Szentivánéji álom Szegeden képekben avagy Shakespeare új zenei köntösben

Az igazán nagy alkotók művei sohasem évülnek el. William Shakespeare mindent tudott az emberről, gyarlóságairól, nagyszerűségéről, érzelmeiről, vágyairól, kétségeiről. Műveihez hozzányúlni mindig nagy felelősség, mert a kor, amelyben nézik, hallgatják, mindig változó, de a bennük rejlő érték örök. Olvasónk a Szentivánéji álom musical ősbemutatójáról jelentette, amely Szegedi Szabadtéri Játékok keretén belül zajlott.

A darab szövegkönyvírója és rendezője Kerényi Miklós Gábor mert „nagyot álmodni”, és szokatlan zenei stílusban elképzelni a darab megzenésítését. A worldmusicalnél - ez a hivatalos megnevezés - Kerényi kérése nyitott fülekre és szívre talált Szakcsi Lakatos Béla zeneszerzőnél, s így születhetett meg Müller Péter Sziámi dalszövegíró együttműködéseként ez a valóban egyedi, újszerű alkotás.

Kicsit már ismerős volt

Minden előítéletünket, konvencióinkat otthon hagyva ültünk be az ősbemutatóra. Néhány karakterisztikus dallal és jelmezzel már korábban megismerkedhetett az, aki elment június 24-én Szent Iván éjjelén a városligeti Vajdahunyad várába, ahol ízelítőt kaphattunk a darabból. Sokak számára talán ez volt a vízválasztó, akarja-e majd szeretni a produkciót. Nos, az a négyezer ember, aki ott volt, elmondhatja, jól döntött.

A szellemvilág, a földi emberek, és a náluk is „együgyűbb” mesteremberek hármas egysége képezi a darab vázát. Ez zenei elkülönülést is jelent, de a határok átjárhatóak a különböző népi eredetű (spanyol, török, indiai, cigány, magyar, román) és műfajú (dzsessz, pop, klasszikus zene) dallamok között.

Szellemekben Szabó P. Szilveszter az első

A szellemek világát kétségkívül Oberon (Szabó P. Szilveszter) uralja. Dalai jól alátámasztják eme pozíciójában, ám megalázottságában is fenséges Tündérkirálynő szerelme Titánia (Janza Kata) még őt is képes térdre kényszeríteni.

Urára felnéző hű, ám olykor kicsit túlságosan önállósodott szolgája, Puck (Kerényi Miklós Máté), vele teljes szinkronban működő „haverjaival” (Pirgel Dávid és Rákász Dániel) alaposan összekeveri a szálakat, még jobban megnehezítve ezzel a földi szerelmesek és saját ura életét. Varázslásaikat látványos táncok közepette hajtják végre.

A szerelmesek (Hermia – Vágó Bernadett, Heléna – Peller Anna, Lysander – Dolhai Attila, Demetrius – Szabó Dávid) az íratlan társadalmi szabályok, saját szüleik megfellebbezhetetlennek tűnő akarata és saját érzelmeik hálójában vergődnek. Ezt lírai szólók, valamint dinamikusabb duettek és kvartettek segítségével jelenítik meg. Külön kategória Lysander szólója, ami igazi mulatós cigánynóta.

A mesteremberek (Vackor – Földes Tamás, Zuboly – Bereczki Zoltán, Gyalu – György-Rózsa Sándor, Dudás – Sánta László, Orrondi – Faragó András, Ösztövér – Dézsy Szabó Gábor) számára most jött el a nagy lehetőség a kiugrásra. Az „újgazdag” szülők (Theseus – Németh Attila, Hippolyta – Csengery Ottiília, Rendőrfőnök – Petridisz Hrisztosz) színészeket is látni szeretnének gyermekeik lakodalmi ünnepségén.

A humort a mesteremberek képviselik az előadásban, fricskát mutatva a ma oly divatos rendezői elképzeléseknek és színészi ambícióknak.

Mindezt egy színes kavalkád keretében láthatjuk, a díszletek, jelmezek szervesen kapcsolódnak a darab eme legújabb kori értelmezéséhez, velük együtt teljes a produkció.

Embernek lenni jó

A közönség pedig érti, díjazza az új ötleteket. Megilletődve hallgat a „nagy” daloknál, tapssal kíséri a „ropogósabb” és sokszor nagy létszámú tánckar közreműködésével előadott, táncjelenetekkel ötvözött számokat. Nevet a „Vackor társulat” poénjain, egyszóval jól érzi magát. Olyan jól, hogy miután a földi szerelmesek ügye végre rendeződik, tán a tündérbirodalom uralkodói párja tőlük is kap kedvet ahhoz, hogy tündérpalástját levetve, „elvegyüljön” a nép közé, mert végülis embernek lenni jó.

Az előadás végén a szektorokon át hömpölygő ütemes taps, lábdobogás, néhány bekiabálás, ahogy a szabadtéri illemkódex szerint tetszést nyilvánítani illik.

Így hát, kedves Shakespeare, Ön földi helytartói és az egyik legősibb emberi kommunikáció, a zene közreműködésével újra győzött. - olvasható Nikolitsné Katona Márta beszámolójában.

Álomfejtő hétvégék Szegeden képekben - worldmusical világpremier a Szabadtéri Játékokon

- zene.hu -

[2008.07.29.]