XIII. KOTTA Fesztivál

Péntek, 2. nap

A pénteki nap igencsak jónak ígérkezett, most is kimentünk már 1 óra körül, hogy szétnézzünk. Nem volt sokkal nagyobb a tömeg, és az általános fáradtság és másnaposság ült ki az arcokra… A Teraszon ekkor fedeztem fel, hogy van hennafestés is. Bár az árak elég borsosak voltak (200-7000 Ft), nagy ábrafelhozatallal rendelkezett a kézműves leányzó, sőt lehetőség nyílt saját magunk által kreált motívumok felvitelére is. És felbukkant egy másik stand is, ahol szintén teszteket tölthettünk ki, például Agresszivitás szintmérő, és Mekkora rocker Ön? A Jazzbárban már délután 2-től elkezdődtek a filmvetítések, ma a Némó nyomábant, a Kóla, puska, sültkrumplit, és a Kontrollt nézhették meg a fesztiválozók. A Zöld Teaházban pedig az ökopolitikáról, a Balkánról, valamint a Mount Blanc- ról hallhattak az érdeklődők.

A Soproni Ászok Színpadon a NONA, a Frogshow és a Sun Workshop lépett fel a koradélutáni órákban, a Debreceni Est Színpadon pedig többek között a Butterfly és a Relikvia volt hallható.

Este 7-től végre a helyi punkoknak is meglett az öröme, ugyanis az Alvin és a Mókusok kezdett el hangolni a Nagyszínpadon. Alvin és Viki most is aranyos volt, és még a koncert előtt beszélgettek az emberekkel és kiosztottak pár autogramot. Örültünk, hogy végre van egy olyan naPUNK, amikor nem esik az eső, és szárazon tombolhattunk. Alvinék főleg a régebbi számaikból válogattak, ami sokaknak bejött. A fellépés után a tagok készséggel adtak interjúkat, aláírásokat (előszeretettel testreJ ), és fényképezkedtek a rajongókkal.

Ezután a Heaven Street Seven-re tombolhattak a csíkos pólós és a banális szövegeket kedvelő emberkék. Ismét nagyon jól nyomták a srácok, és előkerültek a legnagyobb slágerek is (Csízbörger, Mozdulj, Hol van az a crazy srác?). Eközben a Kisszínpadon a keményebb zenére éhezők zúzhattak a Szeg, a Watch My Dying, a Cadaveres De Tortugas vagy a Cool Head Clan zenéjére. Majd egy kis bolondozás következett, ugyanis a Lyuhász Lyácint Bt. Lépett színpadra, ahol felismerhető volt a Spatzen Jodler Sextett néhány tagja is…

A KOTTA Fesztivál csúcspontja szerintem a KFT koncertje volt, a Soproni Színpadon 11 órakor. Laár András „jól belegitározott a fülünkbe, mert mi azt szeretjük”! A 4 nap alatt ekkor láttam a legnagyobb tömeget a színpad előtt. Fiatalok és idősebbek együtt buliztak, az ismerős dallamokra ritmusra ugrált a közönség. Az Afrika, és a Balatoni nyár hallatán szinte extázisba kerültek az emberek, az utolsó, lassú taktusoknál pedig előkerültek az öngyújtók is. A NEO-t nem néztem meg, csak messziről hallottam, de azt észleltem, hogy a fesztivál törzsközönsége nagymértékben átalakult… A koncert után ugyanis a Terasz átváltozott a diszkósok paradicsomává. Kicsit idegenül éreztem magam, de úgy látszott, a tömeg nagy része jól elvan, egy-két fiú gatyáig vetkőzött, és páran az asztalokon táncolva vezették le jókedvüket. De hajnali 3-4 körül már egész jó kis rock számok is mentek. Ismét hullafáradtan zuhantunk tehát az ágyba, alig várva az utolsó napot…

[2004.08.05.]