Síppal, dobbal, didzseriduval - világ népeinek hangszerei a Néprajzi Múzeumban

A Múzeumban megnyílt kiállítás a világ népeinek hangszereiből ad nagyszabású válogatást.

A kiállítás és a kapcsolódó kiadványok a Bartók-jubileum jegyében készülnek. A bemutató célja, hogy a látogatók megismerhessék a világ változatos hangszerkultúráját, képet kaphassanak a hangszerek hasonlóságairól, különbözőségeiről, és megismerhessék a hangszerek felosztásának rendszereit. A Néprajzi Múzeum mintegy háromezer népi hangszert őriz a világ minden tájáról, ezek közül a kiállításban mintegy 400 hangszert ismerhet meg a közönség.

Domború citera Borneó, Indonézia 20. sz. eleje Fotó: www.neprajz.hu

A múzeum gazdag gyűjteményét megalapozó korai nagy gyarapítások kezdettől fogva kiterjedtek a hangszerekre is. Xántus János 1869–1870 közötti kelet- és délkelet-ázsiai anyagában például kilencven hangszer, illetve hangszeralkatrész van. Gróf Zichy Jenő oroszországi és kelet-ázsiai expedíciója nyomán a Magyar Nemzeti Múzeum Néprajzi Osztályára került tárgyak között szintén találhatóak zenével kapcsolatosak. Már az 1899-ben rendezett időszaki kiállításon bemutattak ezek közül osztják sámándobokat, csontdorombot, kéthúrú hegedűt, hárfaféléket és énekszámláló pálcikákat. A hazai hangszerek gyűjtése csak később kezdődött el, és lassabb ütemben folytatódott.

Bartók Béla az 1900-as évek elején Algériába utazott, hogy arab zenét gyűjtsön, a szlovákok és románok körében folytatott kutatásai közismertek, de megfordult a törököknél és más ázsiai népeknél is. Sárosi Bálint afrikai, Vikár László ázsiai kutatásai szintén nemzetközi jelentőségűek- íja a kultura.hu.

Napjainkra jellemző, hogy a tőlünk távoli, gyakran Európán kívüli zenei kultúrákból származó hangszerek a különböző népzenei vagy világzenei fesztiválokon bukkannak föl. Sikerük gyakran ismeretlenségüknek, egzotikus hangzásuknak köszönhető. A 2007. november 4.-ig megtekinthető kiállítást kísérőprogramok, vetélkedők, előadások és múzeumpedagógiai foglalkozások színesítik.

[2006.04.03.]