105 évvel ezelőtt nyitották meg a Királyi Színházat Budapesten

Emlékezzünk meg most pár sorban erről a jeles eseményről, és elevenítsük fel a történteket.

Budapest hetedik színháza 1903. november 6-án kezdte meg működését , a Király Színház. Az új színház alapítóinak – a kiegyezés óta több jelentős fővárosi színházi vállalkozásban szerepet vállaló Rákosi–Beöthy család tagjainak – számos nehézséggel kellett megküzdeniük, amíg a színház megnyithatta kapuit; és a fővárosi közönséget meggyőzték a könnyű múzsa ezen új hajlékának létjogosultságáról.

A Király utca 71. szám alatt álló épületben korábban több zenés szórakozóhely is működött: előbb az Éden Színház, majd a Rémi Mulató, végül pedig a Somossy Orfeum. Beöthy László, aki előzőleg a Magyar Színház, majd pedig a Nemzeti Színház igazgatója volt, 1903 áprilisában vette bérbe az épületet Krausz Károly háztulajdonostól. A sűrűn beépített területen álló, komor, fazsindelyes házat alkalmassá kellett tenni egy prózai és zenés darabokat egyaránt játszani kívánó színház számára.

Az átalakítás terveit Márkus Géza építész készítette, aki új, két szfinksszel díszített homlokzatot, tágas, üvegtetejű előcsarnokot, 140 négyzetméter alapterületű színpadot és 1251 főnyi közönség befogadására alkalmas nézőteret alakított ki. A Budapesti Hírlap leírása szerint a nézőtér három egymás mögött emelkedő lejtőre tagolódott.

A földszinten huszonnégy széksor fért el hatszáz hellyel, a magasföldszinten négyszázan, az első emeleten pedig ötszázan tudtak leülni a piros bársonyhuzatú, öblös székekben. A nézőtér két oldalán páholyokat is kialakítottak. A terem bármelyik pontjáról jól lehetett látni a színpadot, mert a teret nem tagolták oszlopok. A csillárokkal, nagy tükrökkel díszített előcsarnokban helyezték el a ruhatárt.

A vállalkozáshoz a tőkét a korabeli sajtóban csak „szent család”-ként emlegetett Rákosi-dinasztia biztosította. Részben Beöthy édesanyja, Rákosi Szidi, valamint a nagybátyja, a Budapesti Hírlap nagy hatalmú főszerkesztő-tulajdonosa, Rákosi Jenő, és a nagynénik, Csepreghyné Rákosi Ida, illetve Evváné Rákosi Márta.

– mek.oszk.hu –

[2008.11.05.]