Maga lesz a férjem - Képes beszámoló a zenés vígjátékról

Nóti Károly- Márkus Alfréd- Nádasi László- Nemlaha György zenés vígjátékát 2020. október 4-én mutatta be a Karinthy Színház. Szabó P. Szilveszter rendezésében egy könnyed, szórakoztató, igényesen és ízlésesen színpadra állított szerelmi komédiát kap a közönség.

Kocsis Dénes, Miller Zoltán rajongók figyelem! Tessék kapni a számítógép után, és jegyet venni a Karinthy Színházba az előadásra! Semmi különösre nem kell számítani, csak a szerelemre. Szabó P. Szilveszter briliáns kis jelenetekben komponálta meg a szemek felnyílását a másikra, a szívek első közös dobbanását, az érzés fellángolását és azt a várva várt csókot, ami csak elcsattan a két legszebb, legpimaszabb, legédesebb ember között. Szabó P. Szilveszter pontosan tudja, hogy a hölgyek számára a legromantikusabb pillanat soha nem a tánc, hanem a táncot megelőző tétova érintés, és nem a csók, hanem a két ember közti fizikai távolság lassú legyőzése.

Máris cáfolom magam, hiszen igenis lehet számítani másra is. Egy végtelenül barátságos környezetre. Egy kicsi, de nagyon ízlésesen, polgári kultúrával beépített színpadra. Roppantul csinos, színeikben is harmonikus, elegáns, korhű szabásvonalakkal rendelkező jelmezekre, nem utolsó sorban cipőkre! Nem éppen közismert, de dallamaiban mindenképpen ismerős nótákra a századforduló utáni évtizedekből. Kicsit kuplés, kicsit sanzonos, táncdalos, de jó pár zenei ötlettel felturbózott melódia, mely zongorával, hegedűvel, gitárral, dobokkal van a helyszínen kísérve. Nagyon hangulatos, mikor néhány méterre az ember fülétől hegedűn csendül fel a valcer. Számíthatunk a térbe illeszkedő koreográfiára, jó kis szóló számokra és egy csordultig romantikus majdnem keringőre és keringőre.

A darab, Nótihoz méltón, tele van kabaréba illő félreértéssel, komikus ötlettel, remek párbeszéddel, dinamikus színpadi fordulattal, és jó poénokkal. A mai szövegváltozatot Nemlaha Györgynek köszönheti az előadás.

A nézők fantasztikusan jó játékot fognak látni a tapasztalt művészek által. Gyönyörű, csinos, üde fiatal művésznőket, és sármos fiatalembereket. Akik nincsenek könnyű helyzetben, mert az 1938-as filmfeldolgozás nyomán, olyan elődök árnyéka vetül rájuk, mint Ágay Irén, Jávor Pál, Kabos Gyula, Csortos Gyula, Kiss Manyi, Sulyok Mária.

Erdélyi Tímea, Margit szerepében, arcvonásaiban és vékony alakjában jól testesíti meg a merész, önálló, függetlenedni vágyó nőt. Ha fekete-fehér kópián látnánk játékát, könnyen megtéveszthetne bennünket, annyira beleillik a 30-as évek világába. Jenes Kitti csodaszépen énekel, hitelesen alakítja a Bobby után epekedő Veronikát. Banovits Vivianne Mimi szerepében szépségével hódít. Nagyon imponáló volt a lányokból áradó belső tűz.

Kocsis Dénest láthatta már a közönség Rómeóként. Drámában a Dorien Gray címszerepében. Megrázó alakítást nyújtott az Elisabeth musicalben Halálként. Játszott táncos-komikus szerepkörben. Sokoldalúságát ezzel a „bonviván” figurával is bizonyította, csodálatosan énekel, jól táncol, és mondjuk meg őszintén, könnyű vele szerelembe esni. Régi munkakapcsolat fűzi Szabó P. Szilveszterhez. 

Miller Zoltán fantasztikus pályát tudhat magáénak.  Számtalan szinkron szerep, jelentős színpadi szerepek a Madách Színházban, a József Attila Színházban. Bobby, az amerikai csábító karakterét aprólékosan kidolgozta. Bobby maga az életre kelt karikatúra, egy képregényhős, és rengeteg nevetés forrása.

Aki a Szabónét játszó Kocsis Juditot a Drága örökösök című sorozatból ismeri csupán, nem is tudhatja, milyen fantasztikusan énekel és táncol a művésznő. Csodálatos komika a darabban, élettapasztalattal, iróniával megfogalmazott, maró mondatai, melyeket a házasság intézményére tesz, megmosolyogtatják a nézőket, de tükröt tartanak a fájdalmas valóság elé. Méltó partnere volt Németh Gábor. Jó pszichiáter módjára a pácienseivel nem vitatkozik, mindent rájuk hagy, csak éppen kidobatja őket a Pusztaszeri Kornél által megformált Demeterrel. Igazán mulatságos pillanatokat szerez nekünk Szilveszter, a lakáj szerepében Lázár Balázs.

A Maga lesz a férjem, egy habkönnyű zenés vígjáték. Nem habkönnyű azonban a kor, amelyben született. 1937, a II. Világháború előszobája. Elképzelni is nehéz, hogy ezek az alkotók, akik maguk is elszenvedték a kor minden üldöztetését, nehézségét, fájdalmát, hogyan tudtak ilyen önfeledt szórakozást nyújtani közönségüknek.

A tapsrendben Szabó P. Szilveszter megköszönte a nézőknek, hogy a járványhelyzet ellenére is eljöttek megnézni az előadást. Idézte Karinthy Mártont, miszerint „Kétféle színész létezik, aki már játszott a Karinthy Színházban…”- és ennek megfelelően köszöntötte a most először színpadra lépő, most már új karinthy-s művészeket. Köszönte a munkát asszisztensének Hűbér Tündének, a díszlet- és jelmeztervező Csík Györgynek, a koreográfus Vislóczky Szabolcsnak, a szövegkönyv írójának Nemlaha Györgynek, a darab zenei vezetőjének Fekete Marinak. A közönséget pedig arra kérte, nézzék, szeressék az előadást.  Én pedig boldogan tolmácsolom ezt a kérést, mert ahogyan a háborús időkben, járvány idején is kell egy kis felhőtlen szórakozás.

Jegyvásárlás

Jagri Ágnes
Fotó: Petró Adri

[2020.10.06.]