Ismét Zsidó Zenei Fesztivál Budapesten

„Síppal-dobbal” címmel 2009. március 20. és 31. között a Spinoza felidézi többek közt az orosz, lengyel, erdélyi, magyar, bolgár, török, spanyol, de még az amerikai zsidóság dalait is. Műfajilag a fesztivál ezerfelé kalandozik: az imától a haszid-jiddis-és kuplédalokon át egészen az operáig.

A fesztivál az orosz-zsidó dallamvilág bemutatásával kezdődik. Az odesszai zsidó zenei világban Fegya (Jávori Ferenc) kalauzolja a hallgatót, az ukrajnai Anatevkában történtekről Dunai Tamás énekel. A három magyar kántor (Fekete László, Tóth Emil és Zucker Immanuel) az imádkozás kétezer éves dallamvilágát hozza el egy kántorkoncert keretében, amelyet Fekete László magyarázata kísér. A haszidizmus örömzenéjével, a máramarosi haszid zsidó dallamvilággal a Gryllus testvérek ismertetnek meg, Szalóki Ági közreműködésével.

Több neves zsidó-amerikai zeneszerző munkájában keverednek az európai zsidó gyökerek az amerikai hatásokkal, ebből született egy újfajta zene: a jiddis szving. Az amerikai zsidó zene, a jiddish swing, a musicalek világából László Boldizsár, Klein Judit és Rozgonyi János adnak át egy csokorral. Ezekben megszólal a zsidó sors minden öröme, bánata és vágya, a mindenkori jiddis álom, amelybe Gerendás Péter és Klein Judit ringatnak el bennünket.

Az elmúlt kétszáz év során zsidó zenészek gyakran játszottak együtt cigányzenészekkel, ebből a szempontból társadalmi szerepük valamint hangszereik azonosak voltak. A fesztivál keretében találkozik egymással a zsidó- és a cigányzene a Spinoza színpadán Báder Mária, Sárközi Lajos és Ökrös Ottó tolmácsolásában.

A klezmer-együtteseknek hazánkban ma már se szeri, se száma. A „Síppal-dobbal” fesztiválnak olyan együttesre esett a választása, amelyik egy kis mesével megspékelve, humorral leöntve tálalja a klezmer-csemegét (David Klezmer Quintet). A Spanyolországból kiűzött zsidóság nyelve a ladino, ami tulajdonképpen spanyol dialektus héber szavakkal színezve. A fesztivál egy csokor ladino-dallal andalít, melyeket latino (dél-amerikai) dalok kísérnek – Maria Teresa Uribe és együttese tolmácsolásában. A Spinoza célja, hogy régi zsidó kabarédalokon alapuló új produkciókat hozzon létre. Az esemény új kabaréja, a „Bank és tőzsde kuplékban”, Bächer Iván írása, amely némi utalást tesz a mai pénzügyi világ kabarészerűségére.

A 21. század zsidó zenéjéből is bemutatára kerül egy s más. Ilyen például az amszterdami zeneszerző, Henk Nieland: Poppera című operája. A magyar-zsidó pszicho-gururól frissen írt opera több részlete hangzik el. A fesztivál azonban nemcsak bemutatja a 21. század zsidó zenéjét, de annak létrejöttét ösztönzi és támogatja is. A Spinoza zsidó dalszerző versenyt írt ki, és a győztes darabokat a fesztivál gálaestjén bemutatja!

A fesztivál programfüzete is egy igényesen elkészített kétnyelvű műsorfüzet, mely számos dolgot elénk tár a zsidó történelemből és zenetörténetből, illetve egy szó- és fogalomtár is van benne, mely olyan szavakat magyaráz el, mint sófár, chazzan, haszid, askenázi zsidó, szefárd zsidó, jiddis, ladino stb. A programfüzetből olyan csemegék is kiderülnek, mint hogy a csárdás, csárdás-verbunkos szülőatyja a magyar-zsidó zeneszerző: Rózsavölgyi (Rosenthal) Márk volt, kinek csárdás-dallamait Liszt Ferenc is kölcsönvette.

- zene.hu -

[2009.02.23.]