Márió beleszeretett a harmónikába
Lassan félmillióhoz közelít a magyar nyelvterületen eladott Márió hanghordozók száma. És ez a szám idén minden bizonnyal növekedni fog, mert szeptember utolsó hetében megjelent a népszerű harmonikás ötödik stúdiólemeze. A gyerekek és felnőttek között is kedvelt mulatós előadó az elmúlt évben sem vesztegette az idejét, kitartóan dolgozott. Ezt mi sem bizonyítja jobban, hogy az egyik dalát több mint három hónapig készítette, de végül elkészült és összeállt a 17 dal tartalmazó „Velencei nyár” korong.
Gyerekkorodban "kerek perec" kijelentetted, hogy történjen bármi te harmonikás leszel. Mi az, ami megfogott ebben a hangszerben?
Egészen kicsi voltam, amikor a harmonika hangja olyannyira megtetszett, hogy beleszerettem. A harmonikamuzsika akkor ragadott meg, amikor egy rokonlátogatáson közelről találkoztam a hangszerrel. Akkor eldöntöttem, szükségem van egy ilyenre.
Ez akkoriban nem tartozott a népszerű hangszerek közé. Ez nem vette el a kedved?
A 70-es évek vége felé sem örvendett nagy népszerűségnek a harmonika, akkor a rockzene élte divatján, erősen uralkodott a gitár. Ennek ellenére zongorázni és harmonikázni tanultam, de végül kitartottam a jelenlegi hangszerem mellett.
Hogyan nevezed a zenei stílusodat?
Nehéz behatárolni a stílust. Valaki mulatós kategóriába sorolja, de én azt mondom, hogy ez vegyes stílus, egy kicsit popos, egy kicsit örökzöld, egy kicsit mulatós. Sőt a legutóbbi lemezemen egy-két latinos elemmel megfűszerezett, popos hangvételű, romantikus dal is található. Nem lehet egy csoportba besorolni a repertoáromat, amolyan „máriós”.
Az új dalcsokrod a "Velencei nyár" címet kapta. Ebben van egy kis meglepetés. Mi is ez?
A meglepetés nem csak az albumhoz, hanem az idei évhez is fűződik. Ez pedig nem más, mint egy élő zenés műsor, amelyet az idén először raktunk össze. Ennek eredméyneként az új lemezen több vokál található, amivel "élőbbé" próbáljuk tenni. A Velencei nyár albumra a saját szerzemények mellett a
Pedro kocsmája és a
Ne hagyd el soha című dalok feldolgozása is bekerült. Az utóbbi két régi tangódal, ami egy kicsit gyorsabb hangszerelésben, más köntösben került fel.
Hogyan készültek a dalok? A zene vagy a szöveg volt meg előbb?
Volt, amikor a dallam ugrott be először, akadt, amikor a jó refrén volt meg elsőként. Például a
"Minden éjjel várok rád" című dalnál három hónapig csak a refrén volt meg a verzét később írtam hozzá. Ez mindig változó, attól függ mikor jön az ihlet. Nagy szerencsém volt az albumra kerülő dalokkal, hisz az utolsó pillanatban születtek meg.
A tervek között szerepelt, hogy Tabányi Mihály a "magyar harmonikakirály" is dolgozik egy dal erejéig az albumon, ám ez végül meghiúsult. Mi volt ennek az oka?
Valóban szó volt erről, de amikor legjobban kellett volna dolgoznom, akkor egy betegség miatt a lemezmunkákban „megcsúsztunk”, sajnos időhiány miatt a közös munkára nem került az általam nagyon tisztelt Tabányi úrral. Bízom abban, hogy a következő albumnál lesz erre lehetőség, hiszen gyerekkorom óta felnézzek rá.
Az albumra, egy bónusz az "Itt a piros, hol a piros" című dal is felkerült. Miért ez lett a ráadás?
Igazi házibuliba való, táncolós, mulatós, tempójában a többi dalhoz képes gyorsabb. Ezért külön vettük és a ráadásban kapott helyet.
Kiknek ajánlod a korongot?
Mindenkinek, aki szereti és kedveli ezt a műfajt. Nincs korosztályhoz kötve, bárki meghallgathatja. A fellépéseimen a kicsi gyerekektől kezdve az idősebbekig mindenki megtalálható a bulizók között.
Bíró Zsolt [2005.10.05.]