Szentivánéji álom Szegeden

A világ első worldmusicaljének alapja az ismert Shakespeare-mű, mely a klasszikus mitológia, a néphit, a vallás, a polgári gondolkodás, s lényegében az érlelődő új filozófia elemeit forrasztja egységbe egy naivul groteszk tündérjátékban. Shakespeare korai komédiája 1594-96 táján íródott, valószínűleg egy főúri esküvő alkalmából tartott előadásra. Erről szól maga a darab is, a szerelemről, a házasságról, a szenvedélyről, az akadályok legyőzéséről. A Szentivánéj egyetlen hatalmas nászéjszaka…

A zenés színpadi változat az első worldmusical a világon – zenéje egyedülálló, nemzetközi motívumokat vonultat fel, vegyíti az eltérő stílusokat a musicaltől a rapig, a poptól az autentikus cigányzenéig, a kortárs zenétől a népzenéig. Az ötlet, hogy a világ egyik legismertebb szerelmes darabjából zenés változat készüljön, a Budapesti Operettszínházban fogant. Ezt követően Kerényi Miklós Gábor direktor a dalszövegeket jegyző Müller Péter Sziámival együtt készítette el a produkció szövegkönyvét. Nem ez az első közös munkájuk, hiszen a Budapesti Operettszínházban az Elisabeth, a Mozart! és az Oltári srácok című musicalek sikere bizonyítja együttműködésük eredményességét. Hozzájuk csatlakozott zeneszerzőként a magyar jazzélet egyik legkiemelkedőbb alakja, Szakcsi Lakatos Béla, akinek az ötvenes évek óta töretlenül felfelé ívelő pályáján a mainstream jazz, a jazz-rock, a New Age, a szabad improvizáció és a gipsy jazz irányzatokban is maradandót alkotott. Ő a magyar jazz egyik legelismertebb nagykövete. A Liszt- és Kossuth-díjas zongoraművész egyaránt otthonosan mozog a klasszikus zenében és a világzenében is – ez utóbbi alapján döntött szerzőtársaival közösen úgy, korábbi musicalsikerei, A bestia és a Cigánykerék után műfajteremtő darabot, worldmusicalt írnak.

Szakcsi Lakatos Béla fejéből pattant ki a worldmusical ötlete:
- Úgy gondoltam, hogy mi lenne, ha stílusváltást csinálnánk, worlsmusicalt írnánk, hiszen ezt a XXI. század megkívánja. Teljes erővel jön előre ez a műfaj, ha akarjuk, ha nem. A klasszikus zenét is át fogja formálni. 15 évvel ezelőtt tiktakoztam ellene, de aztán el kellett fogadnom, mert akkor is jön, aminek jönnie kell. Szerintem 5-10 év múlva Amerikát is teljesen be fogja hálózni a pop és a musical világban is.

A nyári szabadtéri premier középpontjában is a jól ismert figurák állnak. A darab színhelye az álmok és szerelmek erdeje, s benne a tisztás: a földi emberek és a láthatatlan szellemvilág mágikus találkozóhelye. Itt készülődik mindenki a nagy esküvőre, Theseus, a dúsgazdag szállítmányozó, a „Nagy Taligás” lányának, Hermiának, s Demetrius-nak, a rendőrfőnök egyetlen fiának kellene egybekelnie másnap, Szent Iván bűvös éjjelén… Feltűnnek a nép számára láthatatlan tündérek is, Oberon, a hatalmas tündérkirály, állandóan civódó felesége Titánia, a gyönyörű, félig emberi, félig tündéri ifjú, Puck, s a többiek… Közösen éneklik:

Szent Iván éjjelén együtt lesz minden,
Felforr a mámor most egyszeribe,
Megtelik vággyal és kéjjel az éjjel, és
Mindenki szerelmes valakibe!

Kerényi Miklós Gábor mindenkinek szánja az előadást:
- Mindenki szerelmes mindenkibe” így szólt az első verziója a szövegnek, aztán ez változott, de az elgondolás maradt a régi. Szándékunk szerint jó lenne, ha ez a musical valóban mindenkinek szólna. Egy olyan előadást szeretnénk csinálni, ami mindenféle és fajta rétegnek, fiataloknak, idősebbeknek, olyanoknak, akik már látták ezt a darabot és olyanoknak, akik először ismerkednek vele. Különböző rétegeit próbáljuk megkeresni és megfejteni ennek a műnek, ennek egyik része az a zene, ami született. Amit mi worldmusicalnek nevezünk, amibe rengeteg féle és fajta különböző réteg rakódik egymásra.


Itt, a „síró-zenélő Hold”, a szárnyait meglebbentő pillangók, a lobogó tüzek, lángoló virágok, repülő botok, esküvői fazekak, szamárfejek árnyékában keverednek össze a szálak, szöknek meg a szerelmesek, csepegtet bűvös szert tündér tündér és tündér ember szemébe, terel össze Puck minden szerelmest egy hatalmas körbe, hogy aztán végül ugyancsak az ő segítségével bogozzák ki az összegabalyodott szálakat… Majd Oberon, a tündérkirály és neje, Titánia, a sok kaland után itt várnak megtisztulásra a földi emberek között…

Müller Péter Sziámi megfejti az álmot:
- Én nem láttam még olyan Szentivánéji előadást, amit valaki is értett volna. Ez egy költői mű, nem drámai. Sodor magával, de hogy miről szól, hogy ezek a világok hogyan szövődnek össze, azt nekem még színházi dramaturgok sem tudták elmondani. Akik eddig valamilyen szinten betekintettek a darabba azt mondták, hogy talán nekünk ezt most sikerült megfejtenünk. Hozzáférhetővé próbáltuk tenni ezt a három rétegű és ezért nagyon komplikált történetet, a tündérvilág, a földi szerelem és a mesteremberek három rétege nagyon nagy költői és rendezői lehetőség.

Úgy tűnik minden adott ahhoz, hogy a Szentivánéji álom worldmusical, ez a vidám szerelmes mese – egyedülálló zenei világgal, a Budapesti Operettszínház sztárszereposztásával nemcsak Magyarországon, hanem a világon is egyedülálló musicalsikerré váljon!


Budapesti Operettszínház / Audrey

[2008.04.17.]