Emberi Himnusz a tánc nyelvén
Május 8-án mutatták be Markó Iván és Keveházi Gábor Emberi Himnusz című táncjátékát a Művészetek Palotájában. Ezzel az intézmény egyéves fennállásának legnagyobb táncprodukciójára készült el.
Ludwig van Beethoven IX. szimfóniája
Markó Ivánt és
Keveházi Gábort arra ihlette, hogy a természeti elemek és az ember kapcsolatát a tánc nyelvén fogalmazzák meg. Alkotásuk az emberi létezés küzdelmeit, örömeit és diadalát viszi színre. Harmincnégy táncművész mellett tizennégy balettnövendék is közreműködik az előadásban. Az alázat, a tekintély, a gyengeség, a hatalom, az elemi erőkkel harcoló akarat végletesen emberi megnyilvánulásai jelennek meg ebben a koreográfiában.
Az alig több mint egy éve megnyitott
Művészetek Palotájának megteremtőit az a gondolat vezette, hogy Budapesten álljon Európa egyik kulturális fellegvára, az Emberi Himnusz megálmodóit pedig az, hogy Magyarország az Európai Unióhoz történt csatlakozásának második évfordulóján olyan műalkotással tisztelje meg az ünnepi eseményt, amely méltó a palota szellemiségéhez és Európához.
A
Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem változtatható méretű, s ezúttal legnagyobb pódiuma balettszínpaddá alakul az Emberi Himnusz előadásaira. A zenekar a zenekari árokban játszik, a színpad fölötti erkélyen kap helyet a kilencven fős énekkar, az orgona előtt pedig a negyedik tételben megszólaló énekes szólisták állnak.
Markó Iván nem háttérzenének tekinti Beethoven művét, hanem őszinte alázattal közelít a muzsikához, amelyet ugyanakkor a maga eszközeivel és a XXI. Század formanyelvével kíván szolgálni. Szavakkal lehet hazudni, testtel, mozdulatokkal szinte lehetetlen – vallja. Az igazság pillanatának fölmutatásában kétszázötven tánc-, zene- és énekművész vesz részt.
Emberi Himnusz című táncjátékot még öt alkalommal adják elő a Művészetek Palotájában: május 9-én és 10-én, valamint június 14-én, 15én és 16-án.
[2006.05.09.]
Hírek
