visszanyúlt a klasszikus zenei alapokhoz és a kedvenc romantikus dallamait dolgozta fel szimfonikus zenekar kíséretében. A Pula Arénában készült koncertfelvételeknek, a sztár legnagyobb meglepetésére, minden képzeletet felülmúló sikere volt a videó megosztó oldalon, milliók nézték, kedvelték és kezdték el követni a művészt. Nagy felismerés volt számára, hogy az addig is hatalmas rajongói tábor, a klasszikus zene vonzásában milyen őrületes ütemben nő. Az önálló komolyzenei projektre hatalmas volt az igény. Albioni Adagio felvételével rekordot döntött, pár hónap alatt 13 millióan nézték meg.
Azért azt sem lehet elhallgatni, hogy a komolyzene mellett, tüzes tangókkal, romantikus filmzenékkel, flörtölős pillantásokkal csalogatta a nézőket. Játszott, és játszik ma is hajón, csónakban, hegytetőn, barlangban, vízesésben… Egy csinos énekesnővel a térdén, gyengéden összesimulva. Játszik szmokingban, szexi ingben, sportos pólóban, síruhában, és igen, alsógatyában is. Követőtábora pedig csak nő.
Hangszerét olykor egyszerűen csak „szerelmem”- nek nevezi, tökéletes szimbiózisban él vele. Ölbe veszi, gitárként pengeti, ölelgeti, még tancol is vele. Fantasztikus beleéléssel játszik bármilyen dallamot, legyen az pop sláger, filmzene, rock. Arca rezdüléseiben ott a kotta, a muzsika lényege, előadásában belső hangja szólal meg. A művész zongorán és gitáron is tud játszani, de a cselló hangja az, ami kiskora óta elbűvöli. Úgy fogalmazott: A cselló nemes, hangja a legközelebb áll az emberi hanghoz, és varázslatos a rezgése. Virtuóz, mint egy hegedű, de hangja mélyebb. Olyan mély is tud lenni, mit egy bőgő, de sokkal gazdagabb. Gyengéden, meghitten is tud szólni, de lehet erős és agresszív. Képes hosszú hangot tartani megszakítás nélkül, de torzítással őrültebben hangzik, mint egy elektromos gitár. Az ember úgy dobolhat rajta, mint egy ütőhangszeren. A cselló mindenre képes!
Hát igen, jó kezekben, mindenre képes. A fiatalember igazán vonzó, helyes, sármos, de ha az ember lehunyt szemmel hallgatja a játékát, akkor is hallja, hogy a hangszere énekel.
Hírek
