Íme 5 százéves sztori! Nem találtunk zenészt, aki megélt 100 évet - videóval

Ma van a 2008-as év századik napja. Ezen apropóból olyan személyeket, zenei „dolgokat” gyűjtöttünk egy csokorba, akik/amik megélték a száz esztendőt.

A cikkünket szerettük volna százéves zenésszel kezdeni, de - legalábbis az ismertek között - nem találtunk olyat, aki ezt a szép kort megélte volna, viszont a világ egyik legismertebb táncegyüttesének vezetője, Igor Mojszejev megélte a századik születésnapját.

Az orosz elnök is köszöntötte

Ebből az alkalomból Putyin elnök otthonában kereste fel és adta át számára az egyik legmagasabb orosz érdemrendet. Ám ez a látogatás csak a maestro iránti megkülönböztetett tisztelet jele volt, a mester egyáltalán nincs otthonához kötve, hiszen százévesen is remek szellemi és fizikai kondíciónak örvendett.

A köszöntés végeztével ugyanis fürgén kocsiba ült, mert a Kreml hatalmas kongresszusi termében már 6 ezer néző és az őt méltató politikusok várták, hogy ünnepelhessék az élő legendát. Az ünnepi műsorban a világ táncművészetének nagyjai, a Nagyszínház, a bécsi opera, sőt Maurice Béjart balettjának táncosai is felléptek, hogy a maguk nemzetközi nyelvén fejezzék ki hódolatukat a mester felé.

Igor Mojszejev nemcsak pátriárkai kora miatt volt híres, hanem azért is, mert közel 70 éve ő alapította és halálig vezette a róla elnevezett néptáncegyüttest.

A művészt végül százegy éves korában érte a halál. 

Jubilált az Akadémia

A Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem – közismert nevén a Zeneakadémia – intézményének otthont adó épület századik születésnapját 2007. május 18-án ünnepelte. A jubileumra díszelőadással emlékezett az Akadémia, ahová hazánk közjogi méltóságai, a politikai és gazdasági élet vezető személyiségei is meghívást kaptak.

Az ünnepi hangverseny szünetében bocsátották forgalomba a „100 éves a Zeneakadémia” elnevezésű alkalmi bélyeget. A Liszt Ferenc téri épület 1907. május 12-én nyílt meg. A korabeli sajtó által zenepalotának nevezett ház a sajátos magyar szecesszió büszkesége.
A Korb Flóris és Giergl Kálmán tervezte épület felavatása 1907-ben több napon át tartott. Bartók Béla, akit épp akkor neveztek ki tanárnak, zongoristaként vett részt az ünnepi koncerteken.

Jubilált az Artisjus

Az Artisjus Magyar Szerzői Jogvédő Iroda Egyesület 2007-ben ünnepelte fennállásának 100. évfordulóját. A zenei és irodalmi szerzői jogok közös jogkezelő szervezetének tagjai között található közel 1200 zeneszerző, szövegíró, irodalmi szerző és zeneműkiadó.

A százéves lemez

1900 körüli idõkben készült operalemezeket mutattak be a közönségnek Párizsban. A 24 hanglemezt egy hajdani hanglemezgyár, a Gramophone Company kívánságára 1907-ben a párizsi operaház pincéjében raktározták el a lírai művészet "kortárs tanúiként".
Az operaház közleménye szerint azonban csak jövõre kerül sor a történelmi hanglemezek kicsomagolására, amelyek között olyanok vannak, mint Bizet Carmen című operája, a címszerepben a francia Emma Calvéval, Verdi Rigolettója Nellie Melba ausztrál énekesnõvel és Mozart Don Giovannija az olasz Adelina Pattival. A késlekedés oka, hogy azbeszttel terhelt az urnákhoz hasonló két nagy fémtartály, amelyeket különleges biztonsági intézkedések mellett kell majd felnyitni.

A Gramphone Company hajdani igazgatója, Alfred Clark meg akarta õrizni a lemezeket az utókor számára, hogy - mint mondta - "bemutassák koruk legszebb énekhangjait az embereknek". A 24 lemezt 1907. december 24-én ünnepélyes külsõségek közepette lepecsételték és elraktározták. A Gramophone Company utóda, az EMI Zeneműkiadó jövõ márciusban CD-n valamennyi áriát meg akarja jelentetni.

Dal a százéves pályaudvarról

Gerendás Pétert és Bródy Jánost is megihlette a száz év, pontosabban a százéves pályaudvar; erről írtak egy dalt, amit Koncz Zsuzsa vitt sikerre. Igaz, a videón éppen az egyik szerző adja elő.

[2008.04.09.]