Bemutatták az Örök hűség című színházfilmet

Az Örök hűség című színházfilm a Budapesti Operettszínház és a KraatsFilm Kft. koprodukciójában, a Nemzeti Filmintézet és a MÁV Zrt. támogatásával jött létre - Iványi Marcell rendezésében - olyan neves művészek főszereplésével mint Janza Kata, Gubik Petra, Földes Tamás, Dénes Viktor, Sándor Péter, Oszvald Marika, Csuha Lajos, Mészáros Árpád Zsolt valamint a 12 éves Németh Marcell, akinek ez az első filmes alakítása.

A Budapesti Operettszínházban tartott ünnepélyes filmvetítést Kiss-B. Atilla főigazgató, Karinthy Frigyes Levél kisfiamnak - Trianon napjára című leveléből vett idézettel nyitotta meg:

„De nem mondtam ki azt a szót soha. És most már nem is tudom kimondani, csak ennyit: valami fáj, ami nincs. Valamikor hallani fogsz majd az életnek egy fájdalmas csodájáról – arról, hogy akinek levágták a kezét és a lábát, sokáig érzi még sajogni az ujjakat, amik nincsenek. Ha ezt hallod majd: Kolozsvár, és ezt: Erdély, és ezt: Kárpátok – meg fogod tudni, mire gondoltam.”  Később hozzátette: „Istené a dicsőség, hogy ez a film megszületett, én csak eszköze vagyok a Gondviselésnek. Örülök, hogy részem lehetett abban, hogy ez az alkotás létrejöhessen.”

A filmet a trianoni békediktátum aláírásának évfordulóján vetíti a Duna Televízió, a szerződés aláírásának majdnem percre pontos időpontját felidézve, 2022. június 4-én 15 óra 41 perctől. Színházfilmről beszélünk, amikor a film egy színpadi mű dramaturgiáját követi, annak történetét képekben meséli el.

Az eredeti színpadi mű Dolhai Attila ötlete alapján és dalszövegeivel, Cári Tibor zenéjével született meg 2020-ban, a tavaszi bezártság időszakában, a trianoni békediktátum aláírásának 100. évfordulójára.

Az Örök hűség című színházfilm forgatására 2021 novemberében került sor, a film hangulatát, színvilágát meghatározta a tizenegy napon át tartó ködös, nyirkos, esős időjárás.  

„Nagy ünnep ez a nap számomra, hiszen sokan és sokat dolgoztunk a filmen! Sok embernek kell köszönetet mondanom, de engedjék meg, hogy két embert kiemeljek. Elsősorban Kiss-B. Atillának szeretném megköszönni, hogy a film elkészítéséhez megteremtette a lehetőséget, ápolta, gondozta és összehozta ezt a kiváló csapatot, valamint azt, hogy a Szétszakítottak ötletét Iványi Marcell rendezőre bízta. Nem is gondoltam volna, hogy a Szétszakítottakból ilyen csodálatos színházfilm fog készülni.  Boldog vagyok, hogy annak idején Pintér Tamás és Dankó István felhívta a figyelmemet Dér Zoltán matematika-fizika tanár, polihisztor feljegyzéseire, köszönöm nekik ezúton is!” - fogalmazott Dolhai Attila a vetítés után.

Iványi Marcell rendező és Németh Ákos forgatókönyvíró abból a - kevéssé ismert - történelmi tényből indult ki, hogy Magyarország jelenlegi határait a történelmi Nagy-Magyarország vasúthálózatának megcsonkításával alakították ki, hogy minél jobban lebénítsák az országot - így vált a vonat, a vasút, a vasúti hálózatok finom erezete az Örök hűség központi motívumává. Ezt a szimbólumot testesíti meg a filmben a makettvasút.

„A történet meghatározó pillanataihoz kapcsolódik a mesélő kisöcs, Misike játéka a makettvasúttal. A kis korabeli mozdonyt és tartozékait, vaalmint a makettasztalt egy komoly szakember, Rudi bácsi adta kölcsön, akinél többször jártunk, sokat beszélgettünk.” - fogalmazott a rendező és megköszönte a teljes stáb munkáját. „A színházfilm egy színházi műből készülő film, így nem egy szobában játszódik, nem egy darab díszletben, hanem egy világban, de abban a világban, amit az a színpadi mű ad, és nem kalandozik el máshova. Képekben meséli el a történetet, színházi dramaturgiával.” (Iványi Marcell)

A film története valós eseményeken alapul, ezeket a főhős Dér Zoltán - a filmben a legidősebb testvér, Bor Miklós - fiatalemberként, temesvári lakosként, magyar állampolgárként élte át, és beszélte el visszaemlékezéseiben: a világháború végét, a háborús vereséget és következményeit, ami korábban elképzelhetetlen volt, és kataklizmaként rázta meg nemcsak az országot, de az ő személyes életét is; Magyarország széthullását, szülővárosa, Temesvár előbb szerb, majd román megszállását, végleges elcsatolását, családja menekültté és nincstelenné válását.

Németh Ákos szerint: „A forgatókönyv célja az volt, hogy a nagypolitikai történéseket egy eltűnt világ nézőpontjából, hétköznapi emberek történetén át mutassa be, ennek érdekében szeretnénk ábrázolni a kort, a helyszínt és a társadalmi státuszt, ahonnan a főhősök indultak, és amely szemszögből adott pillanatban a változás előre elképzelhetetlen mértékű. Polgári jólét, évszázados tradíciók napi gyakorlása, nagyhatalmi tudat, létbiztonság foszlik szinte egyik hónapról a másikra semmivé. Ez a nemzeti tragédia egyre távolabb kerül tőlünk időben, személyes átélői, akik még emlékeket őriznek és adhatnak tovább, már nagyon kevesen vannak. Dér Zoltán emlékei, amelyek nem több és nem kevesebb viszontagságot mutatnak be, mint ami kortársai közül a többségnek kijutott, alkalmasak arra, hogy dramaturgiai átalakítással újabb nemzedékekkel ismertessék meg a kort, szerezzenek ne csupán ismereteket, hanem az első kézből származó beszámolón át szinte tapasztalatokat arról, ami néhány generációval korábban országunkban és országunkkal történt.”

A film egy fiatal, Budapesten tanuló pozsonyi lány, Ibolya, valamint a temesvári Bor család egyik fiúgyermekének, Miklósnak a kapcsolatát mutatja be, amely szokványos időkben, szokványos körülmények között házasságban, polgári miliőben zajló átlagos családi életben teljesedne ki. A történet szerint a fiatalok, jobbára a háborús körülmények miatt arra kényszerülnek, hogy elváljanak, elszakadjanak egymástól, az időbeli és térbeli korlát győz. Az ő személyes sorsuk, a huszonévesek kapcsolata, szakítása mögött egész országrészek egymástól való búcsúja húzódik meg, amelyet a film kulisszaként használ, és a személyesség mögött folyamatosan nyilvánvalóvá tesz.

A forgatások változatos helyszíneken zajlottak: a legtöbb jelenetnek a film főtámogatója, a MÁV Zrt. és a MÁV Nosztalgia jóvoltából a Magyar Vasúttörténeti Park adott teret. Az ott található korabeli szerelvények, a mozdonyfordító és a fűtőház szolgáltak a történet háttereként, megidézve azt a nehéz időszakot, amelyet vagonlakóként élt át a menekülő család. Fontos helyszín volt a Rákospalota-Újpest vasútállomás is, a lakásbelső-jelenetek pedig műteremben készültek, Cziegler Balázs díszlettervező tervei alapján. A látványelemeket Vati Tamás készítette, a koreográfia Gombai Szabolcs munkája, a film operatőre Tóth Zsolt. Dolhai Attila szerepét, a Vasutast a forgatókönyvírás alatt az író és a rendező alakították ki. A színművész elfogadta, és örömmel formálta meg a szerepet.

„Az Örök hűség forgatásait odaadó színészi és stábmunka, lovak, kaszkadőrök, hideg és eső, sok füst és két színészi beugrás - az egyik másfél óra alatt – tették feledhetetlenné. A zene- és énekfelvételek 2021-ben zajlottak a Budapesti Operettszínházban Bolba Tamás zenei rendező vezetésével. Az utolsó forgatási napon az utolsó snitt „Dolhai Attila mint Vasutas melengeti kezét a tűznél” kép volt, az utolsó csapó száma 665.  A vágás Somogy megyében, a Deseda-tó partján folyt, a hangi utómunka szintén Somogy megyében, Tabon történt, a vágó Lőrincz Attila és a hangmérnök Péterffy Máté ugyanis somogyiak.” - mesélte Iványi Marcell.

A mű zeneszerzője, Cári Tibor – a Ruben Brandt, a gyűjtő című film komponistája – kortalan zenét képzelt el a filmhez: dallamvilága a kamarazenétől egészen a szimfonikus hangzásig terjed, kiemelve a történet líraiságát és drámaiságát, a filmben elhangzó 13 dal a klasszikus musicalek irányába mutat, de a filmes műfajhoz elengedhetetlenül szükséges kísérőzenéket is komponált a szerző. A dalszövegeket Dolhai Attila jegyzi.

A filmet 2022. június 4-én 15 óra 41 perctől vetíti a Duna Televízió a trianoni békediktátum aláírásának évfordulóján.

Budapesti Operettszínház
Kiemelt kép:Budapesti Operettszínház 

[2022.05.29.]