Szponzorok átutazóban a Draft lemezén

A Draft Átutazó c. lemeze hemzseg a szponzoroktól a zene ellenben....

A Draft valamikor az ezredforduló táján tűnt fel a hazai popszintéren. „Dombok felett” című trance felvételük (az azonos című lemezzel együtt) egyként vette be a discókat és a kereskedelmi rádiók szögmérővel vonalzóval szerkesztett műsorait. A 2005-ös „Átutazó” címre keresztelt munka az „Aranyzsiráfot” is birtokló zenekar második albuma.

A borító tanulsága szerint, a Draft zenekar új vállalkozását kizárólag a leghűségesebb városról elnevezett alkohol tartalmú italokat gyártó társaság hivatott bemutatni, de talán nem lesz baj, ha nem így. A borítón két szimpatikus fiatal Dóri és Richie kovácsákosi tekintettel mereng, mondjuk úgy valahová…valószínűleg a címben jelzett „Átutazót” keresik. A jobb felső sarokban szintén a két draft látható űrruhában. Ők maguk az átutazók? A képet gyermekkorom kedvenc sorozatának (Mézga család kalandjai) egyik frekventált jelenete fókuszálja. A borító közepén elhelyezett stilizált galaxis-spirálkar pontosan úgy fest, mikor MZ/X jelentkezett a Blöki földelte tranzisztoros rádión. De ahogy hazánk egyetlen zenecsatornájának párkereső műsorában mondják a tinik…a belső tulajdonságok számítanak.

Az albumon közel 70 percen át szól a trance. Volt már valaki 70 perces transzban? Akkor tudja miről beszélek. A trance lehet jó, ott van Moby korai „Moby” című albuma, Paul Van Dyk 2000-es „Out There and Back” című munkája, vagy Robert Miles „Dreamland”-je. A Draft ajánlata azonban nem működik, fárasztó. Hiába vannak ott a popközeli néhol egészen használható megoldások, az album egészére inkább az érdektelenség jellemző. Pedig próbálkozások vannak. Ügyesen szerkesztett vonós hangminták, néhol még gitárokat is hallunk.

Dóri szépen bár teljesen jellegtelenül énekel, a katarzishoz ez kevés. Az album 12 felvétele többnyire unalomba fullad. A nyitó „Intro – Ginzeng” úsztatott szaxibetétje még szimpatikus, az „Éjszakai manőver” vokoderen át megszólaló énekhangja a Kraftwerket juttathatja eszünkbe. Az „Átutazó” dobtémája pofátlanul nyúlja a német klasszikus „Music Non Stop” című egykori remeklését.

A beach hangulatú „Simogat a szél” a DM Strangelove hangmintáit követő „Gyere velem” valószínűleg sokat játszott rádiós kedvencek lesznek. A „Dynamite” – törzsi hangulatot árasztó, elszállt trance sima ügy, a „God Created Break” hallatán azonban maga Jean Michel Jarre is elgondolkodna szabad-e ezeket a hangszíneket 2006-ban használni?

Az album egyik titkos befutója az „Október” lehet, a lebegős következetesen egyirányú track az album legjobbja. A „The Dreamer” a Safri Duo bénázását juttathatja eszünkbe, kizárólag mobil reklámzeneként hasznosítható…ja és frizbizéshez. A programadó albumzáró „The Way” egy lassan kibomló, csillogó szinti hangokkal kísért trance, mely alatt elgondolkodhatunk, manapság mit tud kihozni két programozó srác, (warez! és Richie) egy Casio szintetizátor beépített hangmintáiból.

Az album kézbevétele után mindenképpen vizsgáljuk át a szponzorok a hajszalonoktól a sportruházat gyártó multikig terjedő impozáns sorát. Bíztak a produkcióban na…

Ha már megtaláltuk ismerőseinket a végtelenszámú köszönetnyilvánítás között, nyugodtan nevezzünk be arra a játékra, amit szintén a hátsó borító hirdet szép neonzöld NAGYBETŰKKEL. Az egyik szerencsés albumvásárló személygépkocsit nyerhet. No comment.

Radics Gábor

[2006.02.01.]