Rozsda Lovag és Fránya Frida - családi musical Bozsik Yvette rendezésében
A népszerű német mesesorozatból Felix Janosa magyar származású zeneszerző készített musicalt, dalra fakasztva a történet szereplőit. Az előadás bemutatója december 10-én lesz a Kálmán Imre Teátrumban.
A Budapesti Operettszínház sajtóesemény megnyitásaként a Rozsda Lovag dala csendült fel Kelemen Fanni, Laki Péter, Dénes Viktor és Erdős Attila előadásában.
Elsőként Kiss-B. Atilla főigazgató köszöntötte a sajtótájékoztató résztvevőit: „Egyáltalán nem költői az a kérdés, hogy öt év múlva, tíz év múlva kik ülnek majd a Budapesti Operettszínház nézőterén. Jelen pillanatban büszkén jelenthetjük ki, hogy a Budapesti Operettszínház rendelkezik egy nagyon masszív, nagyon hűséges törzsközönséggel, akik estéről-estére visszajárnak az Operettszínházba. Teltház előtt játsszuk az előadásinkat, még most így covididejénis. Nemrég részt vettem egy olyan Hegedűs a háztetőn előadáson, amelyen fiatalok ültek, ifjúsági diákbérletben adtuk az előadást, óriási volt a hangulat, úgy ujjongtak a diákok, ahogy csak ők képesek. - folytatta a Főigazgató. Az is megnyugtató, hogy a Lázár Ervin Program keretében megvalósított előadásainkon is nagy a siker, nagyon szeretik a diákok az előadásainkat. Most viszont a legkisebbeket, a legfiatalabbakat akarjuk magunkhoz édesgetni, beszoktatni a Budapesti Operettszínházba. Ők a legőszintébbek, ők csak akkor fognak ide visszatérni szívesen, hogyha valami olyat kaptak tőlünk, amit máshol nem. Kedvükre való mesét kínálunk, magas minőségi megfogalmazásban. Bozsik Yvette varázslatosan tud mesélni, még felnőtteknek is, gyerekeknek aztán pláne. Vati Tamás díszletei a maguk egyszerűségében pontosan olyanok lesznek, amilyeneket a gyerekek nagyon szeretnek. Ők maguk is szívesen belebújnának ezekbe a díszletekbe, bútorokba, szívesen belaknák majd ezeket a tereket. Berzsenyi Krisztina jelmezei pedig megint valami csodával határos módon ilyen formagazdagok, színgazdagok, színesek, varázslatosak lesznek, látni fogják őket. A produkcióban szereplő fellépő művészek szintén fiatalok, közel fognak állni majd a gyerekek lelkéhez, a gyerekek nagyon fogják majd őket kedvelni. Én nagyon bízom abban, hogy egy emlékezetes, maradandó élményben gazdag produkcióval fogunk kedveskedni a legfiatalabbaknak!”
A Rozsdalovag című mese, eredeti német nevén Ritter Rost 1987-ben látta meg a napvilágot, és Németországban ma már a kultikus gyerekkönyvek egyik klasszikusának számít. Magyarországon eddig három része jelent meg: A Rozsda Lovag, A Rozsda Lovag és a kísértet és A Rozsda Lovag és Fránya Frida címmel. A mesesorozatból animációs családi mozifilm is készült, a filmet a magyar mozik is játsszák, továbbá 3D-s számítógépes animációs sorozat is, amelyet Magyarországon az m2 televíziós csatorna sugárzott. A népszerű német mesesorozatból Felix Janosa magyar származású zeneszerző készített musicalt, dalra fakasztva a történet szereplőit. A Rozsda Lovag és Fránya Frida című kötet 2011-ben látott napvilágot magyarul, a kötethez tartozó CD-melléklet hangfelvétele a Budapesti Operettszínház színművészeinek közreműködésével készült, a mesélő Jakab Csaba volt. Bozsik Yvette, a Rozsda Lovag és Fránya Frida című előadás Kossuth-díjas rendező-koreográfusa már többször is megrendezte a művet, a német jogtulajdonosok neki adták a magyarországi színpadi rendezés állandó jogát. A rendező a sajtóeseményen arról beszélt, hogy régi vágya teljesült azzal, hogy a Kálmán Imre Teátrum ékszerdobozra emlékeztető terében rendezhet:
„A Rozsda Lovag karaktere azért fontos, mert a magyar népmesékben is ott van a legkisebb, legszegényebb fiú, aki nem feltétlenül az erejével éri el a célját, hanem inkább a furfangjával, kedvességével és bátorságával. A bátorság nem feltétlenül a legerősebb emberek tulajdonsága, szerintem a bátorság, az egy belső elhatározás, egy tudatszint. A Rozsda Lovag egy olyan karakter, aki nagyon kedves, néha ügyefogyott, a commedia dell'arte kifejezésével élve ő a Pierrot, tehát egy bohóc karakter, aki egyébként mindig is nagyon közel állt a gyerekekhez.” (Bozsik Yvette)
A továbbiakban a Merre van Koksz? című dal hangzott el Nádasi Veronika és Peller Anna előadásában, ezt követte később az Érj utol te Fránya! című produkció Nádasi Veronika és Pacskó Dorka előadásában.
Az előadás jelmeztervezője, Berzsenyi Krisztina arról beszélt, hogy a vicces és kedves karakterek szivacstöméses formákkal, furcsa fejdíszekkel jelennek meg majd a színpadon, olyan látványt nyújtva, mintha rajzolva, festve lennének. „Először is abból indultam ki, hogy a mai világ gyerekeit nagyon-nagyon sok vizuális inger éri, ezért a jelmezeket intenzív színekben és formákkal képzeltem el és persze rengeteg humorral.” (Berzsenyi Krisztina)
Vati Tamás díszlettervező a környezettudatosságot mint az előadás egyik fő motívumát emelte ki: „Rozsda Lovagnak egy májkrémes doboz a bútora, az ágya pedig egy szardíniásdoboz, hiszen az előadás díszletvilága kidobált tárgyakból építkezik. Szeretgetnünk és szerelgetnünk kell a régi tárgyainkat, nem azonnal kidobni azt a terméket, ami úgy néz ki elsőre, hogy teljesen tönkrement. Meg kell próbálnunk megjavítani és újrahasznosítani mindazt, ami régi!”
Tassonyi Zsolt karmester, az előadás zenei vezetője arról beszélt: „Nagyon-nagyon széles spektrumú a zenei műfajok meghatározása a Rozsda Lovagban, a stilizált barokk zenétől a rappzenéig minden megszólal benne. Nagyon nagy felelősségünk van abban, hogy a gyerekek milyen zenét hallanak. Tehát ezeknél a műfajoknál egyértelmű, hogy a stilizált barokk zene az csak jó minőségben szólalhat meg, de egy popzene, rappzene, rockzene esetében már válogatni kell. Meg kell találnunk azt a hangzásvilágot, amellyel első hallásra a kis fülük ne a rossz rockzenét hallja, ne a rossz mai popzenét, hanem az igényes hangszerelésűeket.”
A sajtótájékoztatót a Rablók vagyunk című dal zárta Langer Soma, Kator Bálint és Petridisz Hrisztosz előadásában.
Hírek
