Tört ritmusok, súlyos riffek - megérkezett Nickmann Ákos Completion of Freedomja

Első - „Completion of Freedom”-ra keresztelt – szólóalbumának alkotói folyamatairól kérdeztük Nickmann Ákost. Tört ritmusok, súlyos riffek, váratlan megoldások: lássuk!

Hol készült a lemez?

Teljesen homemade az egész, minden hangot otthon vettem fel/midiztem, teljesen amatőr körülmények között. Nincs túlfinomítva, nem túl steril, nekem így “jobban él”. Úgy érzem, hogy a nyersségének megvan a szépsége, mint ahogy például a legelső Limp Bizkit lemeznek is meg volt. Nyilván ez most nem trendi, de én így szeretem. Én akartam megcsinálni teljesen egyedül, ha már így alakult, hogy egyedül kell megcsinálni.

 Ezt kifejtenéd?

Volt egy - az a tipikus „szerelemgyerek” - zenekarom tinikorom végétől úgy 21 éves koromig, kb. 2010-ig tartott. Iszonyúan sajnáltam, hogy feloszlott. A “Completion of Freedom”-on még ebből az időszakból is vannak dalok, egészen pontosan 3 darab, amikben konkrétan azóta egy hanghoz nem nyúltam azon túl, hogy alapvetően 6-húros gitárra íródtak. Plusz 1 olyan track is van ezeken felül, amiben csak a verse-t cseréltem ki úgy fél évvel ezelőtt, de minden más adott volt 10+ éve. Szóval tényleg rohadt régről indul ez a sztori. Néhány dalhoz még szöveg és énekdallam is volt, de aztán végül mind instrumentális maradt.

 Azta! Hogy-hogy ennyit váratott magára, hogy nagyobb körben is hallhatóvá tedd ezt a projectet?

Az elmúlt 12 év legkedvencebb/számomra legtöbbet jelentő ötleteit gyűjtöttem itt össze. Rengeteget próbálkoztam megfelelő zenészeket találni mindehhez, de sajnos ez eddig nem jött össze. Ez idő alatt rengeteg különleges életszakaszon mentem át és volt, hogy a gitározás/a metalzene háttérbe szorult. Meg fogsz lepődni: egy pár éves „hobbirap-karrier” is becsúszott szimplán szórakozásból pár barátommal. 12 éves korom óta rengeteg dolog változott, de az örök, hogy imádom a rap-et és az eszes-húzós metal zenéket. Egyébként, ha megfigyeled, a verse-k majdhogynem mindig rappelhető gitártémák; persze a dobot is ehhez sok helyen egyszerűsíteni kellene.

 Miért a Completion of Freedom-ot választottad lemezcímként?

2010 környéke elég brutál eseményeket hozott, viszont hatalmas tettvágy volt bennem, ami az alkotást és a zenélést illeti. Emellett a kreativitásom akkoriban aztán tényleg csúcsra járt. Így történt, hogy kb. 21 évesen „kiszaladt a kezeimből” a Completion of Freedom című dal is. Éreztem, hogy ez nagyon más, itt valami nagyon egyben van, ilyen még nem volt korábban.

Megmutattam a közeli barátoknak és mindenkiből hasonlókat váltott ki. Nagyon belém égett ez az élmény. Azóta is azt érzem, hogy ekkor definiálódott igazán, ki is vagyok, mit is akarok, mint gitáros. Totális zenei szabadság, ami felrúg minden klisés szerkezetet. Ezért kapta ezt a címet a dal és végül a lemez is. Itt semmi nem azért történik, hogy közérthetőbb/hallgatottabb/befogadhatóbb legyen.

Egy kicsit “intimebb” kérdés: került “töltelékszám” a lemezre?

Dehogy. Nagyon kritikus vagyok magammal szemben. Csak olyan dal került fel, amit kimagaslónak érzek és érzek benne valami extrát, vagy valamiért sokat jelent. Vagy 10 albumnyi dalvázlat hever még otthon, amik lehet, hogy örökké ebben a státuszban is maradnak. Lehetett volna ez egy sokkal terjedelmesebb anyag is, de valamiért így érzem kereknek.

Említetted, hogy a címadó számnak hogyan adtál címet. Hogy történt ez a többi dal esetében? És miért angolul?

Mindig utólag és teljesen impulzívan. Miután megírtam az adott dalt, megpróbáltam elvonatkoztatni az addigi folyamatoktól és csak hallgatni, átélni, mi is történik, mit is vált ki belőlem. Legjellemzőbb talán, hogy miközben hallgattam, eszembe juttatta, mik történtek körülöttem akkoriban, amikor írtam, így a cím is erre utal. 

Talán ez csak a „Finale”-re nem igaz. Ott a dal főtémáját egy Pócsi Pistivel (Hét Jel) folytatott zenemutogatósdi ihlette, majd kb. egy évig pihent a „fiókban”, de tudtam, hogy ezzel akarom majd zárni a lemezt. Sőt azt is tudtam, hogy egy sulykolós, végtelenített fade-outtal akarok majd “kicsekkolni”. Ez talán a legtudatosabban megírt szerzemény a lemezen, aminek előbb volt meg a funkciója (finálé), mint maga a dal. 

És hogy miért angolul? Ha már így alakult, hogy instrumentális a lemez, ezzel teljesen nyelvfüggetlenné vált. Így itt is érvényessé válik a teljes szabadság korlátok nélkül.

Volt tudatosság a dalok sorrendjének kiválasztásában? Ez egy időrendi sorrend esetleg?

Nem időrendi és csak a legvégén került képbe a tudatosság. A legrégebbi dal pl. az utolsó előtti „Y”, a 3. legújabb a „Vibe Rodeo” és az „Intro” is későbbi, úgy másfél éves lehet, pedig az “Invade”, amihez íródott, legalább 10 éves. 

A tudatosság pedig ott jött a képbe, amikor az első 8 trekk sorrendje már magától adott volt, de éreztem, hogy a - legkomorabb - „Scars” és a „Finale” közé – ami akkor még csak terv volt – kellene egy oldottabb hangulatú szám. Ez volt az egyetlen tudatos lépés a sorrend meghatározásakor. Meg persze az “Intro”, de azon nyilván nem kellett gondolkodni, hova pozícionáljam.

Ki tudsz emelni mondjuk 3 dalt a címadón kívül, amiket személyes kedvenceidnek neveznél?

Huhh, talán: Reformed Addict, Invade, Finale.

Miért November 5-öt választottad a megjelenés dátumának?

Nyár utolsó napjaiban fejeztem be a felvételeket, de időt akartam hagyni a megjelenés előkészületeinek és az utómunkának. Emellett filmmániás vagyok és ahogy tervezgettem és nézegettem a naptárat, eszembe jutott a dátum láttán a „V for Vendetta” című film és az üzenete. Nem spoilereznék, de amikor Natalie Portman kilép az esőre az azt megelőző eseménysort követően, ott következik be az a totális felszabadulás és szabadságérzet, amihez hasonlót a címadó dal megírásánál éreztem. És ugye a film sztorija kapcsán a November 5-e egy jelentős dátum, így esett erre a választásom. 

Plusz egy adalék, hogy a borítón felhasznált artwork színösszeállítása teljesen megegyezik a filmplakátéval. Ez a piros-fekete-fehér kombó gyerekkorom óta elkísér; fel nem merült bennem, hogy más szín szóba jöhet.

Milyen tartalmakkal készülsz a lemez kapcsán?

Egy dolog fix: minden dalról felkerül majd playthrough videó a youtube-csatornámra. Nézzetek majd rájuk!

Mikor hallhatunk rólad legközelebb?

Nagyon hamar! Kövessetek Facebook-on és nem maradtok le semmiről.
Ten Big Toys ügy lesz, annyit elárulok! És nem kell rá sokat várni.

A teljes lemez meghallgatható Spotify-on:

https://open.spotify.com/artist/74XckUYUWvKzbP8h4m8ezS

Youtube: https://www.youtube.com/user/AkosNickmann

Facebook: https://www.facebook.com/AkosNickmannOfficial/

Instagram: https://www.instagram.com/akosnickmann/

Ten Big Toys: https://www.facebook.com/tenbigtoys

[2022.11.09.]