Mit érdemes tudni az illóolajok kapcsán?

Az illóolajok használata évszázados, sőt, évezredes múltra tekint vissza. Ma aromaterápiának nevezzük. Amellett, hogy egy jó illat emlékeket idézhet fel, javítja a közérzetet, az egészségmegőrzésben is szerepet játszik. Növényekből vonják ki őket, a végeredmény pedig vízzel nem keverhető, tömény, drága olaj, amelyet gyakran hamisítanak - pont a drágasága miatt.

A növények alig néhány százaléka tartalmaz például illóolajat, ezért nem lehet számtalanfélét találni a polcokon. Kényes anyagokról beszélünk, hiszen érzékenyek a hőre és a fényre, állaguk, minőségük jelentősen változhat. Szobahőmérsékleten gyorsan párolognak, ezért van jelentős illatosító hatásuk. Általában színtelenek, de párolgás után foltot hagyhatnak, hiszen az ártatlan, hófehér kamilla olyan anyagot tartalmaz, amely sárga foltot hagy maga után. 

Az illóolajokat használja a kozmetikai ipar, a gyógyszeripar, illetve az alternatív gyógyászat. Utóbbi egészen az ókorra vezethető vissza, hiszen már akkor észrevették, hogy egyes illatok mekkora befolyással bírnak. A vallási ünnepek elengedhetetlen kelléke volt a tömjén (néhol ma is), a mirha, ilyenkor az emberek a saját testüket is illatosították. A szantál, a ciprus, cédrus, a rózsa mind felkerült az emberi bőrre. Szemiramisz függőkertje legendássá vált - innen, Babilonból terítették az illatos növényeket szerte Ázsiában.

Az illóolajak hatása

Az ókori Egyiptomban a mumifikáláshoz használtak illóolajokat, mert addigra tudták, hogy baktériumölő hatásuk is van. Ők voltak az elsők, akik a halottak mellett az élőket is részesítették aromaterápiában: a forró, sivatagi körülmények megviselték az ott élők bőrét, ezért azt ápolni kellett. Szerecsendiót, sáfrányt, vöröshagymát, fokhagymát, bazsalikomot használtak, hogy a jó illat mellett az egészségüket is biztosítsák. A rómaiaknál Galénosz 473 növényi eredetű készítményt jegyzett fel. A kedvencük a zsálya volt, mindenhatónak gondolták.

A pestisjárvány idején a doktorok az ijesztő, csőrös álarcukba gyógynövényeket tettek. Így előzték meg a fertőzést, hiszen úgy gondolták, a csőrbe tömködött növények kipárolgása baktériumölő hatású. Érdekes módon a modern korban is megjelent a növények levegőfertőtlenítő hatása: a Covid-járvány újra népszerűvé tette a citrusos-mentolos párologtatást, hogy a levegőben terjedő vírusok fehérjeburkát semlegesítsék.

Melyiket mire?

A VitaMiniVilág rengeteg illóolajat kínál, a citrusos olajok fertőtlenítésre jók. Emellett nyugtató, feszültségoldó hatásuk van. A borsmenta a mentális frissesség záloga, egy szippantás a mentolos levegőbe, és az agy máris járni kezd.

Az eukaliptusz frissít, élénkít, tisztítja a légutakat. Szaunázáskor kimondottan ajánlott a használata. A fahéj melegítő hatású, fokozza a vérbőséget, így például testtekercseléses kezelésekkor is lehet alkalmazni. Nem mellesleg a karácsony egyik legjellegzetesebb illata.

A levendula pedig igazi aduász, minden helyzetben alkalmazható. 

[2021.10.18.]