Argentin és magyar győzelem a rangos zenei versenyen

Az argentin University Choir from Mendoza of the UNCuyo kamarakórus lett a vasárnap befejeződő Bartók Béla XXIII. Nemzetközi Kórusverseny és Folklórfesztivál nagydíjasa.

A kategóriadöntők díjnyertes együttesei szombat este küzdöttek meg Debrecenben, a Kölcsey Központban a verseny legrangosabb elismeréséért, a kórusverseny nagydíjáért.

A kamarakórusok közül az argentin University Choir from Mendoza of the UNCuyo kórus, a nőikarok kategóriájában a magyar Bartók Béla Nőikar, míg a vegyeskarok versenyében a Fülöp-szigeteki University of the Philippines Singing Ambassadors kórus bizonyult a legjobbnak, s indulhatott az abszolút győztesnek járó nagydíjért folyó küzdelemben, amit végül az argentin együttes nyert meg. 

Zárógálával búcsúztak

Vasárnap délelőtt debreceni templomokban adtak hangversenyeket a kórusok, este pedig a Kölcsey Központban díjkiosztó zárógálával fejeződik be az idei Bartók Béla kórusverseny. Ebből az alkalomból a négy kontinensről érkezett mintegy ezer énekes együtt énekli majd Kodály Budavári Te Deum és Ha:ndel Halleluja című kórusművét.

Az idei Bartók Béla Kórusverseny színvonala is magas volt, a vegyes, női és kamarakórusoké igen magas: ez azt bizonyítja, hogy a rendezvény meg tudta őrizni a rangját.

A Bartók Béla Nemzetközi Kórusverseny és Folklórfesztivál idén is jó alkalom volt arra, hogy a különböző országok bemutathassák saját kórusművészetüket és azt, hogy más nemzetekét hogyan valósítják meg – mondta Erdei Péter, a Kórusverseny Művészeti Tanácsának elnöke.

– Áttekintést kaptunk arról, hogy e műfaj hol tart ma a világban. Úgy tűnik, az utóbbi időben óriási lépést tettünk a virtuozitás irányába: a ritmika, a hangtartam igénybevétele rendkívül színessé, érdekessé vált. A korábbi évek végletesen disszonáns hangzásvilága helyett egy újfajta, harmonikus rend kezd kialakulni: finom dallamvezetés és életteli feszültség jellemzi a műveket. A zeneszerzők új szépséget kezdtek el keresni.

Gombamód elszaporodtak a kórusversenyek

– A korábbi évekhez képest a résztvevők átlagéletkora alacsonyabb, ezen belül legtöbben az egyetemista korosztályból kerültek ki. Sajnálatos azonban, hogy gyerekkart, ifjúsági kórust kevesebbet tudott fogadni a fesztivál – a szigorú minősítés miatt –, mint szerettük volna.

Ennek okát az oktatásban látom, egy olyan problémában, ami külföldön és egyre inkább nálunk is jellemző: nem fordítanak elég gondot a művészeti képzésre. Az oktatási kormányzat nem ismerte még fel, hogy a felnövekvő generáció kulturáltságában, kreatív aktivitásában a művészeti és ezen belül a zenei nevelés elengedhetetlen – hangsúlyozta az elnök.

Erdei Péter elmondta még, hogy az utóbbi 15-20 évben gombamód elszaporodtak a kórusversenyek, és az egyes csoportok igyekeznek minél több helyre eljutni. Európa-szerte azonban mindössze 6-8 helyszín van (köztük a debreceni), ahol nagy múltú, még a negyvenes-hatvanas években indított fesztivállal találkozhatunk.

– Az idei verseny színvonala is magas volt, a vegyes, női és kamarakórusoké igen magas: ez azt bizonyítja, hogy a rendezvény meg tudta rangját, vonzerejét őrizni – tette hozzá Erdei Péter.

- MTI - haon.hu -

[2008.08.03.]