Zenerégész - Solti György

Zenerégész sorozatunkban leporoljuk a múlt emlékeit, és felidézzük a mai dátum legemlékezetesebb zenei eseményeit. Tekintsük meg, mi történt október 21-én!

Ma Orsolya, Zsolt, Kende, Klementina, Celina, Hiláriusz, Orsika napja van.

Ezen a napon született Solti György 1912-ben, Budapesten. A kiváló karmester 1927 -31 között végezte Zeneakadémiai tanulmányait, zongora- és zeneszerzés szakon - tanárai Bartók Béla, Dohnányi Ernő és Kodály Zoltán voltak. Első koncertjén zongoristaként debütált, majd hamarosan a Magyar Állami Operaház karmestere lett. Ő volt Toscanini másodkarmestere 1937-ben a Salzburgi Fesztiválon.

A művész a második világháború előtt Svájcba menekült és ismét zongoristaként szerepelt. 1942-ben megnyerte Genfben a zongoristáknak rendezett nemzetközi versenyt. 1946-ban az amerikai katonai közigazgatási kormány meghívására Münchenben Beethoven Fidelio című operáját vezényelte, mellyel akkora sikert aratott, hogy felajánlották neki a Bajorországi Állami Opera zeneigazgatói posztját. Hat évig ült az igazgatói székben - felélesztette a Salzburgi Ünnepi Játékokat, fellépett Berlinben, Bécsben, Rómában, Párizsban, Buenos Airesben és Firenzében is. Vezetése alatt az Opera visszaszerezte régi jó hírnevét.

Solti György 1952-től a Frankfurti Opera művészeti és zeneigazgatója, 61-71 közt pedig a Convent Garden zeneigazgatója volt, ahol 1992-ben tiszteletbeli zeneigazgatóvá nevezték ki. Neki köszönhetően a Királyi Operaház kimagasló nemzetközi sikert aratott Az árnyék nélküli asszony, Mózes és Áron, valamint Wagner Ringjének angliai premier-előadásával. Együttműködése a Chicagói Szimfonikusokkal 1954-ben a Raviniai Fesztiválon kezdődött, akikhez legközelebb a Lyric Opera vendégeként 1956-ban tért vissza, A walkür, a Salome és A végzet hatalma karmestereként. A Chicago Orchestra Hall színpadán 1965. december 9-én debütált, majd 22 évig (1969-1991) vezette zenekart, mely neki köszönhetően nemzetközi hírnévre tett szert.

Solti György több mint 50 évig hűséges volt a DECCA kiadóhoz - a velük készített felvételek száma a 250-et is meghaladja, melyekért számos nemzetközi elismerésben volt része (32 Grammy-díj). A zenekultúra területén végzett munkájáért 1972-ben II. Erzsébet lovaggá ütötte, az oxfordi, londoni, durhami, leedsi és surrey-i, az amerikai Yale és Harvard, a chicagói Roosevelt és De Paul egyetemektől, valamint az Eastman Zeneiskolától tiszteletbeli zenei doktori fokozatot kapott, a Greenville-i Furman Egyetem pedig a bölcsészettudományok tiszteletbeli doktorává avatta. Ezen kívül a Bolognai Egyetem zenei, művészeti és drámaköltészeti tudományok doktori címével tüntette ki.

A legtöbb Grammy-díj tulajdonosaként Solti számos egyéb rangos díjat is nyert hazánkban, külföldön is. 75. születésnapja alkalmából a Medal of Merit-díjat kapott és bronz mellszobrot emeltek tiszteletére a Lincoln Parkban. Magyarország a Magyar Zászlórenddel, a Musical America pedig az Év muzsikusa címmel tüntette ki. 1993-ban átvette a Magyar Érdemrend Középkeresztjét csillaggal és a Grosses Verdienstskreuz mit Stern und Schulterband kitüntetést. A Bécsi Filharmonikusok által alapított Hans Richter-díjat elsőként ő kapta meg. Munkájának elismeréseként a párizsi Académie du Disque Lyrique megalapította a Solti-díjat, melyet egy-egy fiatal énekes nyerhet el évente.

Solti György haláláig minden napját kitöltötték a koncertek és egyéb kötelezettségek. A művész 1997. szeptember 5-én hunyt el Dél-Franciaországban. Kérésére Bartók sírja mellett helyzeték hamvait örök nyugalomra.

-fidelio.hu-

Esemény:

1975 Elton John is megkapta a csillagát hollywoodi hírességek sétányán.

Született:

1764 Bihari János zeneszerző, hegedűművész, cigányprímás.
1912 Solti György (Sir Georg Solti) karmester
1921 Sir Malcolm Henry Arnold angol zeneszerző.
1940 Manfred Mann, világhírű billentyűs és zenekarvezető.
1970 Tony Mortimer énekes, dalszerző (East 17)

[2007.10.21.]