Megszokott alapok, slágergyanús számok Carameltől
Te vagy aki kell: egy lányhoz szól, aki kell neki. A dal végén megtudjuk, hogy a lányt ugyanúgy hibáztatja, mint saját magát, de neki még van remény.
Aki mindig remél: kicsit olyan mintha Craig David lenne. Egy reménytelenül reménykedőről szól. Talán nem is éri meg reménykedni??? Az éjjel végét várja, hogy ne kelljen tovább várni, talán a reggel jót hoz számára...
Nézz a tükörbe
Nézz a tükörbe: egy nagyon szép dal. Nem csak a dallam, sokkal inkább a szöveg miatt. Azokhoz szól leginkább, akik senkiknek, keveseknek érzik magukat. Felszólítja őket, hogy nézzenek tükörbe és lássák meg a jó dolgokat, hogy bízzanak Istenben, higgyenek egy jobb életben, és ne zárkózzanak el a barátok elől, hisz ha jók másokhoz, hozzájuk is sokkal többen fognak szeretettel fordulni. Egyik legszebb sora a dalnak: „…s igaz ember nem hamis szívű báb…”
The collector egy újabb extra darab és még Esztert is hallhatjuk benne, igaz kezdetben csak vokalistaként, de a végén már versszakot kap. Ez például, egyike azoknak a daloknak, ahol meg tudok említeni ismert külföldi énekest. Ő pedig nem más, mint Justin Timberlake. Az eleje kicsit olyan mintha az ő száma lenne. Extra, mivel angol nyelvű, de csak az eleje. Gondolná az, aki nem figyel eléggé. Hiszen úgy van összevágva a következő számmal, hogy úgy hangzik, mintha az egy, és ugyanazon nóta lenne. De nem az. Szóval az említett The collector angol nyelvű, elejétől a végéig az. És azonnal jön a magyar szövegű,
Te vagy a világ című felvétel. Egy, Te vagy aki kell, már szerepelt a lemezen, kicsit talán hasonlít is rá, de ez egy másik dal (más ritmussal, más hangszerekkel). ám Caramelt ismerve a lány akihez szól egy és ugyanaz: Bartók Eszter. Ám itt nincs remény és csalódás csak szép tiszta szerelmi vallomás.
Ne ébressz fel: kicsit olyan érzésem volt, mintha Eszter: Elefántdal című nótáját hallanám átdolgozva, talán a hangszer, a szájharmónika miatt.
My confession: Az első percet hallva remélem, hogy csak ének lesz végig, de aztán nem. Az itt elinduló zene leginkább Alicia Keys-re emlékeztet. A dalszöveg szintén angol, ám most, az előzővel ellentétben csak összesen körülbelül 3 mondatból áll, tagolástól függően. Merengő, gondolkodó a szöveg szerint azonban boldog…
Külön kiemelném Gátos Ivánt, aki az egész lemezen végig zongorázott, valamint a zeneszerzőknek, hogy ilyen szép zongorakíséretet írtak a dalokhoz. Megemlíteném még az utolsó dalt. Az eleje egy imához hasonlít, már a cím is árulkodik: Krisztus Urunknak áldott születésén. Majd átmegy jazz stílusba, elsőre néztem egyet, de nem rossz: zeneileg mindenképpen kiváló.
Várjuk a fejlődést
Összegzésnek fejlettebb, kiforrottabb, mint az első lemeze, már-már Caramel-es, de még azért kell a fejlődés, hogy a harmadik lemez már ne hasonlítson senkire, csak és kizárólag Molnár Ferenc stílusát és dalvilágát mutassa be.
Pernyész Kitti
[2007.04.03.]
Hírek
