Mozart a nyugtató babamuzsika

A XX. századi zenetörténet egyik legnagyobb alakja, Yehudi Menuhin a következőket írja: "...anyám hangja helyett zenét hallottam már az anyaméhben, azután az anyatejjel is magamba szívtam".

Szavai nem véletlenül születtek, hiszen a pszichológusok régóta tudják, hogy a zene hatással van a gyermekekre, legyenek azok magzatok vagy csecsemők.

Nem mindegy azonban, milyen muzsikát hallgatnak a picik: egy német orvos például beszámolt arról, hogy páciensei nem tudnak rockkoncertre menni, mert a zenére a babák vadul rugdalózni kezdtek. Szinte teljes az egyetértés abban, hogy a zene - legyen szó klasszikusról, vagy pop muzsikáról - ingerelheti, de meg is nyugtathatja a kicsiket. Éppen ezért rendkívül fontos, hogy jó, kiegyensúlyozott muzsikához jussanak. A választást azonban célszerű szakemberekre bízni, hiszen még a klasszikus zenén belül is vannak olyan darabok, műfajok, sőt szerzők, akik nyugtalanítólag hathatnak a gyermekekre. Egy sor kutató vizsgálta például a különféle komolyzenék magzatokra gyakorolt hatását.

Kiderült, hogy a babákra Mozart és Vivaldi zenéje hat a legmegnyugtatóbban. "Kísérleti csoportjában az említett zenére minden baba megnyugodott, szívverésük egyenletessé vált, mozgásuk kevésbé volt hektikus. Ezzel szemben Beethovenre, Brahmsra és a rockzenére erőteljes rugdalózásba kezdtek." (Raffai Jenő: Párbeszéd a babával az anyaméhben; Budapest, Útmutató Kiadók, p. 30)

Ennek szellemében készült el a "Mozart babáknak - Nyugtató babamuzsika" című kiadvány, amelyen a német zeneszerző hét művét hallhatjuk, illetve hallhatják a magzati vagy csecsemő korban levő kisbabák. A különleges kiadvány olyan nyugtató hatású műrészleteket sorakoztat fel egy lemezen, mint a Kis éji zene vagy épp A varázsfuvola. A vadonatúj lemez egy új élet kezdetének első meghatározó zenei élményévé, hatásává válhat, így jelentősége a kisbabák nyugalmában és fejlődésében vitathatatlan.

[2006.05.12.]