Presser Gábor
Zeneszerző, zenész, énekes, producer. 1948. május 27-én született Budapesten. 1969-től 1971-ig az Omega együttes tagja volt. 1978-óta a Vígszínház zenei vezetője.
1968-tól Adamis Anna dalszövegíróval közösen számos, mind a mai napig népszerű dalt szereztek (Egy '958-as boogie-woogie klubban, Petróleumlámpa, Gyöngyhajú lány, Arra születtem, stb. /Adamis Anna Best of CD-jén a negyven dalból huszonkettőnek ő írta a zenéjét), valamint több musicalben, és zenés színdarabban is az ő dalaik hallhatóak. (Képzelt riport egy amerikai popfesztiválról, Harmincéves vagyok, Szent István körút 14., stb.).
1971-ben megalakította az LGT zenekart, a supergroup tagjai voltak a lassan már harminc éves története során: Laux József, Frenreisz Károly, Barta Tamás, Karácsony János, Solti János, Somló Tamás, dalszövegíróként Adamis Anna, no és természetesen Presser Gábor. A zenekar rajongóitól 1992. május 14-17. között négy koncerttel (Nyugati Pályaudvar) búcsúzott el, akkor úgy tűnt, hogy véglegesen.
1997-ben új lemezzel jelentkeztek, 424 (Mozdonyopera) címmel. 1999. június 27-én a Budapesti Búcsú keretén belül, a Felvonulási téren, közel kétszázezer ember előtt léptek fel, hét évnyi szünet után, újra.
Majd három évvel később, 2002. április 30-án megjelent az LGT új nagylemeze A fiúk a kocsmába mentek címmel, majd június 1-én a Hajógyári Szigeten rendezték az egész napos LGT-Fesztivált, ahol bemutatkozott egy LGT-balettelőadás, az est fénypontja természetesen az LGT koncertje volt.
Musicaljei:
- Képzelt riport egy amerikai popfesztiválról (1973)
- Harmincéves vagyok (1975)
- Jó estét nyár, jó estét szerelem (1977)
- A padlás (1987)
- A piros esernyő (1988)
- Csak jöjjön, aki bírja (1990)
- Szent István körút 14. (1998)
A próba című balett zenéjét is ő írta (részben Bach-muzsika, részben pedig Presser Gábor instrumentális szintetizátorzenéje).
Darabjai:
- Presser-Sztevanovity Dusán: A padlás - félig mese, félig musical két részben (Vígszínház /illetve a Kertész utcai Művészeti Általános Iskola Shakespeare színpadának előadásában a Budapesti Bábszínház műsorán/)
- Presser-Bach-Fodor: A próba - rockbalett két részben (Erkel Színház)
- Kern-Presser: Szent István körút 14. - zenés színházi este két részben (Vígszínház)
- Shakespeare: Sok hűhó semmiért-vígjáték két részben (a zenéjét szerezte; Vígszínház)
- Shakespeare: Vihar-színmű két részben (a zenéjét szerezte; Vígszínház)
- Kornis Mihály: Körmagyar-komoly bohózat két részben (a zenéjét szerezte)
1998-ban jelent meg zeneszerzői pályafutásának legjobb dalait tartalmazó A Zeneszerző válogatás - Presser Gábor (talán) legszebb dalai. 2000-ben jelent meg a Képzelt riport egy amerikai popfesztiválról - 25 éves jubileumi kiadása - Presser Gábor - Ákos, Lovasi András, Szinetár Dóra, Novák Péter és Kaszás Attila közreműködésével. 2000 novemberében kiadásra került újabb szólólemeze, az Angyalok és emberek, amely a platinalemez státuszt is elére.
Szintén 2000-ben látott napvilágot A Zeneszerző második része - Presser Gábor talán leghangosabb dalai - , 2002. novemberében a sorozat harmadik albuma - Szerelmes dalok -, 2004-ben pedig A Zeneszerző 4 - Presser Gábor legszínházibb dalai.
2003-ban egy koncertlemez került kiadásra a Dalok régről és nemrégről címmel. Szintén ebben az esztendőben Presser elvállalta a Megasztár tehetségkutató verseny egyik fő zsűriposztját, illetve ez év végén jelent meg Király Linda debütáló nagylemeze is, amelynek egyik zeneszerzője Presser Gábor volt.
2004 őszén került a boltokba Oláh Ibolya (Megasztár) első albuma is, amelyen több korábbi Presser-nóta fel- és újradolgozott verziója hallható, de néhány új Presser-költemény is megtalálható az igényes zenei anyagban. 2005-ben pedig egy válohgatásalbum került kiadásra Dalok a színházból címmel.
Írt zenét, többek között Katona Klárinak, Zoránnak, Demjén Ferencnek, Kulka Jánosnak, Kovács Katinak, Zalatnay Saroltának, Malek Andreának, valamint filmzenék is fűződnek a nevéhez (Madárkák, Égigérő fű, stb).
Díjai:
-Erkel Ferenc-díj (1977)
-Érdemes művész (1990)
-Huszka Jenő-díj (1996)
-Életmű-díj (Arany Zsiráf, 1998)
-két Arany Zsiráf-díj a legjobb hangfelvétel kategóriában
[2009.10.12.]