Ha manapság az ember igényességre vágyik, az nem csak annyi, hogy megigyon pár felest a sarki kocsmában. Ma talán az számít igényesnek a fiatalok körében, ha egy stílusosan kialakított több száz fős befogadásra alkalmas felkapott klubban, modern zenére szórakozhatnak. De mit jelent az igényesség a zenében? Vagy csak én gondolom, hogy a zenefelelős dj-nek igenis fontos a szerepe? - Neszményi Lilla riportja.

Az lenne a reális, ha egy DJ úgy fut be, hogy mögötte évek munkája áll.  Úgy gondolom, hogy ha valaki erre született, annak már gyerekkorában ott motoszkál a fejében a zene, mindegy, hogy akkor épp gitáron, vagy zongorán fejezi ki érdeklődését. Ezzel elindul a hosszú út. Az elektronikus zenével való első találkozás egy rádióban elhangzott zenerészletből, vagy egy külföldi televízió csatorna megpillantásától indulhat, ahol éppen valamilyen „sztár DJ” pörgeti a lemezeket pár ezer embernek… Mindegy hogy micsoda, de valami a zene szemléletében biztosan megfogja az illetőt.

Két zenét összerakni ütemre nem nagy tudomány

Ezek után jön a tudatosság, a keresés, és a tanulni akarás. Általában a szerencsések találnak maguknak egy mentort, akitől elsajátíthatják a szakma alapjait. Mi a CD-/lemezlejátszó, hogyan működik a keverő, hogyan kell használni, és ott vannak a kevésbé technikai dolgok is. De a további fejlődés inkább már tapasztalat kérdése.

Több évnek el kell telnie, hogy a lemezlovas megérezze a szórakozni vágyok igényét, tudja a különböző zenékre való közönségi rezgéseket megfelelően leképezni. Óhatatlanul, egy DJ nem lehet jó hosszú évek gyakorlása és tapasztalatszerzés nélkül. Az, hogy két zenét ütemre összerakjon nem tudomány. Az a tudomány, hogy a tömegeket rendesen meg tudja mozgatni a zenéjével, s lehetősége szerint valami plusz óriási élményt és maradandó emléket tudjon adni a közönségnek

Akkor joggal feltehetjük a kérdést, hogy miként lehet az, hogy valaki egyik napról a másikra „befut”, és már megy és „nyomja” is. Igen, ez egy érdekes kérdés, ami mellett nem mehetünk el. Mostanában egyre többet hallunk női lemezlovasokról. Ez rendben van, hiszen magam is nőként tevékenykedem a szakmában, és az előítéleteket elhárítva mindig is mondogattam ez a szakma nem nem-függő. Ezt ugyanúgy meg kell tanulni egy nőnek, mint egy férfinak, ugyanúgy tapasztalnia kell, és ugyanúgy alázattal kell lenni a szakma iránt. Akkor mi hibádzik? Sajnos az, hogy egyesek bizony lejáratják a szakmát.

Nem elég, hogy néhány év óta, amióta kiteljesedtek a lehetőségek, minden második fiú DJ-nek vallja magát miután hozzányúlt a szomszéd Hi-Fi-jéhez, már hölgyek csinálják, hogy valamilyen módon a lemezjátszó közelébe jutása után szakmabelinek vallják magukat, amellett, hogy ezzel már keresnek is. Ezzel nem lenne gond, odáig, hogy egy - a sikerért valóban megdolgozott - igényességet nyújtó DJ helyett, egy vetkőző, vagy meztelen hölgyet hívnak meg, hogy játsszon. Képtelenség, hogy néhány hónap után annyira képzett legyen, hogy szakmailag ne lehessen beleszólni, az viszont annál reálisabb, hogy a néhány boroskolával többet ivott tini fiú a pult előtt, nyálat csorgatva nézzenek és ugráljanak. Igen, én is azt hiszem, hogy ha a látvány megvan, a zene szinte mindegy is…

Modellként kezdtek

Egy Disc Jockey legyen zenész, ha nem csak az, akkor maradjon a modell szakmánál. A kettőt együtt nem lehet 100%-os teljesítménnyel és hitelességgel végezni. Akkor hova is jutottunk az igényes bulitól indult feltevéstől? Ha az ember egy igazán jót akar szórakozni, s nem a rádióból hónapok óta kifolyó zenékkel, hanem új, igényes, felemelő szettekkel, akkor igencsak leszűkült a kör. Mármint ami a valódi hozzáértést jelenti.

Hogyan is indultak el a hölgyek a pályájukon? Persze mindegyik modellkedéssel, illetve fotózással kezdte. Az egyik hölgy egy interjúban mesélte, hogy egy rendezvényen valahogyan a pult mögé került, és észrevette, egyre többen veszik körül. Annyira megtetszett neki az egész, hogy úgy gondolta, komolyabban kipróbálja magát a szakmában. Bizonyára született tehetsége nyűgözte le a körülötte lévő hímneműeket… Néhány rövid hónapra rá, már egy nevezetes siófoki klubban lépett fel.

A másik hölgyemény szintén „nyuszis magazin felfedezett”. Sőt, az utóbbi verseny győztese, az nem derült ki, honnan jött az ötlet, biztos kedvet kapott egyik felmenőjétől, de őt egy ismert dj tanítja, és a következőt nyilatkozta a felkéréseivel kapcsolatban egy híres club honlapján: „Én nem szeretnék beállni azon DJ-k közé, akik két-három hónapig tanulgatnak, azután pedig rögtön közönség elé lépnek." Hmm. Becsülendő. Ez vajon nem célzás volt? Csak nem hiányos az összhang a két nyuszis hölgy között?

És mit gondolnak a témáról olyan szakemberek, producerek, akik már letettek egyet, s mást az asztalra. Megkérdeztem olyan szakmabelieket, akik már sok-sok éve koptatják a dj pultot, és nem csak hazánkban. Náluk nem lehet más, akik jobban és hitelesebben átlátnák az aktuális helyzetet.

[2009.01.26.]

(1. oldal)

következő oldal »